Az Országgyűlés elrendelte a gyermekvédelmi népszavazást
Budapestet gyűlöli a Fidesz, ez a magyarázata a forráselvonásoknak. A kormány nem veszi észre, hogy nem az önkormányzatoknak árt a forráselvonásokkal, hanem az embereknek, pedig közöttük vannak a saját szavazóik is – mondta kedden délelőtt Oláh Lajos, Terézváros DK-s országgyűlési képviselője. A politikus már előre delirálta, hogy jövőre az ellenzék győzni fog és első dolguk lesz, hogy a „megvonásokat” pótolják az önkormányzatoknak. Az Országgyűlés kedden elrendelte a kormány által a gyermekvédelmi törvény elfogadása után kezdeményezett népszavazást. Az erről szóló határozat szavazásán a kormánypárti képviselők mellett csak néhány független képviselő vett részt, az ellenzéki frakciók nem voksoltak. Az országgyűlési határozat négy kérdést tartalmaz.
Oláh Lajos szerint egy jövő tavaszi kormányváltás után az új kormány egyik fontos feladata lesz az önkormányzatok kárpótlása, és partnernek tekintik majd őket. A DK-s politikus kirohanására Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszolt, aki kiemelte, a baloldal üzleti körei tárgyalnak a Városháza eladásáról, és ha Karácsony Gergely főpolgármester tud erről, az elfogadhatatlan, ha viszont nem, akkor az a baj.
Fogják vissza az üzleti köreiket és szorítsák vissza őket a Városháza környékéről!
– szögezte le.
Az államtitkár kijelentette, 2010 előtt forrásokat vontak ki az önkormányzati rendszerből, ezt viszont 2010 után megfordították: akkor nem feladatokat adtak és pénzt vettek el a településektől, hanem fordítva, adósságkonszolidációban részesültek, és a feladataik csökkentek. Állítása szerint egyszerűen nem igaz, hogy most kevesebb forrás jut az önkormányzatoknak.
Hohn Krisztina, az LMP képviselője arról érdeklődött, mikor születik meg az a rendelet, amelyben benne lesz, hogy mennyi lesz a közfoglalkoztatottak bére. Emlékeztetett, hogy a kormány korábban bejelentette, hogy emelni kell az érintettek bérét. Állítása szerint, aki ilyen bérből él, annak nincsenek tartalékai, és még az is kérdés, hogy mivel tud fűteni télen. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában közölte: a kormány szociális tűzifaprogramot indított, amelyre évről évre több forrást biztosít.
Várhatóan idén is 180-190 ezer család kap ilyen segítséget. A kormánynak az a célja 2010 óta, hogy segély helyett munkát adjon az embereknek, ezért azt szeretné, hogy a lehető legnagyobb mértékben nőjenek a bérek, amit elsősorban adócsökkentéssel tud segíteni. A közfoglalkoztatás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy segélyalapú gazdaság helyett munkaalapú gazdaságra álljanak át. A közfoglalkoztatásra 120 milliárd forintot biztosítunk
– jelentette ki a kormánypárti politikus.
A baloldal nem osztogatott, hanem fosztogatott
Burány Sándor párbeszédes politikus ismét az elvonásokról beszélt. Azt mondta, a kormányt két dolog érdekli igazán: saját maga és a bosszú. Arról beszélt, hogy a kormány az erőforrásokat csapolja meg, hogy minél több pénz jusson az „oligarcháknak”.
A kormány igyekszik megbüntetni azokat a településeket, ahol a többség nem a Fideszre szavazott. A kormány azt akarja, hogy az önkormányzatok igazodjanak, de az önkormányzati rendszert nem ezért hozták létre, hanem azért, hogy az emberek dönthessenek azokról a forrásokról, amelyek a helyi célokat szolgálják. A kormány megkurtítja a városok döntési lehetőségeit az erőforrások elvonásával
– mondta Burány.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, az ellenzék olyan rendszert akar visszahozni, amelyben minél több feladatot hárítanak az önkormányzatokra, majd azokat az állam nem finanszírozza.
Ennek az eredménye korábban az lett, hogy az önkormányzatoknak hitelt hitelre kellett felvenniük, és 2010-re már voltak olyan települések, amelyek csődhelyzetben voltak. A Fidesz-KDNP-kormány a teljes hitelállományát átvállalta az önkormányzatoknak, amelyek így tiszta lappal indulhattak. Az állam feladatokat vett át tőlük, és újra működőképessé vált az önkormányzati rendszer, egyre több fejlesztés indult. Most mindenkinek hozzá kell járulnia a járvány elleni védekezéshez
– állította az államtitkár.
Aradszki András KDNP-s politikus a kormánynál érdeklődött arról, hogy választókerületének lakói is aggódnak, mert a baloldal megszüntetné a rezsicsökkentés vívmányait, korlátozás nélkül beengednék a migránsokat, elvennék a családok támogatását és emelnék a magánszemélyeket terhelő adókat.
A baloldalnak nagyon kellene az így befolyó pénz, hogy ki tudják fizetni azokat, akik őket szeretnék hatalomban látni
– közölte.
Schanda Tamás, az ITM államtitkára válaszolt, aki azt mondta, a baloldal valóban megszüntetné a rezsicsökkentést is, és nem véletlen, hogy Márki-Zay Péter is támadja azt. Úgy fogalmazott, a baloldal miniszterelnök-jelöltje cinikusan azt mondja, hogy az emberek inkább használjanak kevesebb vizet, gázt és áramot, vásároljanak kisebb autót.
Márki-Zay Péter támogatja Brüsszel energiaáremelési terveit és folyamatosan piaci árszabályozást követel, ahogy azt is közölte, hogy nem támogat semmiféle szociális komponenst a benzinárban. A kormányfőjelölt a migráció kérdésében is a baloldal kottájából játszik
– jegyezte meg az államtitkár.
A Jobbik részéről Z. Kárpát Dániel azt mondta, a kormány nagyon sok munkaképes korú, mégsem dolgozó polgárnak nem segít érdemben, hogy képzettséget szerezzen és elhelyezkedjen az elsődleges munkaerőpiacon. Hozzátette: a kormány ehelyett szervezi a migrációt, miközben azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy ellenzi azt, százezres nagyságrendben hoz be munkaerőt az országba. Elmondta, a koronavírus-járvány előtt már több mint kétszázezer külföldi volt Magyarországon. Azt kérte, szüntessék meg a harmadik országból érkező munkavállalók szervezett betelepítését, dolgozzanak ki érdemi programot a külföldre kényszerült magyar munkavállalóknak, és biztosítsák a szülőföldön boldogulás lehetőségét.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára tette tisztába a dolgokat, Dömötör Csaba szerint a kormány hivatalba lépésekor tizenkét százalékos volt a munkanélküliség, ez négy százalék alá csökkent, és ezt a szintet a koronavírus-járvány nehézségei ellenére újra sikerült elérni. Úgy értékelte, hogy a képviselő próbálja összemosni az illegális bevándorlást a külföldiek munkavállalásával.
A bevándorlók maradnak, a vendégmunkások hazatérnek. Az ön által említett számban benne vannak a környező országokból érkező munkavállalók, de például a japán cégek munkatársai, mérnökök, menedzserek is, akik több mint ötszázan vannak. A legálisan Magyarországon tartózkodók kevesebben vannak, mint 2010-ben. Ha kicsit is komolyan gondolná a migráció elleni küzdelmet, akkor a Jobbik nem csatlakozott volna a migrációra pozitívumként tekintő baloldalhoz
– zárta le Dömötör.
MONNYONLE!
Gurmai Zita Kövér László hétvégén nyilvánosságra került, a titkosszolgálatok vezetői előtt elmondott beszédével kapcsolatban azt mondta, a házelnöknek az ellenzék és ezzel együtt a demokrácia nem kívánatos jelenség Magyarországon. Állítása szerint a kijelentése miatt Kövérnek le kellene mondania. Beszélt arról is, hogy a magyarok háromnegyede az uniós szegénységi küszöb alatt él, a legtöbben a nyugdíjasok közül nélkülöznek, szegénységi arányuk 2010-hez képest több mint háromszorosára emelkedett. Kijelentette: a biztos megélhetés mindenkinek jár, ezért ha az ellenzék alakít kormányt 2022-ben, akkor az MSZP kezdeményezni fogja a többi között, hogy a nyugdíjemelésbe az infláció mellett a fizetések emelkedését is beleszámítsák.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, a képviselő valótlanságok sorát mondta a szegénységgel és Kövér László beszédével kapcsolatban is. A szegénységgel összefüggésben hiányolta, hogy az ellenzéki politikus nem említett adatokat. Az államtitkár az Eurostat adataira hivatkozva közölte, a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya 2010-ben az unióban 8,9 százalék volt és egy évtized alatt mintegy egyharmadával, 5,5 százalékra csökkent.
Magyarországon ez az arány a 2010-es 23,4 százalékról az évtized végére kétharmaddal, 8,3 százalékra mérséklődött. Az időseknél ez az arány 16,6 százalékról 6,6 százalékra csökkent. Az ellenzék csak szavazatszerzésre használja a szegényeket
– szögezte le Rétvári.
Jöhet a népszavazás a gyermekek védelme érdekében
Az Országgyűlés kedden elrendelte a kormány által a gyermekvédelmi törvény elfogadása után kezdeményezett népszavazást. Az erről szóló határozat szavazásán a kormánypárti képviselők mellett csak néhány független képviselő vett részt, az ellenzéki frakciók nem voksoltak. Az országgyűlési határozat négy kérdést tartalmaz:
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
A parlament a kérdésekről egyenként szavazott. Sorrendben a következő szavazati arányok alakultak ki: első kérdést 123 igen szavazat, egy tartózkodás, a másodikat 124 igen szavazat, egy tartózkodás, a harmadikat 125 igen szavazat, míg a negyedik kérdést 125 igen szavazat, egy tartózkodás mellett fogadták el. A határozat tartalmazza azt is, hogy ha az országos népszavazást önmagában bonyolítják le, akkor a költsége 12,6 milliárd forint - függetlenül a kérdések számától, ha azokról egy napon szavaznak -, ha azonban az országgyűlési választással egyszerre tartanak népszavazást, akkor a népszavazás kevesebbe kerül és csak 5,5 milliárd a költsége.
A parlament november 9-én változtatott az országos népszavazás eljárásán ellenzéki kezdeményezésre, egyhangúlag. Ez teszi lehetővé, hogy népszavazás akár országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati választással egyszerre is tartható. Eltörölték ugyanis azt a korlátot, miszerint referendum nem tűzhető ki az ezen választásokat megelőző és követő 41 napon belüli időpontra.
Meghosszabbítanák a különleges jogrend határidejét
György István, a Miniszterelnökség államtitkára beszédében úgy fogalmazott, a javaslat 2022. június 1-ig hosszabbítja meg a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályát, így továbbra is rugalmasan lehetne válaszokat adni a járvány okozta nehézségekre. Hozzátette: ahogyan korábban, a szabályozási rendszer most is lehetőséget ad arra, hogy járványhelyzet intenzitásától függően a kormány kezdeményezhesse a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését. Megerősítette: a veszélyhelyzet meghosszabbítása nincs hatással a jövő évi országgyűlési választások, illetve országos népszavazások megtartására.
A javaslat a veszélyhelyzet megszüntetéséig alkalmazandó átmeneti rendelkezéseket fenntartja. Továbbra is megkapják a diplomát azok, akik önhibájukon kívül nem tudtak középfokú nyelvvizsgát szerezni,emellett a javaslat 2022. június 30-ig hosszabbítja meg a lejárt okmányok érvényességét, így fél évre előre ütemezhető lesz az okmánycsere időpontja. Közölte azt is: meghosszabbodik az egészségügyi dolgozók utazási kedvezménye, ők a veszélyhelyzet megszűnése után még 14 napig ingyen utazhatnak. A veszélyhelyzet alatt szélesebb körben alkalmazott távmunkavégzési szabályokat pedig a normál jogrendbe emelik át.
A koronavírus új variánsai eddig nem tapasztalt gyorsasággal terjednek világszerte, ezért elengedhetetlen a hatékony és kiszámítható védekezés. Ezért kéri a kormány a rendkívüli jogrend meghosszabbítását 2022. június 1-ig, de amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, akkor kezdeményezni fogja a veszélyhelyzet előbbi megszűntetését
– közölte Kara Ákos, a Fidesz vezérszónoka.
A politikus azzal folytatta, hogy a különleges jogrend fennállása nem befolyásolja a választások, illetve az országos népszavazás megtartását. Úgy értékelt: azért sikerült eddig is jól kezelni a járványhelyzetet, mert az ország összefogott, az egészségügyi dolgozók helytálltak és jól szervezett kormányzati döntések születtek.
Még egy nagy közös erőfeszítésre van szükség, hogy az oltások elegendő számával véglegesen legyőzzük a koronavírust
– fogalmazott.
Vezető kép: MTI/ Kovács Tamás
