Népességfogyás - álproblémából probléma, amire egy másik álproblémából lett probléma lett a megoldás

Hirtelen rátalált a népességcsökkenés problémakörére a nemzetközi libnyaf hazai lerakata. Korábban ugye, ahogy nem volt bevándorlás-probléma, úgy ez sem létezett a számukra, homokba dugták a fejüket, egyszerűen nem találták elég fontosnak a rengeteg békeharc és egyenlősítés közepette. Pont, ahogy Kádár a cigányügyet kezelte vagy ahogyan a csöveskérdést néha felemelik majd ejtik. Tulajdonképpen egyedül a szabad drogozás jogában van folytonos álláspontjuk és ez egyébként sok mindent meg is magyaráz.

Bernard Gui

A népességcsökkenés megállításával vagy visszafordításával való próbálkozás ugyanis korlátozta vagy egyenesen ellenjavallotta az egyéni szabadságjogokat. Ezidáig ez volt a mantra, ezt olvasták ki kódexeikből. Ha valamely kormány adókedvezménnyel, támogatásokkal próbálta bátorítani a gyermekvállalást, amely ugyan senkit nem kötelezett erre, akkor annak a libnyaf szerint olyan szörnyű következményei lehettek, hogy egyesek csak anyagiak miatt vállalnak gyermeket, és hasonlók.

Az ösztönzés meg a szemükben kényszerítés volt, nők szülőgépnek tekintése, gyermek pénzgyárnak tartása, stb.

Ugyanez a helyzet, ha éppen több szavazati jog járna a gyermekkel: a baloldal szerint lesznek, akik csak emiatt bevállalják a gyermeknevelés minden nyűgét, de közben csak a Palpatine-t akarják a hatalomban tartani. A globális (globalokrata, ahogy Bogárlaci mondaná Szaniszló műsorában) baloldal ugyanakkor

eddig nem látott problémát a népességfogyásban, sőt bátorította erre a fejlettnyugati országokat

, s szíve szerint Európát tette volna meg Afrika példaképének – e tekintetben. Hiszen a népességnövekedés a felmelegedéssel, a modern kori mítosz szerint a bolygó jövőjét veszélyezteti, azaz a népességcsökkenés a fontos. Egyes elmebeteg ballib „gondolkodók” például

, Földanya nagyobb dicsőségére. Ehhez képest, ha már beismerték, hogy van menekültkérdés, ahogy egykoron Kádár is kénytelen volt beismerni, hogy van cigánykérdés, akkor a dologgal kezdeni is kellett valamit, s mivel a baloldal csak a népvándorlók beengedését tudja elképzelni humanitárius indokokra hivatkozva,

ezért gyorsan kerestek egy problémát, amit meg lehet oldani a menekültek beengedésével

.

Na és mi az? A népességfogyás.

Hirtelen tehát ügy és probléma lett a népesség fogyása a libnyaf számára is. (A kettősmérce nevű retardált blog is foglalkozik vele, ami akár egy éve is teljesen elképzelhetetlen lett volna.) Mivel pediglen senkit nem lehet sem kötelezni, sem bátorítani (ami rejtett kötelezés) a gyermekvállalásra Európában,

ezért a hiányzó „munkaerőt” és a leendő nyugdíj kitermelőit a bevándorlókban látták meg

. A bevándorlás tehát nem probléma, hanem megoldás - gondolják. Az eltés szociológusok angliai megfelelői már régóta hirdetik ezt Londonban, látjuk milyen eredménnyel… Igen, igazából

csak a nyugdíjat féltik, nem a nemzetet, kultúrát

. Meg kell oldani, hogy legyen nyugdíj, s mivel senki nem kötelezhető gyermekvállalásra (milyen fasiszta gondolat a gyermekek száma által befolyásolt nyugíj!), ezért majd az illegális bevándorlók termelnek nyugdíjat.

Voilá, heuréka, milyen egyszerű a világ!

Túl sok a gyerek a világ másik részén, és túl kevés itt? Bátorítsd a népességfogyást, a felesleget meg irányítsd át, ahogy lecsapolják a Balatont a Sió-csatornán keresztül vagy ahogy fizikaórán bemutatták a közlekedőedény működését. Miközben persze a zsilip kiegyenlítené a népsűrűséget a világon, aközben a pénzügyi „aránytalanságokat” is kiegyenlítené, mert a befogadó európaiaknak azért pénzelni is illik a harmadik világ országait, a gazdasági egyenlőtlenségek eldózerolása végett. Folyna tehát a világszintű nagy kiegyenlítés. Hogy

ez pár évtized távlatában sem járt sikerrel tőlünk Nyugatra, az nem érdekli a hazai libnyafot

, ők alkalmaznák itthon is a lejárt recepteket, mintha elég volna csak munkaerőnek és nyugdíjtermelőnek tekinteni a bevándorlókat – nyilván, ez nem „dehumanizálás”, mint a „migráns” kifejezés használata. Hogy az európai népességfogyás bevándorlók általi ellensúlyozása csak még egy lapáttal rátesz a problémára, eszkalálja azt és nem megoldja, az a pillanatnyi csíélmény közben nem izgatja az régi, elvetélt ötletet zöld módon újrahasznosító, takarékos libnyafit.