Turi-Kovács Bélára mikor bizonyítja már rá az M1, hogy kommunista?

A bevándorlási fősodor farvizén kisebb hullámverést gerjesztett a hír, hogy a kormány kiprivatizálna több mint háromszázezer hektárnyi állami földet. Pontos adat persze nincs. Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke jobboldalról támadta a MAGOSZ kezdeményezését az Alaptörvényre hivatkozva, és azt is fel merte róni a kormánynak, hogy minden előzetes parlamenti vita és egyeztetés nélkül indítaná el az állami földek privatizációját. Mi már csak arra vagyunk kíváncsiak, mikor hallatunk először az M1 híradójában arról, hogy Turi-Kovács Béla egy emeszpés kommunista.

Miért Rigó

Turi-Kovács Béla már eleve ott elhibázta, hogy az Alaptörvényre mert hivatkozni. Annak értelmezése ugyanis nem az ő dolga. Az MNO-hoz eljutott körlevelében azzal érvelt a választókerület vezetőinek, hogy az államnak az Alaptörvény szerint pusztán arra van felhatalmazása, hogy földjeit „

haszonbérbe adja, megműveltesse, azokon mintagazdaságokat hozzon létre, az önkormányzatoknak szociális célokra átadja, elcserélje vagy kisebb területeket kiegészítésként eladjon

”. Az MNO azért adta inkább közre a körlevelet, és azért nem emeszpéskommunistázta le a képviselőt,

mert újabban nem ez a lap profilja

. A tervezett nagyszabású privatizációval kapcsolatban persze fölmerülhet az is, hogy ilyen-olyan ügyeskedéssel megint földbárók szerezhetnek újabb állami tulajdont. A Kormány szerint viszont ez újabb lehetőség az úgynevezett családi gazdálkodások megerősítésére. És folyhatna itt az érveknek ütköztetése, hogy ugyan mi baj lenne, ha a sok családi gazda megvehetné a földet, amin gazdálkodik. Minden normális országban a gazdák tulajdonában van a föld, amit művelnek. Illetve, hogy mi szükség is van a föld eladására, ha az állami tulajdon egyúttal garancia, hogy nem jut legalábbis tartósan oligarchák, meg külföldi nagygazdák, spekulánsok kezére a nemzeti földvagyon. Meg persze az is kérdés, mire kell és mire fordítja az állam az ebből származó bevételt. Személy szerint viszont azért is tartom feleslegesnek ezt a vitát, mert egész egyszerűen nem hiszek a családi gazdaságok rendszerében. Ennek a rendszernek ugyanis nem találni nyomát Magyarországon,

egy-két elszigetelt esettől eltekintve csak papíron létezik

. Tőlünk mondjuk nyugatabbra , Ausztriában, vagy Szlovéniában például nemcsak virtuálisan, de ténylegesen is vannak családi gazdaságok, amelyek a kultúrtájat is formálják, nem csak szántani mennek ki egy elhanyagolt földúton, méretes vágásokat hagyva azon, nehogy traktor nélkül el lehessen hagyni a településeket. Mert némi autókázás után bárki saját szemével láthatja mi van arrafelé: kisebb gazdasági egységek vannak egymástól látótávolságra, házzal, gépekkel, állatokkal, körbe a megművelt földekkel, ahova aszfaltozott utak vezetnek. Még aki a faluban lakik, az is fenntartja gazdasági épületeit. A családi gazdaságok rendszere szerintem éppen ebben a gondozott kultúrtájban érhető tetten. Idehaza viszont

a valamikori hasonlóan működő tanyavilágot mára beszántották, és óriási monokultúrás búza, kukorica vagy napraforgótáblákkal váltották ki azt

. A falvakban sem sokkal jobb a helyzet, mert miközben a presszóban a fröccsbe potyogó könnyek közt panaszkodnak a munkanélküliségre, pár nagygazda, vagy gazdasági társaság ügyesen körbeszántja települést a monokultúrás földművelés egyszerűsége és kényelme jegyében, majd a földalapú támogatások kasszájához járulnak, elvégre meg van művelve a föld. Hogy mivel és miért, az megint egy másik kérdés. A jövedelmezőség akkor hág majd a tetőfokára, ha a traktorosokat is kizárják a rendszerből, és a földmunkát robotkombájnok végzik majd GPS-koordináták mentén. Szóval a családi gazdaságok rendszeréről beszélni kamu és hülyeség. A monokultúrás földművelés ugyanis csak nagytételben éri meg. Sok földet kell művelni, minél kevesebb emberi erővel.

Például Csányi Sándornak megéri. Ő ugye már bejelentette, hogy földművelésben utazik.

A családi gazdaság ott kezdődik először is, hogy az maga is egy kis önellátásra és többlettermelésre képes rendszer. Földdel, állatokkal, gyümölcsössel. Beszélhetünk itt több százezres nagyságú állami földvagyon-privatizációról, de közben még azt sem tudjuk,

hány családi gazdaságot adna ki ez a földmennyiség

. Azt sem tudjuk megbecsülni, hány családi gazdaságot tudna fenntartani a föld, ha nem monokultúrás művelésbe vonnák. Arra sincs semmilyen terv vagy ötlet, hogy a családi gazdaságok által megtermelt széles spektrumú termények és más termékek hogyan jutnak be a kereskedelembe. Jelenleg ugyanis

nem vásárolhatunk, és nem is juthatunk hozzá a családi gazdaságok termékeihez

, kivéve a kimért tejet, mézet, meg némi sajtárút a piacon, melyek többnyire csak a matrica miatt háztájiak, amúgy ugyanonnan kukázták, mint a többit. Jut eszembe, ha lennének családi gazdálkodók, akkor lehetne savanyúságot is kapni a piacokon, nem csak a tartósítószerekkel és cukrokkal teleszart káposztákat, mindenhol pont ugyanabban a kiszerelésben. A világban az az erős gazdaság, amely

nem alapanyagot szállít, hanem készterméket állít elő

. Magyarország kitűnő mezőgazdasági adottságait alapanyagok, vagy - még rosszabb - takarmány, vagy - ennél is rosszabb - energianövények termesztésére fecsérli el. Akkor lesz itt családi gazdaság, ha majd az meglátszik a vidéken. Kultúrtáj. Kertmagyarország. Gazdag tanyarendszer. Addig ez az egész hazugság. Ami viszont biztos, Turi-Kovácsot hamarosan le fogják kommunistázni az M1 híradójában.