Három év börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte a Kúria csütörtök reggeli, harmadfokú ítéletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét, Tátrai Miklóst hűtlen kezelés kísérlete miatt a Sukoró-ügyben. Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját pedig két év hat hónap börtönre ítélték, és szintén három év közügyektől eltiltásra; ő bűnsegédként kísérelte meg a hűtlen kezelést. A bűnügyi költség több milliós tételét is fizethetik. Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos üdvözölte az ítéletet mondván: „a bűnözőknek a börtönben a helyük”. Az LMP szerint Gyurcsánynak viselnie kell a politikai következményeket.
Tehát Tátrai és Császy esetében is megváltoztatta a másodfokú, fölmentő ítéletet a Kúria. Mindkét vádlott a büntetés kitöltésének kétharmada után szabadulhat legkorábban a börtönből. A Kúria szerint a másodfokú, fölmentő határozatot hozó Szegedi Ítélőtábla anélkül szerkesztette át az elsőfokú, elmarasztaló döntést hozó Szegedi Törvényszék tényállását, hogy eleget tett volna indoklási kötelezettségének. Az indoklási kötelezettségének pedig oly mértékben nem tett eleget, hogy felülbírálatra alkalmatlanná vált a másodfokú döntés – szögezte le a Kúria, amelynek harmadfokú döntése immár jogerős. (Ezután már csak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán próbálkozhatnak Tátraiék.) A csütörtöki tárgyalásra egyébként Tátrai Miklós nem ment el, csak Császy Zsolt tette tiszteletét a Kúrián. Miután a Sukoró-ügy egyfajta szimbóluma volt a 2010 utáni elszámoltatásoknak, a mostani elmarasztaló ítélet némileg változtathat az elszámoltatások eddigi megítélésén.
Császy Zsolt a Kúria ítélethirdetését hallgatja; Fotó: MTI/Illyés Tibor
Gyurcsány feladatot szabott a Parlamentben
A Kúria kimondta: a Parlament nándorfehérvári termében, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, Bajnai Gordon gazdasági miniszter, Tátrai Miklós és a befektetők részvételével lezajlott 2008 májusi egyeztetés nem pusztán protokolláris jellegű volt, miként azt a másodfokú bíróság megállapította, hiszen nehezen lehet protokollárisnak tekinteni, amikor a főnök „feladatot szab” a beosztottjainak. (Ismert, Gyurcsány ekkor utasította Tátrait, hogy ne nyílt versenyeztetéssel értékesítsék a sukorói állami ingatlant, hanem cserével. Ennek köszönhetően Joav Bluméknak nem kellett konkurenciától tartaniuk az ingatlan megszerzésekor. Gyurcsány kegyesen azt is megígérte az izraeli befektetőknek, hogy a minisztériumi engedélyek „rendben lesznek”) Egyébként a csereszerződés semmilyen igazolható kapcsolatban nem volt a kaszinóberuházással – hangsúlyozta a Kúria, hozzátéve: a csereügyletben Joav Blum magánszemély vett részt, miközben a King’s City kaszinóberuházás még csak ígéret szintjén létezett, ráadásul abban cég vett volna részt, nem pedig Blum mint magánszemély. A harmadfokú bíróság leszögezte: Tátrai vagyonkezelőként, szándékosan okozott volna kárt az államnak, Császy pedig ebben szándékosan segítette őt. (Az más kérdés, hogy végül az ügylet meghiúsult.)
Súlyos bűncselekményről van szó
A Kúria azt is hangsúlyozta: súlyos bűncselekményről van szó, hiszen egy állami szervnél történt, a vagyonkezelésért felelős vezetők huzamosabb ideig megszegték kötelezettségeiket, a kárérték pedig jócskán meghaladja a minősített eset alsó értékhatárát. Ugyanakkor a jelentős időmúlás enyhítő körülmény. Bár a hűtlen kezelés kísérletének minősített esetéért 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, a Kúria enyhítő körülményként vette figyelembe a jelentős időmúlást: vagyis hogy 9 év telt el a büntetőeljárás megindulása óta. Ezért aztán 1-1 évvel rövidebb börtönbüntetést szabott ki Tátraira és Császyra.
A vádat képviselő Legfőbb Ügyészség előzőleg letöltendő börtönt kért mindkét vádlottra. Indítványozták, hogy a Kúria a másodfokú fölmentő ítéletet változtassa meg, és a vádlottakat – Tátrai Miklóst mint tettest és Császy Zsoltot mint bűnsegédet – mondja ki bűnösnek jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében. Az ügyészség álláspontja szerint ugyanis Tátrai Miklós nem az állam érdekeinek elsődlegességét, hanem a befektető érdekeit tartotta szem előtt a tranzakció során. Az elcserélt ingatlanok közötti kirívó értékkülönbözet miatt tisztában kellett lennie azzal, hogy az állami vagyon gyarapodásával reálisan nem számolhat.
Császy Zsolt nyilatkozik, ügyvédje hallgatja; Fotó: PS
Császy: Kikérem magamnak, hogy itt gyurcsányoznak!
Az ítélethirdetés után Császy Zsolt nagyon föl volt háborodva, és súlyos kritikával illette az elsőfokú és a mostani, harmadfokú bíróságot. Szerinte egyedül a másodfokú ítélőtábla (amely őket felmentette) volt tisztességes.
Mi nem hagyjuk abba: sem én, sem Tátrai Miklós. Folytatni fogjuk a börtönben, folytatni fogjuk további bírósági fórumokon mindaddig, amíg igazságot nem kapunk!
– ígérte az MNV volt értékesítési igazgatója, aki úgy számol, hogy körülbelül másfél évet kell majd börtönben töltenie. Amúgy pedig kikérte magának, hogy a Kúria – szerinte – „gyurcsányozott”, ami számára azt mutatta, hogy itt politikai megrendelésre hoztak ítéletet, politikai bosszúhadjárat áldozata lett. Császy egyúttal kimentette Tátrai Miklóst, amiért nem tudott eljönni a tárgyalásra; hangsúlyozta: Tátrai a családjával van, és „nem gyávaságból nem jött el ide önökhöz”.
Fidesz: „A bűnözőknek a börtönben a helyük”
Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos, fideszes országgyűlési képviselő csütörtöki közleményében üdvözölte a Kúria ítéletét mondván: „a bűnözőknek a börtönben a helyük”. Mint fogalmazott:
Gyurcsány és a szocialisták követték el minden idők legkorruptabb kormányzását, lopták a nemzeti vagyont és visszaéltek hatalmukkal. Ezt a mai sukorói jogerős ítélet is bizonyítja.
LMP: Gyurcsánynak viselnie kell a politikai következményeket!
Gyurcsány Ferencnek viselnie kell a politikai következményeket a 2008-as sukorói telekcsere ügyében hozott jogerős döntés után – közölte Hadházy Ákos, az LMP társelnöke. Ugyanakkor elkeserítőnek nevezte, hogy az elszámoltatás az elmúlt hét évben semmilyen eredményre nem vezetett, szerinte teljesen egyértelmű, hogy a „rendszerpártokat” csak ellenzékben zavarja a korrupció, kormányon már magukkal és ellenfeleikkel szemben is sokkal megbocsátóbbak.
Első- és másodfok: bűnösök, aztán mégsem
Emlékezetes, 2015 szeptemberében a Szolnoki Törvényszék első fokon hűtlen kezelés kísérlete miatt négy év börtönre ítélte tettesként Tátrai Miklóst, 3,5 évre a bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérlete, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt nem jogerősen a törvényszék. A fellebbezések folytán a Szegedi Ítélőtáblára került ügyben másodfokon immár jogerősen felmentették Tátrait és Császyt a vádak alól, méghozzá bűncselekmény hiányában. Szintén felmentették Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és az ügylet során eljáró értékbecslőt, egy ügyvéd esetében pedig enyhítették az első fokon kiszabott pénzbüntetést, ezzel számukra véget ért az eljárás. Ugyanakkor Tátrai és Császy felmentése ellen az ügyészség azonnal fellebbezett, így az ő ügyük harmadfokra a Kúriára került, ahol csütörtök reggel jogerős döntés született.
Tátrai Miklós egy korábbi tárgyaláson; Fotó: MTI
Milliárdos kár érte volna az államot
A Sukoró-ügy lényege, hogy még 2008. július 30-án Joav Blum izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely King’s City névvel kaszinóvárost akart építeni a Velencei-tó partjára, Sukoró területén. A megállapodás szerint az állam tulajdonában lévő sukorói telkeket cserélték volna el Joav Blum pilisi és albertirsai ingatlanjaival. Ha a telekcsere megvalósul, a vád szerint 1,2 milliárd forintos kár érte volna a magyar államot.
Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában indított nyomozást. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án egy polgári perben jogerősen semmisnek mondta ki a telekcsereszerződést. A nyomozás során pedig megállapították, hogy a Joav Blum tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi összértékét a ténylegesnél 561 millió forinttal magasabban, a sukorói ingatlan értékét pedig 632 millió forinttal alacsonyabban határozták meg. Ezek összegéből tevődött volna a kárérték, ha az üzlet megvalósul.
A Szolnoki Törvényszék mindezekért 2015. szeptemberében első fokon négy év börtönre ítélte különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját. Császy Zsolt egykori értékesítési igazgató három év hat hónap börtönt kapott bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérletéért. Emellett mindkettőjüket négy évre a közügyek gyakorlásától is eltiltották. A bíróság kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt bűnösnek mondta ki az ötödrendű vádlottat, V. Bálint ügyvédet is. A törvényszék ugyanakkor felmentette Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt.
Gyurcsányt a büntetőperben már csak tanúként hallgatták meg; Fotó: MTI/Mészáros János
Gyurcsány szerepét is vizsgálták
A bűnügyben Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök felelőssége is felvetődött és a telekcserével összefüggésben, hivatali visszaélés bűntette miatt 2011. október 3-án gyanúsítottként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészségen. De vádlott nem lett a bukott miniszterelnökből, mert az ügyészség 2012 júliusában megszüntette ellene az eljárást arra hivatkozva, hogy „nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a telekcseréről hozott döntésben”.
Vezető képünk egy korábbi tárgyaláson készült; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS