Nem lesz adósság szövetség az Unióban

Európában nemcsak a migráns válság, illetve a Brexit miatt fokozottan feszült a helyzet, hanem az euróövezet vergődése  is egyre látványosabb. A franciák komoly reformtervekkel álltak elő és erre múlt héten megérkezett a német válasz egy határozott „Nein” formájában. Berlinben lényegében elutasították, hogy az északi államok vállaljanak garanciát a déliek adósságaira. A hamarosan esedékes Szófiai Uniós csúcsértekezleten lesz miről tárgyalni.

Emanuel Macron 8 hónapja a Sorbonne-on tartott beszédében azzal a javaslattal állt elő, hogy az euróövezetnek létre kellene hozni egy saját fiskális uniót, évi több száz milliárdos költségvetéssel. Ebből kimaradnának az eurózónához nem kapcsolódó uniós tagállamok, viszont bekerülnének a válsággal sújtott déli országok. Macron eme víziójára hosszú ideig nem érkezett meg a német válasz, aminek fő oka az ottani kormányválság lehetett. De ami késik, az nem múlik.

A németeknek jó minden, ahogy van

Angela Merkel német kancellár nyolc hónap után a múlt héten válaszolt Macron francia elnöknek, aki korábban az euróövezet mélyebb integrációját sürgette. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban közölt interjúban a német vezető kilátásba helyezte, hogy kicsivel több pénzt helyez az asztalra és valamennyivel nagyobb kockázatot vállal, de lényegében elutasítja a francia javaslatot. Ennek lényege az lett volna, hogy az euróövezeti tagállamok az Unión belül egy külön fiskális uniót hoztak volna létre. Ahogy Merkel fogalmazott:

A szolidalitás sohasem vezethet adósság szövetséghez, hanem megmarad az önsegélyezésnél.

Ez lényegében a jelenlegi status qou-t erősíti meg, abban az időben, amikor az euróövezet válsága új fejezethez érkezett.

Déliek csináljanak, amit akarnak

Az euró megalakulásakor az Európai Központi Bank felelősséget vállalt a közös monetáris politikáért. Azonban az adózás és kiadások a nemzeti kormányok hatáskörében maradtak. Macron és a reformisták szerint egy újabb válságot csak nagyobb kockázat megosztással lehet majd elkerülni. Javaslatok közé tartozik az euróövezet egészére kiterjedő banki betétbiztosítás, és az ehhez tartozó pénzek begyűjtése. Németország és az északi államok ezt elutasították, és nem kívánnak belefolyni a déli államok kesze-kusza pénzügyi viszonyaiba. A németeknek elegük lett a görög válság kezeléséből és még egy ilyen kalandba nem kívánnak belefolyni. Úgy ítélték meg, hogy Macron ötletei azt jelentené, hogy déliek a német kincstárban szabadon garázdálkodhatnának. 154 német közgazdász egy manifesztumot fogalmazott, amelyet a Merkel interjú után hozott le a Frakfurter Allgemeine Zeitung és amiben óva intették az európai polgárokat Macron tervétől.

Angela Merkel német kancellár fogadja Emmanuel Macron francia elnököt a berlini Királyi palota építkezésén 2018. április 19-én. Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Európai IMF

Akkor mégis mi valósulhat meg? Olaf Scholz német pénzügyminiszter úgy tűnik támogatja az európai tranzakciós adót, ami néhány banki műveletre vetne ki illetéket. Ebből éves szinten 5-7 milliárd euró jönne be. Ám de ezt sem azért teszik, amiért a franciák szeretnék, hanem azért, hogy az Uniós kasszában a Brexit miatt keletkezett kiesést valahogy pótolják. És hajlandó tárgyalni egy homályosan megfogalmazott tervről, aminek értelmében valamiféle közös európai beruházási alap jönne létre. Azonban a németek se teljesen merevek, hiszen valamiféle válságkezelő mechanizmus kialakítását támogatnák. Egyfajta euróövezeti IMF-t hoznának létre, amelybe hajlandók lennének pénzt fektetni. A hollandok azonban még ezt a fiskális kötelezettségvállalást is elutasítják. 

Nem leszünk B kategóriás tagok

Magyar szempontból ez a vita azért érdekes, mert Macron javaslatai lényegében egy kétsebességes Európai Uniót eredményezne, amelyben mi a másodosztályra kapnánk jegyet. A németek ezt ellenzik, no nem azért, mert annyira kedvelik a keleti tagállamokat, hanem saját jól felfogott önző érdekeik miatt. Nem kívánnak pénzt áldozni Olaszországra, vagy az időközben esetleg válságba kerülő többi déli államra.