A balliberálisok sokkal jobban gyűlölnek bennünket, mint mi valaha is tudnánk vagy tudtuk volna őket. Most nem is a jobboldal ikonjainak Tóth Gabinak vagy Apáti Bencének vagy akár a miniszterelnök és családjának a vég nélküli és gátlástalan mocskolására célzok. Hanem az olyan mértékű gyűlöletre, amely a legalapvetőbb emberiességi elvárásokat is semmibe veszi. Az a szintű gyűlölet, ami porba tiporja a kiszolgáltatott ember hátrányos helyzetét, vagy a halott emlékét. Ez az utálat a vezetőikből árad.
Both Hunor írása
Két erősen baloldali közszereplő, véleményformáló hunyt el nemrégiben. Az egyik, a néhány napja elment Lang Györgyi volt. Aki a Padödős zenésztársával, Falusi Mariannal sosem rejtette véka alá az Orbán-kormánnyal szembeni ellenszenvét. Minden lehetséges alkalommal kinyilvánították ezt. De néhány héttel ezelőtt ment el Vágó István is, aki nyugdíjas éveit a DK-politikusaként, a határozott kormánykritikával és a jobboldaliak támadásával töltötte. Isten nyugtassa mindkettejüket!
Mégsem láttuk azt egyik baloldali ikon halálakor sem, hogy örömujjongásban tört volna ki a jobboldali közösség. És nem olvashattunk üdvrivalgó kommenteket sem a konzervatív emberektől. Szerencsére, tegyük hozzá. Pedig az utóbbi közszereplő sokszor cifrákat mondott jobboldali emberekre. Ennek ellenére, ezen felülemelkedve több fideszes politikus, például Dömötör Csaba is részvétét fejezte ki Vágó családjának a közösségi oldalán.
Budapest, 2023. május 18. Vágó István újságíró, televíziós mûsorvezetõ, DK-s politikus nyilvános búcsúztatója a XIII. kerületi Szent István parkban 2023. május 18-án. MTI/Lakatos Péter
Amikor semmi sem szent
És most hozzunk másik két példát. Nemrég hunyt el Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője, egykori Fidesz-alapító. Most idéznék néhány baloldali kommentelőt Bajkai halála kapcsán. „Fogynak”, „Tetteik követik az embert”, „Mihamarabbi viszont látást Orbán Viktorrral….”, Mondanám, hogy R.I.P., csak akkor hazudnék, így nem mondom – pedig én lennék az egyik legboldogabb, ha ezt írhatnám. Undorító ember volt”. Hát így fejezték ki részvétüket a baloldali emberek, egy derékba tört életút, egy családját jóval idő előtt elhagyni kényszerülő kisgyermekes családapáért. Nagyon szomorú.
Wittner Mária temetése. Fotó: Hatlaczki Balázs
De ott volt egy másik jobboldali ikon: Wittner Mária. Aki nemcsak „egy fideszes” volt a sok közül, hanem 1956-os hős, akinek a nemzetért tett áldozata mindenképp tiszteletreméltó lehetne pártállástól függetlenül. De sajnos nem mindenkinek az. Nagyon sok balliberális ember esetében Wittner halála is csak arra volt jó, hogy felszínre törjön a mérhetetlen gyűlölet. „Némileg megnyugtató, hogy nem csak a jók mennek el. Lesz miről elszámolnia.”, „Na végre!”, „Most már nem árt.”, „Ezzel a „veszteséggel” ismét egy fokkal jobb hely lett a világ”. És a szörnyű sort lehetne folytatni, a szereplőkkel és gyűlölködő baloldali kommentekkel is. De inkább nem teszem.
Fejétől bűzlik a hal
Fontos elmondani a fenti szomorú véleményekről, hogy a baloldal vezetői évtizedek óta gerjesztik ezt a gyűlöletet a Fidesz irányába. Hiszen gondoljunk csak vissza, hogy hány olyan gyűlölködő és agresszív baloldali politikusi megnyilvánulás csak az elmúlt években, amely hasonló érzelmekből fakadhatott. Emlékezzünk mit mondott Gyurcsány Ferenc még 2021-ben a parlamentben: „Magukat is el fogják vinni. Nem is olyan soká. Egy év múlva, másfél év múlva, mert maguk nem megvédték a magyarokat, hanem hozzájárultak ahhoz, hogy százak halljanak meg, és ezért maguk lesznek a felelősek. És mi ezt a felelősséget számon fogjuk kérni. Tudják, mikor? Amikor győzünk. És tudják, mikor fogunk győzni? Jövőre. És maguknak nem lesz kegyelem.”
De Vidnyánszky Attiláról, a Nemzeti Színház igazgatójáról is hasonló stílusban nyilvánult meg Gyurcsány egy Facebook-posztban. „Vidnyánszky és társai addig maradnak, amíg Orbán. Utána buknak. Sőt! Minden értelemben földönfutók lesznek. Nem lesz árokbetemetés. Zárójel lesz. Levegőtlen világ azoknak, akik megölték a magyar szabadságot.” Mi ez, ha nem nyílt, és erőszakos fenyegetés?
De lehetne száz másik példát is hozni, kezdve Bangóné patkányozásától folytatva, más balos politikusok lámpavasazásos, köteles mondatáig. Mit várunk a választópolgároktól, amikor a baloldal politikusai, akinek példát kellene mutatnia, így beszélnek, így fenyegetik a politikai ellenfeleit. Ez a gyűlölet szivárog le az emberek szintjére is. Nincs min csodálkozni egy percig sem.
Mindeközben emlékezzünk arra például, hogy Orbán Viktor felajánlotta segítségét a betegen fekvő, MSZP-s külügyminiszter Kovács Lászlónak, de néhány napja a késve kórházba szállított Gálvölgyi János esetét vizsgáltatta ki Pintér Sándor belügyminiszter. Pedig sok jót egyikük sem tett vagy mondott a nemzeti oldalról soha. Ezt nevezik emberségnek.
Halottról jót vagy semmit
Nem kell és nem is lehet mindenkire szépen emlékezni, álszentség lenne ezt hazudnunk magunknak, vagy másoknak. Erre nem vagyunk képesek. De, ha valaki beteg, vagy kiszolgáltatott helyzetben van, akkor az elvárható, hogy ha nem is segítünk, ártani ne ártsunk neki. A szavainkkal sem. És aki már meghalt, annak az emlékét tartsuk tiszteletben, még ha nem is értettünk vele egyet. Van egy jó megoldás, amit a bölcs magyar mondás is vall: Halottról jót, vagy semmit. Csöndben is lehet maradni.
És hiába beszél a baloldal a Fidesz gyűlöletkeltéséről, amikor épp az ő vezetőik fenyegetnek, fröcsögnek a jobboldali politikusokról és szavazókról egyaránt. Kezdhetnék magukon a közbeszéd állapotának javítását!
A szerző a Megafon YouTube főszerkesztő-helyettese
Facebook
Twitter
YouTube
RSS