Pesti Srácok

A bírói tanács szerint semmi különös nincs abban, hogy Pressman magához rendelt két magyar bírát

A bírói tanács szerint semmi különös nincs abban, hogy Pressman magához rendelt két magyar bírát

Portálunk is beszámolt arról, hogy az amerikai nagykövet zárt ajtók mögött találkozott az Országos Bírói Tanács két tagjával. De persze ez nem a belügyekbe való beleszólás kísérlete, áh, dehogy. Az OBT gyorsan reagált is a nagy visszhangot kiváltó találkozóra, de nem azért, hogy megmagyarázzák, esetleg megvédjék a mundér becsületét, nem: egyszerűen sértődötten kijelentették, hogy mennyi „gyalázkodó támadás” érte a megbeszélésen részt vevő bírókat.

Az Országos Bírói Tanács megvitatta, hogy Matusik Tamást, az OBT nemzetközi kapcsolatokért felelős tagját és Vasvári Csabát, az OBT sajtószóvivőjét az Amerikai Egyesült Államok nagyköveténél tett látogatásuk miatt az elmúlt napokban a sajtó részéről személyükben gyalázkodó támadások érték – írta a szerdai ülésének összefoglalójában az OBT. A közétett rezümé szerint „a vita során fel sem merült, hogy az OBT képviseletében eljárt bírók látogatása bírói függetlenségüket érintette volna, vagy etikai vétséget követtek volna el” – idézte az összefoglalót a Mandiner. Az összefoglaló alapján Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke megdöbbenésének adott hangot és elítélte a bírákat ért nemtelen támadásokat. Varga Zs. András, a Kúria elnöke ugyanakkor fenntartotta az üggyel kapcsolatban tett korábbi közleményében foglaltakat. A két bíró nagyköveti látogatásáról legutóbb Vejkey Imre, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnöke fejtette ki véleményét a lapnak, aggályosnak nevezve David Pressman és az OBT-tagok egyeztetését.

– jelentette ki a bizottsági elnök. Pressman múlt héten egy Twitter-üzenetben számolt be róla, hogy találkozott Matusik Tamással és Vasvári Csabával. Az erről készült fotó alapján a nagykövet saját hivatalában fogadta a magyar bírókat. A nagy vihart kavart üggyel kapcsolatban az OBT még a hétvégén kiadott egy közleményt, amelyben megvédte a bírókat, egyebek mellett azt hangsúlyozva, hogy a Budapestre akkreditált nagykövetekkel a bírósági szervezetrendszer évtizedek óta kapcsolatban áll, az OBT-nek pedig az USA nagykövetségével is kiváló kapcsolatai vannak. Míg Varga Zs. András álláspontja szerint a követek és nagykövetek politikai szereplők, addig az OBT szerint egy nagykövet nem politikus, hanem a diplomáciai képviselet feje, aki saját államát képviseli egy másik államban.

PestiSracok facebook image

Forrás: Mandiner; Fotó: Twitter

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.