Élete végéig együtt kell majd élnie Ahmed H. kődobálónak azzal a szégyennel, amit a kormány okozott neki a nemzeti konzultációval. A férfiról azt írták a nemzeti konzultációban, hogy dobálta a magyar rendőröket, és ezért elítélték, ő pedig az állítás első felét nem is tagadta, a mondat második fele viszont maradandó lelki sérüléseket okozott neki. Nyolcmillió forinttal szerette volna kárpótoltatni magát a szenvedésért, de úgy alakult, hogy ő verte magát még nagyobb adósságba. A pénzt persze aligha lehet bevasalni a börtönviselt alakon.
Az Ahmed Hamedet a lezárult büntetőügyében védő, s így a mostani polgári perben is képviselő Bárándy Péter a személyes megjelenésre sem vette a fáradságot. A vád pedig az, hogy nagyon megviselte Ahmed Hamedet a Soros-tervről szóló nemzeti konzultációban olvasható szöveg, miszerint kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és ezért elítélték. Na, nem az viselte meg, hogy leírták róla a kődobálást, azt nem tagadta, a felvételek alapján nem is nagyon lett volna értelme. A gond, hogy addigra még csak elsőfokon született meg a nem jogerős ítélet, és noha a nemzeti konzultáció nem részletezte az ítélet fokát, a kődobáló úgy vélte, ezzel a magyar kormány, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda megsértette a jóhírét. A jóhírét, amelyet ezek szerint Ahmed Hamed a róla nyilvánosságra került röszkei videófelvételek és fényképek után is létezőnek vélt. Saját elmondása szerint napokig nem tudott enni és aludni, csak sírt és imádkozott, mert úgy érezte, a nemzeti konzultáció nyomást helyezett az igazságszolgáltatásra az ő jogerős elítéléséért.
Polgári peres eljárást indított hát a magyar kormány ellen. Keresete szerint pszichés sérüléseket szenvedett el, és megrengett a bizalma a magyar államban, amiért leírták róla, hogy elítélték, pedig akkor még nem volt jogerős az ítélet ellene. A pszichés sérülései ráadásul azután is fennmaradtak, hogy később jogerősen is börtönbüntetésre ítélték. Ahmed Hamed kibillent lelkivilága csak egy 8 millió forintos fájdalomdíj révén állhatott volna helyre, amelyet a magyar államon akart bevasalni.
Ahmed Hamed képviselői a tárgyaláson. A férfi szerint a kővel dobálás és a rendőrök megtámadása nem ártott meg a jó hírnevének, csak az, hogy leírták róla, hogy elítélték. (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Tét nélkül próbálkozhatott be a pénzért
A magyar kormányt a perben képviselő ifj. Balsai István azzal érvelt, hogy a nemzeti konzultáció szövege csak egyben, a rendőrök elleni támadást és Ahmed Hamed elítélését ok-okozati viszonyban kezelve értelmezhető. Az elítéléséről szóló közlés tényleg nem írta körül akkurátusan a pillanatnyi jogi helyzetet, azonban ez csak akkor alkalmas a jó hírnévhez fűződő személyiségi jog megsértésére, ha egyúttal sértő is az illetőre nézve. A felperes Hamed társadalmi megítélése pedig aligha volt tovább rontható állapotban azután, hogy a röszkei akcióját bemutató felvételek bejárták a sajtót. Ezzel a bíróság is egyetértett a per mai, másodfokú tárgyalásán, amikor helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, amely ellen nincs helye további fellebbezésnek. Az ítélet szerint nem a felperes, azaz Ahmed Hamed személyes, szubjektív sértettségérzete a döntő. A sírás és a pszichés sérülések sem jelentik tehát azt, hogy a kődobáló határsértőt valóban megsértették.
A magyar államot ifj. Balsai István képviselte a perben (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Ahmed Hamedet másodfokon, jogerősen öt évre ítélték terrorizmusért, ennek kétharmadát le is töltötte, majd feltételesen szabadlábra helyezték januárban. A férfit időközben ki is utasították Magyarországról, azonban nincs olyan ország, amely befogadná, így továbbra is itt van, menekültügyi őrizetben, a további sorsa pedig egyelőre kérdéses. Az viszont valószínű, hogy a mostani per lezárultával már összesen körülbelül egymillió forintra rúgó perköltséget és fellebbezési illetéket nem fogja tudni kifizetni, és adósságként sem lesz behajtható rajta. A férfit amúgy minden lehetséges téren önzetlenül segítő Amnesty Internationaltől e téren aligha várható támogató hozzáállás.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS