A Csongrád Megyei Főügyészség a törvénytelen és megalapozatlan felmentő Szeviép-ítélet hatályon kívül helyezését kéri
A Szegedi Törvényszék által a Szeviép-ügyben meghozott felmentő ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta a Csongrád Megyei Főügyészség a Pécsi Ítélőtáblára pénteken benyújtott fellebbezésében. A vádhatóság álláspontja szerint a Szegedi Törvényszék ítélete eljárásjogilag törvénysértő és megalapozatlan. Visszautasítják a felmentő ítéletet hozó bírói tanács kifogását, miszerint az ügyészség a szükséges bizonyítás felvétele érdekében nem tett indítványokat. Mint írják, az első fokon eljáró bíróság felvette és elegendőnek találta a bizonyítékokat, valamint az ügyészség indítványával egyezően állapította meg a vádlottak bűnösségét. Fellebbezésükben ezért az első fokon kiszabott letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérik a Szeviép-vezérekre, de nem harmadfokú, hanem megismételt másodfokú eljárásban.
Pénteken írásban benyújtotta fellebbezését a Szeviép-ügyben a Csongrád Megyei Főügyészség a Szegedi Törvényszéken meghozott felmentő ítéleti rendelkezésével szemben – derül ki a vádhatóság közleményéből. Emlékeztetnek, hogy már a másodfokú ítélet kihirdetésekor bejelentették a fellebbezési szándékot, amelynek írásba foglalásában a Szegedi Törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését indítványozták eljárási jogszabálysértés és megalapozatlanság miatt.
A Szegedi Törvényszék kevesellte a bizonyítékot, pedig fehéren-feketén ott áll a vádiratban minden pénzkimentés a saját érdekeltségű cégekbe
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Kovalcsik Éva bírónő tanácsa bizonyítékok hiányában mentette fel a csődbűntett vádja alól mindhárom Szeviép-vezért. Az indokolásban ezt azzal magyarázták, hogy a nyomozás nem a cég teljes működési ideje alatti gazdasági tevékenységet vizsgálta, csak a vád szerinti bűncselekményben érintett időszakot, így pedig nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a vádlottak, akik nem fizették ki alvállalkozóikat, bűncselekményt követtek el, vagy a gazdasági válság áldozatai, hogy őket sem fizették ki időben.
Ez az érvelés pedig azért különös, mert a vádirat részletesen bemutatja, hogy a Szeviép fizetésképtelenné válása előtt, sőt, még azt követően is nagy tételekben fizetett kölcsönöket saját érdekeltségű cégekbe, és ezt bizonyítottnak látta az első fokon minden vádlottra több éves letöltendő börtönbüntetést kimondó Szegedi Járásbíróság is.
Több összeférhetetlenség is felmerül a szegedi bírói tanács kapcsán, egyiket sem jelentették
A másodfokú felmentő ítéletet követően tényfeltáró cikksorozatban számoltunk be arról, hogy a Szeviép-ügyben eljáró, ítélkező bírói tanács két tagja is összeférhetetlen lehet, amit nem jelentettek, ez pedig az egész eljárás törvényességét megkérdőjelezi. A Szeviép ugyanis a szegedi önkormányzat állandó beszállítója volt, a bírói tanács egyik tagja, Nóvé Ágnes pedig családi vállalkozásával több százmillió forint értékben kapott munkákat az önkormányzattól, éppen a Szeviép-ügy előtt. A tanács elnöke, Kovalcsik Éva pedig 12,4 millió forintért vásárolhatott meg az önkormányzat száz százalékos tulajdonú ingatlankezelő cégétől egy 100 négyzetméteres palotalakást a belvárosi sétálóutcán, úgy, hogy már akkor 21 millióra becsülték fel annak értékét. Hab a tortán, hogy a lakás bérlője nem a bírónő volt, hanem egy idős asszony, akivel eltartási szerződést kötött. A lakást ráadásul meg sem tartotta, hanem 8 nap múlva eladta, és a mai napig nem hozta nyilvánosságra, hogy mennyiért. Azaz mennyit keresett a város vagyonán. További lehetséges összeférhetetlenség, hogy a Nóvé Ágnes bírónő céges ügyeiben is eljáró ügyvéd, Izsák Péter a Szeviép-ügy egyik vádlottjának védője.
A Szegedi Törvényszéken a büntetőügyeket 2019-ban dr. Nagy Andrea szignálta ki az ügyelosztási rend szerint, akinek a férje, Szilágyi János szintén egy másik Szeviép-vádlott védője.
A rendszerváltás utáni legnagyobb bírósági botrány már eddig sem maradt következmények nélkül
A fenti, általunk feltárt összefüggések nyomán az OBH átfogó vizsgálatot rendelt el. Fegyelmi eljárások indultak, Nagy Andreát pedig levették az ügykiszignálásról. A vizsgálat, amelyet egy független bizottság végez, még folyamatban van. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kérdésünkre csütörtökön azt mondta: a vizsgálat eredményétől függ, hogy szükségesek-e további lépések, esetleg jogalkotás a hasonló esetek elkerülése érdekében; ha igen, akkor annak kezdeményezése a bíróság feladata. A frakcióvezető a szegedi bírósági botrányt az 1990 utáni legnagyobb, igazságszolgáltatást érintő botránynak nevezte.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szintén csütörtökön jelentette be a Kormányinfón, hogy nemzeti konzultációt indítanak, amelyben az emberek igazságérzetét bántó ügyekben kérnek véleményt, ezek között a szegedi ügyről.
Szeged helyett Pécs tárgyalja atovábbiakban a Szeviép-ügyet
A Szeviép-ügy harmadfokú eljárásának lefolytatására a Szegedi Ítélőtábla helyett a Pécsi Ítélőtáblát jelölték ki. A Csongrád Megyei Főügyészség a fellebbezését ezért a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség útján a Pécsi Ítélőtáblához nyújtotta be. Az erről szóló közleményükben azt írják: törvénysértőnek tartják a Szegedi Törvényszék ítéletének jogcímét és ezzel összefüggő azon megállapítását, amely elsősorban azzal indokolja a felmentő rendelkezést, hogy az ügyészség a szükséges bizonyítás felvétele érdekében nem tett indítványokat. Ezzel összefüggésben a főügyészség a fellebbezésében megállapítja, hogy a Szegedi Járásbíróság a szükséges bizonyítást felvette, megalapozott tényállást hozott, az ügyészség indítványával egyezően állapította meg a vádlottak bűnösségét. A másodfokon eljáró Csongrád Megyei Főügyészség a Szegedi Törvényszék előtti eljárásban az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt annak megalapozottsága és törvényessége miatt. A megalapozott és törvényes elsőfokú ítélet helybenhagyására irányuló ügyészi indítvány esetén szükségtelen és indokolatlan további bizonyítás felvételének indítványozása.