Pesti Srácok

A darálás után ezúttal inkább felgyújtotta a trianoni békeszerződést Dúró Dóra

A darálás után ezúttal inkább felgyújtotta a trianoni békeszerződést Dúró Dóra

A Mi Hazánk Mozgalom szerint ünnepnappá kellene nyilvánítani augusztus 30-át, a második bécsi döntés kihirdetésének, vagyis Észak-Erdély Magyarországhoz visszatérésének évfordulóját – közölte a párt elnökhelyettese kedden Budapesten, majd a román nagykövetség előtt Dúró Dóra és Apáti István felgyújtotta a trianoni békeszerződés egy kinyomtatott példányát.

Dúró Dóra a Románia budapesti nagykövetsége előtt, a román nemzeti ünnepen, az erdélyi románok által 1918-ban megfogalmazott gyulafehérvári nyilatkozat évfordulóján tartott sajtótájékoztatón felgyújtotta a trianoni békeszerződés ratifikálásról szóló 1921. évi XXXIII. törvény egy kinyomtatott példányát. Megjegyezte, a törvényt azóta sem helyezte hatályon kívül az Országgyűlés, annak ellenére sem, hogy azt kezdeményezte a Mi Hazánk Mozgalom. Észak-Erdély visszatérésének napja a hazatérés napjaként hivatalos állami ünnep lenne, amelyen a sikeres revíziókról, így Kárpátalja, a Felvidék és a Délvidék egy részének visszatéréséről is meg lehetne emlékezni – mondta a független parlamenti képviselő.

Úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarságot ma is hátrányosan megkülönböztetik Romániában, üldözik a jelképhasználatot, akadályozzák a magyar nyelv használatát és a területi autonómia kialakítását. A Mi Hazánk szerint ezért szégyenletes Áder János köztársasági elnök június 4-én tett nyilatkozata, miszerint Magyarország a második világháború óta annak ellenére sem élt a szomszédéival szemben területi követelésekkel, hogy arra a történelem lehetőséget kínált volna. Ez nem erény, hanem gyávaság, hiba és bűn – fűzte hozzá.

PestiSracok facebook image

– mondta Dúró Dóra. Apáti István alelnök, független parlamenti képviselő a világtörténelem egyik legigazságtalanabb döntésének nevezte a trianoni békeszerződést. A sajtótájékoztató végén lakossági bejelentésre a rendőrök igazoltatták Dúró Dórát és Apáti Istvánt, felírták az adataikat, illetve megvárták, amíg a politikusok eltakarítják a nagykövetség előtti járdáról a felgyújtott iratköteg maradványait.

Forrás: Facebook, MTI, Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)