Március 3-ára esik idén az úgynevezett „szuperkedd”, vagyis amikor egyszerre tartják nagyon sok amerikai államban a demokrata előválasztást. Ez már most eldöntheti, hogy ki lesz Donald Trump kihívója az őszi elnökválasztáson, bár a hétvégi események fényében nagyon úgy néz ki, hogy lehetnek meglepetések. A két nagy esélyes Joe Biden, Obama volt alelnöke, és a szinte nyíltan kommunista Bernie Sanders.
A szuperkedden összesen 14 államban tartanak előválasztást, köztük a két legnépesebb államban, Kaliforniában és Texasban, együttesen a demokrata szavazatok 34 százalékát eldöntve. Ez a nap lesz a demokrata előválasztás legfontosabb eseménye, hiszen a delegáltak egyharmadáról döntenek egyetlen nap alatt.
Négy honap alatt 50 hagyományos előválasztást tartanak és 7 városi fórumra emlékeztető gyűlést. Ezeken a szavazásokon a jelöltek delegáltakat gyűjtenek (a szám az államok lakossága alapján változik), és a delegáltak száma dönti el végül, hogy ki nyer. A delegáltak mellett úgynevezett szuperdelegáltak is lesznek, miattuk pedig Biden azt mondta: harcba száll a jelöltségért a nyári elnökjelölt-állító konvención akkor is, ha Bernie Sanders vermonti szenátornak lesz több delegáltja. Ennek oka, hogy Biden megkérdőjelezte, hogy a legtöbb kötött delegálttal rendelkező jelölt-aspiránst kell megválasztani elnökjelöltnek.
A Demokrata Párt választási rendszerében vannak ugyanis úgynevezett kötött delegáltak és úgynevezett szuperdelegáltak. A kötött küldöttek csakis arra a jelölt-aspiránsra voksolhatnak a párt elnökjelölt-állító konvencióján, akire választóitól a megbízatást kapták. A szuperdelegáltak azonban szabadon, bármelyik aspiránsra szavazhatnak. Az összesen 4765 delegált között 714 a szuperdelegáltak száma: ők általában a kongresszus demokrata párti tagjai, akik kormányzók, pártvezetők vagy választott tisztségviselők közül kerülnek ki. Egy jelöltnek az összes delegált egyszerű többségét kell megszereznie ahhoz, hogy a párt elnökjelöltjévé válasszák.
Az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó Bernie Sanders vermonti független szenátor és Joe Biden volt alelnök a dél-karolinai előválasztást megelőző televíziós vitán, Charlestonban. Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
A rendszer első hallásra bonyultnak tűnhet, annyira azonban mégsem az. A kevesebb delegáltat szerzett esélytelen jelöltek útközben kiesnek, a delegáltjaik pedig felszabadulnak, akik átpártolhatnak más jelöltekhez, bár általában ahhoz mennek át, akiket az eredeti jelöltjük tanácsol nekik. Az egyik delegált ennek értelmében előbb-utóbb annyi delegáltat szed össze, hogy egyértelművé válik, hogy ő lesz a hivatalos elnökjelölt, akinek a hivatalos megválasztása a Demokrata Konvención történik július 13. és 16. között. Az előválasztás fontos eseménye még március 10-e, amikor eldől további 9 százalékpont, valamint március 17-e, amikor még 14 százalékpont, így ez addigra összesen 61 százalék lesz.
Szombaton kérdésessé vált az eredmény, amikor Joe Biden elsöprő vereséget mért Bernie Sandersre Dél-Karolinában, a megszerzett előny pedig újraélesztette a volt alelnök kissé megfáradt kampányát. Biden 39 delegálttal távozott az államból, míg Sandersnek mindössze 15-öt sikerült szereznie; a fekete szavazók között is tarolt Biden.
Az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó Joe Biden volt amerikai alelnök egy kampányrendezvényen, Las Vegasban 2020. február 22-én. Fotó: MTI/EPA/Eugene Garcia
Bidennek a találgatások szerint a következőt kellene tennie, hogy jobb eredményt érjen el, mint legfőbb ellenfele: irányítás alatt kellene tartani a texas-i eseményeket, ahol 228 delegált forog kockán, illetve a déli államokban meg kellene próbálni minél jobb eredményt elérnie, ahol összesen 393 delegált múlik a politikai stratégián. Ha itt sikerül jó eredményt elérnie, akkor azzal kompenzálhatja a liberálisabb államokban várható Sanders-győzelmet, hiszen borítékolható, hogy Colorado, Maine, Vermont, Utah, Massachusetts és Minnesota nem a mérsékelten demokrata jelöltre szavaz majd. Ezekben az államokban összesen 302 delegáltat lehet megszerezni. A legnagyobb kérdés persze Kalifornia, ahol 415 delegált kegyeiért folyik majd a küzdelem. A nagy esélyes itt is Bernie Sanders.
A jelenlegi helyzet és a dél-karolinai Biden-siker azokat lombozta le a legjobban, akik a demokraták egységét remélték az előválasztások során.
A versenyből a hétvégén egyébként újabb jelölt esett ki, Pete Buttigieg, az indianai South Bend városka volt polgármestere, aki vasárnap este a kampánykörúton őt kísérő újságírókkal közölte: kiszáll a Demokrata Párt amerikai elnökjelöltségéért folytatott versengésből. A 38 éves politikus szinte az ismeretlenség homályából bukkant fel tavaly az országos politika színpadán. Elemzők fontosnak tartják megjegyezni róla, hogy az amerikai történelemben ő volt az első elnökjelölt-aspiráns, aki nyíltan vállalta homoszexualitását, és jogilag is érvényes melegházasságban él. Elemzők szerint Joe Biden volt alelnök helyzetét erősítheti, hogy Buttigieg az úgynevezett szuperkedd előtt, az egyszerre 14 tagállamban tartandó előválasztások előtt jelentette be visszalépését.
Az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó Bernie Sanders vermonti szenátor egy kampányrendezvényen, a Dél-Karolina állambeli Richmondban, 2020. február 27-én. Fotó: MTI/EPA/Erik S. Lesser
Találgatásokba egyébként csak nagyon óvatosan érdemes belebonyolódni, hiszen ott van még a csatasorban Michael Bloomberg milliárdos, aki a pénztárcájához hasonló méretű arccal hangoztatta nemrég, hogy azért indult el a választáson, mert szerinte az összes többi jelöltet „megeszi ebédre Donald Trump”. Meglátjuk, milyen eredményt tud megvásárolni majd…
Vezető kép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Facebook
Twitter
YouTube
RSS