Pesti Srácok

A Demokratikus Koalíció nem hisz a demokráciában

A Demokratikus Koalíció nem hisz a demokráciában

A Demokratikus Koalíció (DK) bejelentette, hogy nem vesznek részt a Fidesz által jelölt alkotmánybírókról, Polt Péterről és Hende Csabáról való szavazáson a parlamentben. A hír hallatán senki sem fog eret vágni, de azért továbbra is kellőképpen érzékelteti a DK hozzáállását a demokráciához, amelyen úgy tűnik, hogy a Dobrev Klára által bejelentett nagy változás sem változtatott semmit.

A DK úgy fogalmazott, hogy

Vagyis a DK, ahogy írják, „demokratikus pártként” nem fog megjelenni az Országgyűlésben, hogy demokratikus módon, a jogszabályoknak megfelelően leadják a szavazatukat a jelöltekre, mert az igazából „áldemokrácia”. Vagyis a probléma az, hogy egy demokratikus választáson parlamenti többséget szerző párt jelölteket állít, akiket a párt – a választásokon kapott többségüknek megfelelően – meg is választ, vagyis élnek a néptől kapott felhatalmazással. Ugyan a DK számára ez nem egyeztethető össze a demokráciával, de a gumibotozás, a könnygáz és a tüntetőkkel szembeni más erőszakos fellépés az mégis belefért. Sőt, azért még a végrehajtónak kitüntetés is járt. De tudjuk, hogy az más volt. Mert akkor ők voltak hatalmon, és amúgy is, ők az ország alkotmányos berendezkedését védték. És akkor, bár Gyurcsány állt a volán mögött, de felesége Klárika, ott feszített mellette büszkén az anyósülésen. Gyurcsány lemondásával pedig nem történt egyéb, mint egy helycserés támadás, de a felfogás az ugyanaz maradt. A párt pedig a végén meg is nyugtat mindenkit, hogy „baloldal nélkül nincsen kormányváltás, és baloldal nélkül nem lesz újra igazságos és európai Magyarországunk”. Köszönjük, de az ő igazságosztásukból már láttunk eleget.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI. Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PS

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.