Azzal, hogy a YouTube letiltotta a PS TV csatornát, önkényesen átvette a médiahatóság szerepét – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában dr. Tóth András. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyettese, aki egyúttal a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető-helyettes egyetemi docense is, portálunknak kijelentette: az uniós joganyag szerint a Google (YouTube) nem cenzúrázhat úgy egy médiaszolgáltatót – például a kiskorúak védelmére vagy a gyűlöletbeszéd tilalmára hivatkozva –, mint egy privát felhasználót, hiszen előbbire a médiajog vonatkozik. Például 30 nappal korábban írásban kellett volna közölniük, hogy mi a gondjuk a PestiSrácok.hu-val és a PS TV csatornával (ami nem történt meg – a szerk.) Az EU médiajoga alapján tehát egy videómegosztó szolgáltatásnak nem feladata egy műsorszolgáltatót cenzúrázni, az pedig végképp kifogásolható, hogy mindenféle figyelmeztetés és panaszkezelés nélkül, csak úgy egyik percről a másikra letörölnek egy médiacsatornát. Dr. Tóth András ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a cégek papíron nem Magyarországon felügyelik a tartalmakat, nem is itt adóznak, ezért csúsznak ki a hazai szabályozás alól. Ugyanakkor ha megállapítható, hogy a mamutcég az egyik ügyfelével szemben visszaél a pozíciójával és így komoly versenyhátrányt okoz neki, akár a Gazdasági Versenyhivatal is beavatkozhat az ügybe.
Mint az köztudott, a magyar médiaszabályozás az egyik legszigorúbb Európában, de a PestiSrácok.hu és a PS TV is betartja és eddig is betartotta a játékszabályokat, ennek ellenére ismételten törölte a csatornánkat a YouTube. Miért teheti meg ezt egy techóriás, miért cenzúrázhat önkéntesen?
Azért, mert a helyzete ezt lehetővé teszi. A PS TV médiatartalom-szolgáltatónak minősül, ami azt jelenti, hogy műsorszolgáltatói felelőssége van, Magyarországon letelepedett, így pedig a magyar médiahatóság joghatósága alá tartozik. Az elmúlt időszakban a cenzúra azonban privatizálódott, az állami oldalon szinte már csak a bűnüldözés és nemzetbiztonság érdekeire korlátozódik. Ahogyan a magáncenzúra működik, annak viszont egyértelműen pénzlogikája van. Senki ne gondolja, hogy a magáncenzúra mögött magasztos elveket fognak majd érvényesíteni, sokkal inkább a hirdetők érdekei a mérvadóak.
Hogyan tudják a hirdetők sarokba szorítani ezeket a platformokat?
A pénz diktál. Ha egy hirdetőnek nem tetszik egy tartalom, amelyik mellett a hirdetése feltűnik, akkor a hirdetést elviszi máshová, ezt pedig az online platformok nyilván nem akarják. Amerikában is megtapasztalták ezt, amikor a hirdetők kezdték el fenyegetni a Facebook tulajdonosát, hogy ha nem távolít el bizonyos, nekik nem tetsző tartalmakat, akkor elmennek és máshová viszik a pénzüket. Jó, ha tudjuk, hogy a hirdetők nagyban befolyásolják azt, hogy milyen médiumokat, tartalmakat látunk ezeken a felületeken.
Mekkora befolyással bírnak ezek a cégek és mit tehet ez ellen az állam?
Azt kell mondjam, hogy nem sokat. Ha a reklámköltéseket nézzük, akkor azt látjuk, hogy abszolút az online média viszi a prímet Magyarországon is. Ennek kétharmadát pedig a globális technológiai cégek teszik ki. Mindenképpen új helyzet, hogy a véleménynyilvánítás szempontjából olyan globális médiavállalatok a meghatározóak, amelyek az adott állam területén hivatalosan nincsenek is letelepedve, ezért az adott államnak gyakorlatilag nincs is fölöttük joghatósága, és ebből következik, hogy például adóztatni sem tudják őket.
Dr. Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Lehet ezen változtatni?
Próbálkozások vannak. Az OECD keretei között 2021-ben létrejött egy globális megállapodás, hogy azért az adózásban valahogy ki kellene fejezni, hogy ezek a cégek, ha nincsenek is jelen, de mégis jövedelemre tesznek szert egy-egy államban. Tehát miközben helyben nem fizetnek adót, a reklámpiac egy szignifikáns részét elviszik, és közben a demokratikus véleménynyilvánítást is nagyban befolyásolják. De nemcsak ez írható a számlájukra. A szerencsejáték-iparból ismert addiktív módszereket alkalmaznak a platformjaikon, így nem véletlen, hogy egy családi vacsorát sem lehet nyugodtan végigülni, mert mindenki a telefonját nyomogatja, a gyerekek koncentrációképességét is rontják ezzel. Mindeközben választásokat is tudnak befolyásolni azzal, hogy például kitiltanak egy amerikai elnököt az oldalaikról. Összességében megváltoztatják a társadalom szerkezetét, azt is, ahogyan a demokráciáról vagy a nyilvánosságról gondolkodunk. A minimum az lenne, hogy azokban az államokban, ahol ugyan nincsenek fizikailag jelen, de jövedelemre tesznek szert, legalább adózzanak. E téren már akadnak biztató jelek: a Facebook például 2021-ben 3,8 milliárd forint reklámadót befizetett a magyar költségvetésbe, a rendszerszintű szabályozás, és annak érvényesítése ugyanakkor továbbra is várat magára.
Visszatérve a PS TV csatornájának törlésére, jogilag mit lehet tenni?
Jelenleg két szabályozás létezik Európában. Az egyik az EU médiaszabályozása, a másik pedig az online platformok és üzleti felhasználóik (tehát nem magánszemélyek) közti viszonyt szabályozza. Jövőre lép hatályba a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet és közben az Európai Bizottság a magyar jogállamiság viták részeként beterjesztette a European Media Freedom Act-ot, ami szintén ezt a kérdést hivatott rendezni. Ha a PestiSrácok.hu egyben online tévé, akkor műsorszolgáltatói felelősség vonatkozik rá, ez esetben pedig az európai médiajogot kell figyelembe venni, amely ugyanakkor a videómegosztó platformok esetében is megállapít bizonyos kötelezettségeket anélkül, hogy azokat médiatartalom-szolgáltatónak minősítené. Viszont mind a ketten ugyanazért a közönségért versenyeznek, ezért bizonyos elvárásokat, mint például a kiskorúak védelme vagy a gyűlöletkeltés tilalma kapcsán a videómegosztókra is kiterjeszt az uniós jogszabály.
Ez az is jelenti, hogy nem volt joga a PS TV videóit törölni a YouTube-nak?
Én úgy értelmezem az irányelvet, hogy a kiskorúak védelemére és gyűlöletkeltés tilalmára vonatkozó követelmények csak abban az esetben kötelezik a YouTube-ot, amennyiben magánfelhasználók által feltöltött, tiltott tartalmakról van szó, és nem egy műsorszolgáltatóról. Mert a műsorszolgáltatókra szigorúbb követelmények érvényesek. Az európai jogalkotó tehát azt várja el, hogy a gyűlöletkeltő, vagy például terrorista tartalmak, illetve a gyermekvédelmi szempontból kifogásolható tartalmak az algoritmikus rendszerezés során akadjanak fent a YouTube szűrőjén. Egy műsorszolgáltatónak – amilyen a PS TV is – ennél sokkal szigorúbb tartalmi elvárásoknak kell megfelelnie, és elsősorban nem a videómegosztó platform, hanem a letelepedés helye szerinti médiahatóság feladata, hogy a műsorszolgáltatók megfeleljenek a médiaszolgáltatási irányelvnek, még akkor is, ha speciel egy videomegosztó platformon szolgáltatnak. Az uniós szabályozásból tehát logikusan az vezethető le, hogy a YouTube nem veheti át a médiahatóság szerepét.
Akkor most mégis miért tehette meg és miért nem tesz semmit az unió?
A European Media Freedom Act tervezete kimondja, hogy ha egy műsorszolgáltató videóját vagy csatornáját tiltja le a videómegosztó, akkor az online platformok és üzleti felhasználóik közti viszonyra vonatkozó EU-jog alkalmazandó, mint mondjuk az Amazon és egy rajta kereskedő könyvesbolt viszonylatában. Ugyanakkor itt többről, médiáról van szó. Ez viszont abba az irányba mutat, hogy az Európai Bizottság nem úgy értelmezi az európai médiajogot, ahogyan én értelmezem, hanem úgy, hogy a videómegosztó platformoknak a saját általános szerződési feltételeik a mérvadók, amelyek mögött pedig a hirdetők érdekei vannak. Ez pedig gyakorlatilag felülírhatja a nemzeti médiaszabályozást, amit én őszintén aggasztónak tartok. Meggyőződésem, hogy ezeket a közvélemény alakítása szempontjából meghatározó döntéseket nem lenne szabad piaci érdekek, illetve piaci szereplők döntéshozatalára bízni. Mindenkinek joga van a saját véleményének a kialakításához, hogy a saját médiamixét úgy alakítsa, ahogyan azt jónak tartja.
A PS TV egyik napról a másikra szűnt meg mindenféle előrejelzés nélkül. Ez így jogos eljárás?
Ha az online platformok és üzleti felhasználóik közti viszonyra vonatkozó EU-jog alkalmazandó akkor, ha a videómegosztó megszüntet egy csatornát, akkor a megszüntetés előtt harminc nappal írásos indokolást kell megfogalmaznia a műsorszolgáltatónak, lehetőséget adva arra, hogy az tisztázza a tényeket és körülményeket. Ezt csak abban az esetben nem köteles megtenni – teszem hozzá, eléggé vitatható módon –, ha az érintett felhasználó már több alkalommal megsértette a szabályokat (a PestiSrácok.hu sem korábban, sem most nem kapott indoklást a megszüntetésre – a szerk.). A YouTube döntése ellen az ír bíróságon lehet panaszt emelni.
Dr. Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Mi a biztosíték arra, hogy ami a PS TV-vel megtörtént, mással nem fog?
Semmi. Donald Trump amerikai elnök példáját tudom ide hozni, akinek a Twitter a fiókját függesztette fel következmények nélkül. Amúgy az USA-ban mindkét oldal megorrolt már ezekre az online platformokra. A Demokraták azért, mert ugye 2016-ban a választások befolyásolása ellen a Facebook nem tette meg a szerintük szükséges intézkedéseket, a Republikánusok pedig azért, mert azt mondják, hogy a jobboldali tartalmakat konzekvensen letekerik, tehát kevesebb felhasználóhoz juttatják el azokat. Ehhez képest egy magyar online tévé – hogy úgy mondjam – nekik nem nagy ügy.
A megoldás lehet egy saját vagy egy alternatív platform? A PestiSrácok.hu például a saját oldalán, illetve a Facebookon és a TikTokon kívül a Rumble.com-on fogja terjeszteni a videóit.
Donald Trump csinált magának sajátot és én azt gondolom, hogy ez lehet egyfajta megoldás, de jó lenne, ha lenne valódi verseny ezen platformok között, mert akkor nem engedhetnének meg maguknak egy effajta eljárást. Nagyon úgy tűnik ugyanakkor, hogy az európai jogalkotó ezt a helyzetet nem kívánja kezelni, hiszen legitimnek titulálja a szerződés alapú korlátozást.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tehet-e valamit az ügyben, hiszen egy cég versenyképessége csökkent a korlátozás által. Lehet-e esetleg kártérítést követelni?
Az ír bíróság előtt lehet fellépni az ügy érdekében, mivel hivatalosan oda tartozik a YouTube. Azért választják egyébként Írországot és Luxemburgot ezek a cégek, mert adózási szempontból ez nekik kedvező. Nem véletlen egyébként, hogy az európai egységes digitális adó pont Írország vétóján bukott el. A GVH a piaci verseny szabadsága felett őrködik, de mi alapvetően azt nézzük, hogy a piaci hatalom ne tobzódjon, növekedjen és ne legyen ezzel visszaélés. Ám ha egy mamutcég az egyik ügyfelével szemben él vissza a saját pozíciójával, és kimutatható, hogy a PestiSrácok.hu-nak ez egy komoly versenyhátrány a többi versenytársával szemben, akkor lehet, hogy van egy olyan szcenárió, ami a beavatkozást lehetővé teszi, de ehhez azt is kell tudni bizonyítani, hogy indokolatlanul diszkriminálva van a médiacég, mert közben más ugyanilyen tartalmak minden további nélkül megjelenhetnek a platformon. Mindezt a bíróság előtt is bizonyítani kell. A versenyjog sajnos nem egy könnyű műfaj.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS