A kárpátaljaiak soha nem fognak magyarellenes provokációkat támogatni
A kárpátaljai emberek soha nem fognak magyarellenes provokációkat támogatni, nem értenek egyet azzal a negatív hozzáállással, amit Kijev tanúsít; Beregszászon nincs semmiféle ukránellenes hangulat, ezért Ukrajnának nem kellene kardcsörtetéssel foglalkoznia az Európai Unió határán - jelentette ki Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója a Szegodnya című ukrán lap portálján csütörtökön közzétett interjúban.
A kárpátaljai megyevezető a beregszászi magyar konzulátuson titokban készített felvételek kiszivárogtatása nyomán kirobbant botrány kapcsán elmondta, Beregszászon nincs semmiféle ukránellenes hangulat, Kárpátalja nem támogatja azt a negatív megközelítést, amelyet Kijevből sugároznak, beleértve Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszternek az üggyel kapcsolatban tett nyilatkozatait. Kárpátalján ugyanis 1100 éve együtt élnek magyarok, ukránok és más nemzetiségűek; aki tősgyökeres helyi lakos, és nem 1946 után települt oda, annak legalább egy csepp vagy egy liter magyar vér csörgedez az ereiben - tette hozzá, megjegyezve, hogy a magyarellenes témával olyanok spekulálnak, akik egyáltalán nem tudják, milyen a helyzet Kárpátalján.
Kérdésre válaszolva Hennagyij Moszkal kifejtette, Oroszország mindig kihasználta a kárpátaljai nemzetiségi kérdést, de "mi a próbálkozásokat visszavertük". Emlékeztetett arra, hogy elfogták a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székháza ellen idén februárban elkövetett két támadás elkövetőit, jelezve, hogy a szálak ott is az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB) vezettek. Kitért arra, hogy idén március 15-én a Vereckei-hágón Kárpátaljára tartó 53, késekkel, fémrudakkal és baseball-ütőkkel felszerelt embert tartóztattak fel, akik tömegverekedést akartak provokálni a magyar nemzeti ünnep rendezvényein, és ugyancsak elfogták az akkor Beregszászon magyar rendszámú autókat megrongáló elkövetőket, akik Kijev környékéről érkeztek.
A kormányzó hangsúlyozta, igaztalan az az Ukrajnában kialakult vélemény, hogy a kárpátaljai magyarok ukránellenesek lennének, szerinte ezt olyan politológusok, "látnokok" és aktivisták terjesztik, akik soha nem jártak Kárpátalján és Beregszászon, de tudni vélik, hogy ott senki nem beszél ukránul, holott a városban 42 százalék a magyarok és 52 százalék az ukránok, valamint más nemzetiségűek aránya.
Mi ezzel a gond?
- tette fel a kérdést, hozzáfűzve, hogy semmi értelme bármiféle belügyi csapatok odavezénylésének, és ez nem az ő, hanem a helyi közösség véleménye. Úgy vélte, ha vannak nélkülözhető katonai erők, azokat a kelet-ukrajnai konfliktusövezetbe kellene átcsoportosítani. Hennagyij Moszkal kiemelte, Kárpátalján a legalacsonyabb a bűnözés, a magyar falvakban nem is emlékeznek komolyabb bűncselekményre.
Ha stratégiai irányvonalként Európát és a NATO-t választottuk, és ezt az alkotmányunkban is rögzíteni fogjuk, akkor talán nem kellene az EU határán badarságokkal és kardcsörtetéssel foglalkozni, katonai alakulatokat és hasonlókat idevezényelni
- mutatott rá.
Arra a felvetésre, hogy a kárpátaljai magyar közösség tagjai ne lennének hazafiasak, mert könnyen veszik fel a magyar állampolgárságot, a kormányzó emlékeztetett arra, hogy a kelet-ukrajnai háborús konfliktus első kárpátaljai halottja egy beregszászi magyar volt, aki a Munkácson, Ungváron és Nagyszőlősön állomásozó 128-as hegyivadász dandár kötelékében teljesített szolgálatot. Hozzátette, nagyon sok szerződéses katona magyar nemzetiségű, tehát minden alapot nélkülöz a magyarokkal való riogatás.
Forrás: MTI; Fotó: Bruzák Noémi/MTI
