Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét, ezzel megadva egy a rendszerváltás óta esedékes tartozást, és enyhítve a 2004. december 5-i népszavazást követően ejtett gyalázatos sebek okozta fájdalmon is. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
A trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott.
A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban; a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg. Délelőtt 10 órakor – az aláírás kitűzött időpontjában – Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen. A magyar haderő létszámát 35 ezerben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást. Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.
A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket.
Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben, a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket, és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. A törvény első paragrafusa így kezdődött: “Tekintettel a kényszerhelyzetre, mely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott…” Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza.
A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az első bécsi döntéssel 1938-ban visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is. A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán. A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.
Emlékezzünk együtt
A nemzeti összetartozás napján számos megemlékezést rendeznek. A trianoni békediktátum századik évfordulóján a budapesti Kossuth téren elkészült Nemzeti Összetartozás Emlékhelyet a koronavírus-járvány miatt 2020. augusztus 20-án avatták fel. A kortárs építészeti és tájépítészeti eszközökkel kialakított emlékmű egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településének nevét vésték.
Az összetartozás napja alkalmából Orbán Viktor a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című dallal emlékezett meg közösségi oldalán a tragédiáról:
Összetartozunk
– írta a miniszterelnök.
Az emléknap alkalmából a Kormorán együttes rendhagyó akciót szervez: Felvidékről a Csonkahazába terveznek csoportos átvonulást, az észak-komáromi Trianoni-gyűrű emlékműnél tartott találkozót követően. A megemlékezésen Id. Lomniczi Zoltán is beszédet mond majd.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége felekezettől függetlenül felhívja a Kárpát-medence egyházközségeit és gyülekezeteit, hogy 2021-ben is harangozással és imával emlékezzenek a trianoni békediktátum évfordulójára.
A harangszó imádságra hív, örömöt, győzelmet ünnepel, veszélyre figyelmeztet vagy halottat búcsúztat. Az élet jele, a megmaradás bizonyítéka
– írja honlapján a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. A szervezet ezért Trianon 100. évfordulójára közzétett felhívásának sikerén felbuzdulva arra kéri a Kárpát-medence magyar vallási közösségeit, hogy az elkezdett hagyományt folytatva minden év június 4-én 16:30-kor húzzák meg a harangokat, és mondjanak el egy Miatyánkot a magyar nemzet egységéért és a keresztény hit védelméért. A Szóljanak a harangok! kezdeményezés videója ITT elérhető.
Idén élő közvetítéssel lehet követni a Nemzet Zászlója felvonulást Budapesten az Andrássy úton a Nemzet Zászlója és portálunkon is. A zászló és címer napja előtt tisztelegnek az 1848 méteres, nemzeti színű, 2 méter széles zászlóval, amelyet 5. alkalommal visznek végig az Andrássy úton, vasárnap az Operától a Hősök teréig, ahol élő kokárdát formáznak. Az Összetartozás Napján kiegészül egy 400 méteres székely zászlóval is, amely a téren körbe öleli a kokárdát, képviselve a külhoni magyarjainkat. A Hősök tere felett a Szent Korona Ballon fogadja a zászlóvivőket. A színpadon elhangzik a fővédnök, Főtiszteletű Tőkés László üzenete. Fellépők:Kovács Nóri, Molnár Levente, Pataky Attila, Sasvári Sándor. Házigazda: Kovács P. József.
Egy flashmob keretében, a trianoni diktátum aláírásának időpontjában, megszólaltatják az Összetartozás Békeharangjait a mobiltelefonjaikkal. A harangszó-videó egy kattintással letölthető bárki telefonjára a rendezvény weblapjáról. A kezdeményezéshez a világ magyarjainak csatlakozását várják saját településeiken vagy akár Trianon-i megemlékezések keretében. Az idei trianoni harangok a béke megteremtéséért is szólnak. Különös figyelemmel a békediktátum által Kárpátalján rekedt testvéreinkre aki emiatt idegen nemzetek háborújában ontják vérüket.
Forrás: MTI, Facebook; Fotó: PS
A magyar kultúrában van az életerő, erre kell vigyáznunk!
2023-06-08 at 11:08
Minden magyar tehetne a nemzet megmentéséért a maga szintjén valamit, például ki kellene mindenkinek tennie a magyar zászlót a saját telkén, vagy kertes házára vagy a lakása ablakába. Ez emlékeztetőül a külföldieknek akik ide költöznek, meg itt dőzsölnek ( anélkül hogy adót fizetnének a magyar államkasszába, vagy hogy megtanulnának magyarul), HOGY LÁSSA MINDENKI HOGY EZ ITT MAGYARORSZÁG! Ezt Németországban láttam, sokan kiteszik a német zászlót jelezvén az idegen eknek a lényeget: hol vannak!
Amásik nagyon fontos nemzet- fenntartó alapszabály az az, hogy NEM IDEGEN SZAVAKAT KELL HASZNÁLNI HA MAGYAR VAGY, HANEM A MAGYAR NYELVET MEGÓVVA, MAGYARUL KELL BESZÉLNI, ÍRNI!
Sajnos, ezt a médiák sem értik, nem magyarul írnak mert a magyar értelmiség fele külföldi soros- egyetemeken szerezte a gyengébb diplomáját, mint a magyar egyetemeken kiadottak.. így aztán, nem tudják sok idegen szónak a magyar megfelelőjét…. Vakcina ( oltás), narratíva ( iránymutatás,vagy irányelv, stb), plato( fennsík) és sok sok idegen szó már rongálja szép magyar anyanyelvünket…
Ezen kívül minden magyarnak kellene tartania a ruhatárában magyar hímzéses népviseleti ruhabarabot, vagy minimum kokárdát, a nemzeti ünnepeinken ezeket büszkén kellene hordania, hamár az év többi napján a yenki herezacskó nyomorgató farmert nyűvi.
Ezt is Bajorországban láttam: milyen büszkén vonulnak fel minden évben München utcáin az Oktoberfest idején a népviseletbe öltözött bajorok! Amíg megtartják hagyományaikat, addig semmiféle nyugati “ globalista” beolvasztó fondorlat nem fogja legyőzni a bajor nép erejét.
A magyar népi költészet, népművészet, táncművészet olyan gazdag, hogy az irigy külföldiek azért akarják ezt nyugati szarokkal ( pl ikea) helyettesíteni, hogy mi elveszítsük a nemzeti identitásunkat. Ugyanis, ebben rejlik a magyar nép életképességének ereje! A gazdag kultúránkban, népi szokásainkban : a magyar nyelvben, népművészetünkben, dalainkban, irodalmunkban, szokásainkban, van az erőnk, AMÍG ERRE VIGYÁZUK, NYÍRBHATNAK MINKET DE MI ITT ÁLLUNK !
amintazvagyon
2023-06-06 at 01:09
diktátumokban később sem és ma sincs hiány-amerikai diktátum volt az uniós ‘belépésünk’
a NATO-tagságunk is-mindegyik a krími orosznál semmivel sem kevésbé kamu-népszavazással
legitimáltatva
Sosem felejthetjük el a nyugati igazságosságot
2023-06-05 at 10:50
Sosem felejthetjük el a nyugati igazságosságot! A körülöttünk lévő országok kegyetlenségét! A Pánszlávosítást, több százezer magyar legyilkolását, több millió magyar megalázását, asszimilálását!
Árpád után 1000 éven keresztül, és folyamatosan, kisebbségbe került a magyarság
2023-06-05 at 09:32
Árpád után 1000 éven keresztül, és folyamatosan, kisebbségbe került a magyarság, és növekedtek, erősödtek a különböző más / idegen nyelvű nemzetek a Magyar – királyságban! Előbb, vagy utóbb, törvényszerűen be kellett következnie Trianonnak! És nem kell idebökni, a svájci több nyelv egy nemzet példáját, hiszen Svájcnak nem kellett annyi tragédiát, háborút elszenvednie, mint a Magyarországnak, és ha mindenki békében és jólétben él, nem fognak egymás nyakának esni, és nem hagyják, hogy összeuszítsák őket belső, vagy külső ellenségek / haszonlesők!
Tudomásul kell venni, hogy Magyarországnak nincsenek barátai, csak ellenségei
2023-06-05 at 09:10
Tudomásul kell venni, hogy Magyarországnak nincsenek barátai, csak ellenségei! Ha megint behúznak minket a háborúba, akkor a körülöttünk lévő országok, felosztják egymás közt Magyarországot, és a magyarság, nyelvünk, történelmünk, kultúránk, megszűnik létezni!
Az EU - ban már nincs jelentősége hol húzódnak a határok
2023-06-05 at 08:37
Az EU – ban már nincs jelentősége hol húzódnak a határok, hiszen bárhol szabadon élhetünk, dolgozhatunk! A 4. kétharmaddal irányít egy nemzeti kormány! Talán Árpád idejében volt ennyire egységes a nemzeti akarat, és a nemzeti összefogás! Ahoz, hogy a háborút, és az oroszok megszállását elkerüljük, jelenleg fontosabb egy erős nemzeti összefogás, mint egy széthúzó és megosztott, USA seg-nyaló hatalmas magyar birodalom!
doktorkotász
2023-06-04 at 21:08
Azoknak,akik még nemlátzák,ajánlom a Csepelentalálható,Összefogásháza-néven a Trianonmúzeum
Logikus
2023-06-04 at 19:55
Érdekes, hogy akkoriban és azóta is számos ország megváltoztathatta a határait, csak nekünk nem lehet. Hogy is van ez?
K
2023-06-04 at 17:21
Tudományos libsizmus
2023-06-04 at 17:18
Értem amit leírsz, de szerintem nem magyarázkodni kell, hanem cselekedni.
A hazaárulást nem lehet megmagyarázni, például a törököknél nem lehet túlélni a hazaárulást, selyemzsinórt kap a hazaáruló.
Tudományos libsizmus
2023-06-04 at 17:18
K:
Mi mást tehetett volna az akkori magyar kormány? Ha nem ír alá, azonnal kisantant és nagyantant beavatkozás lett volna. Németország is aláírt. Törökország egészen más helyzetben volt, hiszen őket nem vette körbe egy kisantant és nem zilálta szét az országot egy eszeveszett kommün.
K
2023-06-04 at 16:46
-Természetesen meg kell gyászolni a trianoni diktátumot, ami maximálisan igazságtalan volt.
Magyarországnak akkor nem volt semmiféle katonai fedezete , és a békediktátum ezt fejezte ki.
Az I.világháború után Törökországot is fel akarta osztani több darabra az antant hatalmak, de a törökök szembe szegültek, és az antant kudarcot vallott.
-Sajnos Magyarországon a hazaáruló Horthy Miklós aláíratta a trianoni békediktátumot, ha török lett volna akkor Törökországban ezért nem sokáig hagyták volna életben, rögtön megkapta volna a selyemzsinórt .
-Tehát mivel elmúlt 103 év és egy Magyarország által aláírt békediktátumról van szó, ezért nem érdemes ezt annyira feszegetni.
Inkább okulni kell Horthy Miklós hazaárulásából.
-Az én szüleim felvidéki születésűek voltak, és 1945-ben hazatelepültek Magyarországra.
Ezek után egy magyar embernek nincs sok értelme idegenek között élnie, de ha megpróbálja akkor ne csodálkozzon ha problémái adódnak.
Nagyon helyeselhető ha Magyarország támogatja a határon túli magyarokat, de vannak észszerűségek amiket figyelembe kell ven
Orientál
2023-06-04 at 15:17
Balliberális zöld Gyurcsányékat IS azért pénzelik külföldről idegen milliárdosok hogy a nemzeteket teljesen eltöröljék és egy tehát angol nyelven beszéljen mindenki ,csak azt az egymilliárd embernél kevesebbet akik teljesen megfelelnek Soros Györgyék politikai követelményeiknek.
Füge
2023-06-04 at 11:02
Most is azt mondom, mint mindig is: Az “utódállamok” nélkülünk életképtelenek, kiszolgáltatottak. A tolvajok a maguk “független” új államaikkal nem tudnak mit kezdeni, csapódnak, sodródnak balról jobbra, jobbról balra. Csak a mi egységes nemzetünk képes a nemzeteket összefogni egy országon belül, melynek határait nem a száz éve tolvajok által megrajzoltak jelölik, hanem a természet adta határok képezik. Ezt soha sem tudja ember átrajzolni, eltörölni.
Cser Borbála
2023-06-04 at 10:43
Ukrajna figyelmébe!!!!
K
2023-06-04 at 10:20
A kikényszerített béke – Százhárom éves a trianoni békediktátum katonai fedezete az akkor Magyarországot megszálló antant hatalmak hadserege, pl francia megszálló hadsereg.
Gyakorlatilag a trianini békediktátumot Horthy Miklós íratta alá az akkori magyar kormány tagjaival.
Így Magyarország az antant hatalmak gyarmata lett.
Az antant hatalmak ugyanebben az időben például Törökországot is részekre akarták szabdalni, de a törökökben volt annyi becsület hogy megvédték hazájukat , és az antant hatalmak szándéka kudarcba fulladt.
2 ÉNAKI
2023-06-04 at 10:04
Nem,nem tudom azt a dühöt leírni Trianon hallatán,akiknek köze volt az Ország megcsonkításához.Az ország két harmadát vették el jogtalanul.Csonka Magyarország. Köszönhetjük elsősorban a Németeknek,az eszeveszett fürrerüknek,aki kirobbantotta a II.világháborút.Mit mondhatnék. Megfogyva bár,de törve nem,él nemzet e hazán.Isten legyen Magyarországgal,vigyázzon ránk e sok veszedelem között.
egresi istván jános ernő
2023-06-04 at 09:56
Az első világháború után jött Trianon.
Az első világháborúhoz pedig az alábbiak vezettek (tudom, ezeket már leírtam, de az a tapasztalatom, sokakkal beszélve, hogy nem ismerik azokat, amiket idézek):
“A világháború okai:
– a német gazdasági fellendülés nyomán fakadó ipari, kereskedelmi és gyarmatpolitikai ellentétek,
– a keleti kérdés,
– a nemzetiségi eszme túlnövései: a pánszlávizmus, a nagyszerb eszme, a “Mare Romania” kérdése, és az olasz irredenta,
– a francia revanche.”
Forrás: Czékus Zoltán: Az 1914-18. évi világháború összefoglaló történelme, Budapest, 1925. I. kötet, “A világháború valódi okai”.
Továbbá:
Az Orosz Birodalom pánszláv alapokon nyugvó külpolitikája, amely – lényegében véve –, az egész Balkán orosz befolyás alá vonására törekedett, fenyegetést jelentett a dunai kettős Monarchiára; ahogyan Nyikolaj nagyhercegnek (II. Miklós cár unokatestvérének) a felesége, Anasztázia főhercegnő, a pánszláv törekvések egyik szenvedélyes híve, egy alkalommal, még Szarajevó előtt, a szentpétervári francia nagykövetnek ki is mondta, „Háborúba megyünk… Ausztriából (értsd: a Monarchiából) semmi sem marad.”.
1914. nyarán, a szarajevói merénylet után, de a Szerbiának küldött hadüzenet előtt, Raymond Poincaré francia köztársasági elnök, és Szergej Szazonov orosz külügyminiszter megbeszélésein, a következők hangzottak el: „Nem az a fontos, hogy elkerüljük a háborút, hanem az, hogy úgy tűnjék, mintha mindent elkövettünk volna, hogy elkerüljük.”
A “továbbá” utáni részek, ezen a művön alapulnak: Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért (Ausztria-Magyarország szétrombolása). Budapest, 1997.
Ez pedig a könyvnek a fülszövege:
„A Monarchia nem felbomlott, hanem szétrombolták. A történelem során más államok is szenvedtek vereséget, viselték azok következményeit: megaláztatást, területük megcsonkítását, jóvátétel fizetését. De az, hogy egy birodalmat, amely magába foglalta és kormányozta Európa középső részét, letöröljenek a térképről – új, katasztrofális következményekkel járó fejlemény volt.”
Ezek is figyelemre méltóak:
„A jelen pillanat óriási horderejű, mivel Oroszország el van szánva arra, hogy elmenjen a legvégsőkig és történelmi tettet hajtson végre. Nézetem szerint, ragyogó alkalom kínálkozik számunkra, hogy az eseményt okosan használjuk ki és megvalósítsuk a szerbek teljes egyesülését. Ezért kívánatos, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia megtámadjon bennünket.” Spaljaković, szentpétervári szerb követ Belgrádba, 1914. júliusban küldött táviratából, forrás: Elisabeth Heresch: II. Miklós. Gyávaság, hazugság, árulás. Az utolsó orosz cár élete és halála, Budapest, 1995. (Az “esemény” célzás a szarajevói merénylet miatti ultimátumra.)
No, meg ezekről se feledkezzünk meg:
František Palacký, a nagy cseh történész szerint, “a magyarok betelepedése mai hazájokba a legnagyobb szerencsétlenség volt, mely a szláv világot egy egész évezreden át éri vala; mert a magyarok az éppen alakulóban levő óriási szláv birodalom szívébe ékelvén be magukat, a szlávok reményeit örök időkre megsemmisítették.”. (Valamikor a Wikipédián olvastam.)
„Az ország elégtételt követelt Szerbia részéről. Gyávasággal, hitvány megalkuvással vádoltak mindenkit, aki más nézeten volt. Itt már neki (gróf Tisza Istvánnak – e megjegyzés tőlem) is a becsülete látszott kockán forogni. De végleg Tschirsky, a Bécsbe akkreditált német birodalmi nagykövet találta őt szíven, aki a következő kijelentést tette: A Birodalom szemében rossz fény vetülne az Osztrák-Magyar Monarchiára, ha a szerbek állandó kihívására tehetetlennek bizonyulna. Berlin a monarchiától energikus cselekedetet vár.” (Forrás: Dr. Csermőy-Schneidt Ottó: Nagy magyar államférfiak, Budapest, 1996. Gróf Tisza István című fejezet.)
Érdemes ezt az alap-művet az Internetről letölteni: Andrássy Gyula gróf: Diplomácia és világháború, Budapest, 1921, újra kiadva 1990.
Még annyit: Ami a reálpolitikát illeti, teljesen egyetértek azzal, hogy korrekt és hosszútávú kapcsolataink legyenek mind Szerbiával, mind Oroszországgal –, de múlt, a történelem ez volt, és – aktuálpolitikai érdekből – nem írható át.