Pesti Srácok

A kommunisták hosszú távra terveztek – Az Öreg vendége Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója

Hatvan darab Zsolnay Porcelánmanufaktúra gyártotta urna még üresen áll! – mondta Móczár Gábor a Munkásmozgalmi Mauzóleum üres, méregdrága korsóiról. Ugyanis az elvtársak hosszú távra terveztek; Gerő Ernő, Révai József, Kádár János, Münnich Ferenc, Marosán és a többi nagy kommunista mellé sokan szerettek volna oda kerülni. Aztán jött a rendszerváltozás. A múltat a Nemzeti Örökség Intézete nem eltörölni akarja, hanem bemutatni, ezért a munkásmozgalom temetkezési helye felújításra vár. Az Öregnél Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója járt.

A főigazgató elmondta, hogy különleges gondot fordítanak nemzeti hőseink, mártírjaink, nagyjaink sírjainak gondozására, köztük az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tábornokainak, politikusainak, nagyjainak emlékének megőrzésére. Erre szolgál a Nemzeti Sírkert, ahol Kossuth, Arany, Jókai emlékhelyeit ápolják. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára felújították a kiskőrösi szülőházat, Kölcsey Ferenc, a Himnusz alkotójának sírjára, a szatmárcsekei csónakos-fejfás sírkertre különösen nagy gondot fordítanak. De fontos szerepet játszanak az Intézet munkájában az olyan történelmi jelentőségű helyek gondozása és felújítása, mint az egri vár, Kőszeg vára, a Parlament és környékének eredeti formájában történő visszaállítása, valamint a Kárpát-medencei magyar emlékhelyek megőrzése, mint például a kolozsvári Házsongárdi temető, ahol erdélyi költőink nyugszanak.

Az emlékhelyeknek fontos funkciójuk van, létezésük, gondozásuk tartanak meg minket a magyarságunkban, nem véletlen, hogy a kommunisták a több mint negyven éves uralkodásuk alatt igyekeztek kitörölni a dicső történelmi múltat, tudatosan összekeverték a 48-as hősöket a Kerepesi-temetőben az 1919-es véres kezű kommunistákkal vagy az 1945-ös „felszabadulási” emlékhelyekkel.

Móczárék külön gondot fordítanak a 301-es és 298-as parcellák kezelésére, mivel itt földelték el az 1956-os mártírokat jeltelen sírokba, meggyalázva a keresztény temetkezési szokásokat. Tudatosan összekeverték a köztörvényes bűnözőket a forradalmárokkal. József Attilát a rendszerváltásig a Munkásmozgalmi Mauzóleumba vitték Balatonszárszóról, holott a költő menekült a kommunisták elől. A rendszerváltás után kapta meg a Művész parcellában a végső nyughelyét.

PestiSracok facebook image

Rengeteg munka vár a Nemzeti Örökség Intézetére, hiszen a következő generációk egészséges történelemtudatához fontos a nemzeti önismeret, amelyet a balliberálisok a mai napig próbálnak összezavarni.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.