A kormány elfogadta a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs első javaslatait
Elértük az öt és fél millió beoltottat, azonban a küzdelem ezzel még nem ért véget; a gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs azon dolgozik, hogy a járvány utáni helyreállítás minél egyszerűbben működjön. A csoport munkája kapcsán Szijjártó Péter keddi ülésükön úgy fogalmazott: Európa leggyorsabb gazdasági újraindulása a feladat, annak érdekében, hogy az ország ki tudja aknázni azt a másfél–két hónapnyi előnyt, amelyet a sikeres oltási program gyorsaságával elért. Ennek érdekében a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs letette az első javaslatait a kormány asztalára, amelyek közül hatot már el is fogadtak.
Szijjártó Péter a tárca közleménye szerint kiemelte: minden döntés azt a célt szolgálja, hogy Magyarországon minél több beruházás jöhessen létre és minél több magyar vállalat számára váljon elérhetővé az exportpiacokon való siker.
A magyar gazdaság a világ tizenegyedik legnyitottabb gazdasága, így az exportteljesítmény alapvetően határozza meg a nemzetgazdaság teljesítményét, a beruházások pedig az alapvető feltételei a munkahelyteremtés folytatásának
– hangsúlyozta a miniszter. Az első elfogadott javaslat értelmében az eddigi öt megye után két újabb megyében válik lehetővé, hogy a kormány vissza nem térítendő készpénztámogatást biztosítson a vállalatoknak, már ötmillió euró alsó határtól kezdve.
Eddig csak öt megyében volt erre lehetőség, a többi megyében tízmillió euró volt az alsó határ. Innentől kezdve azonban Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben is már ötmillió eurós beruházások fölött a kormány egyedi kormánydöntésen alapuló készpénztámogatást biztosíthat a beruházásokhoz
– mondta a miniszter. A második döntés célja, hogy a magyar gazdaság dimenzióváltása felgyorsuljon és minél inkább és minél gyorsabban növekedjen a kutatás-fejlesztésre alapuló gazdasági tevékenységek aránya.
Az eddigi hárommillió eurós minimum beruházási szint egymillió euróra csökken. Ennek köszönhetően egymillió eurós kutatás-fejlesztést célzó beruházás esetében a kormány már adhat készpénztámogatást, és az eddigi, valamint az új kutatás-fejlesztési munkahelyteremtési kritériumot is tíz főre visszük le. Tehát immáron egy millió eurós kutatás-fejlesztési beruházásnál, amely tíz új munkahelyet teremt, a kormány adhat készpénztámogatást
– hangsúlyozta Szijjártó Péter. A harmadik döntés középpontjában az exportáló magyar vállalatok állnak. Az EXIM Bankról szóló jogszabály úgy módosult, hogy az EXIM Bank a magyar exportáló vállalatoknak olyan export-hitel biztosítást nyújthat, amelyre eddig csak néhány európai példa létezett. Ez egy olyan rugalmas export-hitel biztosítás, amelynek nyomán a magyar exportáló vállalatok a nemzetközi vetélytársaikhoz mérhető pénzügyi garanciákat kapnak az exporttevékenységük során.
Az operatív törzs negyedik döntése a munkaerőpiacra vonatkozik. A világjárvány egyik következménye, hogy a munkavállalók távmunka keretében dolgoznak. A kormány úgy módosította a távmunka és az otthoni munka szabályozását, hogy jóval rugalmasabb körülményeket hozzon létre. A munka törvénykönyvének módosításával lehetővé vált, hogy a munkáltató és a munkavállaló megegyezzen abban, hogy a munkavállaló a feladatát részben távmunkában, részben pedig helyszíni munkavégzéssel lássa el. Az ezt eddig ellehetetlenítő bürokratikus munkavédelmi és egyéb szabályokat a kormány vagy teljesen kiiktatta a rendszerből, vagy jelentősen leegyszerűsítette őket. Mindemellett a távmunkához és az otthon végzett munkához kapcsolódó elszámolási kötelezettségek is jelentős mértékben csökkentek, az előírások egyszerűsödtek.
A szintén a munkaerőpiachoz kapcsolódó ötödik döntés alapján a külföldön szakképesítést szerzett munkavállalók saját anyanyelvükön, tolmács segítségével is letehetik a vizsgákat.
A külföldön szakképesítést szerzett munkavállalók eddig Magyarországon az OKJ-s vizsgájukat elvileg csak anyanyelven tehették volna le, ezzel ellehetetlenítettük a külföldön szakképzéshez jutó emberek alkalmazását magyar vállalatoknál, holott bizonyos munkakörökben feltétlenül szükség van azokra, akik külföldön szereztek szakképesítést
– mondta a miniszter, hozzátéve: ha a munkavállalók saját anyanyelvükön, tolmács segítségével le tudják tenni a gyakorlati vizsgákat, újabb munkaerő-kínálatot nyer a magyar gazdaság.
Hatodik pontként a kormány tizenhét olyan infrastrukturális beruházás végrehajtásáról, illetve felgyorsításáról döntött, amelyek feltétlenül szükségesek újabb munkahelyteremtő vállalati beruházásokhoz. Az elektromos autóipari beruházásokhoz kapcsolódóan Gödön, Iváncsán és Debrecenben nagy infrastrukturális fejlesztések indulnak meg az út-, vasút- és közműfejlesztések tekintetében. A kaposvári ipari park infrastruktúráját olyan szintre fejlesztik, hogy további beruházásokat vonzhasson. A szikszói iparterület infrastruktúrájának fejlesztésével a borsodi térség vonzereje nő, a komáromi ipari park infrastruktúrájának fejlesztésével az elektromos autóiparhoz kapcsolódó újabb beszállítók jelenhetnek meg. Kazincbarcikán a legnagyobb magyar vegyipari vállalat által támasztott igényeknek megfelelően fejlesztik a közlekedést, emellett fejlesztik a győri repülőteret a környék beruházásvonzó képességének erősítése érdekében. Budapesten a Bosch kutatás-fejlesztési tevékenységéhez szükséges újabb infrastrukturális fejlesztéseket végeznek. Zalaegerszegen a régió egyik legnagyobb intermodális csomópontjának létrehozásához szükséges infrastruktúra létrehozása kezdődik meg. A Tatabánya–Tata–Oroszlány iparparki háromszöget is fejleszti a kormány. Komoly közműfejlesztésekbe fognak bele a jászfényszarui ipari parkban, Eger ipari parkjában és Litéren. Bük és Jánossomorja környezetében pedig olyan útépítési munkálatokat végeznek el, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a térségben újabb vállalatok telepedjenek le és újabb munkahelyeket hozzanak létre.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos
