Valamilyen fatális véletlen folytán ma nem jelent meg a Telex stábja a Fővárosi Közgyűlésen, hogy a lakhatási válságról faggassa Karácsony Gergelyt. Azonban a Kormányinfón a független objektív sajtó zászlóshajója természetesen feltette a kérdést, amire megkapták a kancelláriaminiszter részletes válaszát. De eljöhet majd a nap, mikor a Telexnek is feltűnik, hogy a főpolgármester az ígéreteivel ellentétben az elmúlt öt évben alig tett valamit a lakhatási válság megoldása érdekében.
A szerdai kormányinfón a Telex kérdésbe bújtatott állítása így hangzott: “lát a felelősséget abban a kormány, hogy a támogatási rendszerrel, ami inkább a keresleti oldalt erősítette, hozzájárult-e ahhoz. hogy az árak emelkedtek és a ráfordított pénz kevésbé hasznosult az ingatlant vásárló családoknál”.
A miniszter válaszában elmondta: régen a lakhatási válság egy budapesti probléma volt, most már megyeszékhelyi problémává vált. Úgy vélte, a magyar kormány támogatáspolitikája nem befolyásolta azt, ami szerinte egyébként európai összehasonlításban kiemelkedőnek számít. Emlékeztetett: Magyarországon úgy alakult, hogy Nyugat-Európával szemben a magántulajdon a meghatározó, ezért a kormány erre fordítja a családtámogatások nagy részét. Hangsúlyozta, a kormány gazdasági akcióterve kiemelten foglalkozik a lakhatási válság kezelésével is.
Az egyik oldalon van egy nehézség, amit szeretnénk megoldani
– mondta Gulyás Gergely, de, hozzátette, azt is észrevették, hogy az emberek vagyonhoz jutottak azáltal, hogy a náluk lévő ingatlan 3-4-5-ször annyit ér, mint korábban. A kormány eddig arra törekedett, hogy az embereket tulajdonossá tegye, tette hozzá a tárcavezető.
Karácsony “Nagyvad” Gergely és az ígéretek halmozása
Ismeretes, a főpolgármester kifejezetten ambiciózus ígéretekkel halmozta el a budapestieket 2019-ben a lakhatás ügyében. Átfogó energetikai korszerűsítéseket, bérlakásépítési programot és a kollégiumi férőhelyek bővítésének támogatását ígérte. Karácsony Gergely lakhatással kapcsolatos programjának első pontja a Fővárosi Lakástársaság létrehozása volt. Ennek a szervezetnek – amely megfeleltethető a nemrég sebtiben, uniós forrásból létrehozott Fővárosi Lakásügynökségnek – a feladata még sokkal szerteágazóbb volt Karácsony 2019-es programjában. A lakástársaságnak kellett volna ugyanis felelnie a fővárosi bérlakásépítési programért, valamint a közösségi célú nonprofit lakásépítésekért.
A lakástársaság számára átadjuk azokat a telkeket, amelyeken a társaság (EU-s támogatásokra is építve) a nonprofit lakásépítési programot megvalósíthatja
– írta programjában a főpolgármester. Természetesen a tervekből nem lett semmi, a főváros nem kezdett bérházak építésébe az üres telkeken, mindössze a kampány kezdete előtt egy egykori újpesti iskolaépület átalakításába kezdett bele a főváros.
Fotó: Hatlaczki Balázs
Szintén célja volt Karácsony Gergelynek, hogy alapjaiban alakítsák át a főváros tulajdonában lévő lakásállomány kezelését, karbantartását, bérbeadási rendszerét, illetve felújították volna a rossz állapotban lévő lakásokat. Sajnálatos módon azonban a program ezen pontja sem valósult meg, a főpolgármester mindössze a lakásügynökség megalapítása után kezdett érdemben foglalkozni a fővárosi lakásállománnyal, és ismét kilátásba helyezte az ingatlanok felújítását.
A főpolgármester átfogó szabályozásváltoztatást is ígért annak érdekében, hogy a rövid távú, turisztikai célú bérbeadások ne lehetetlenítsék el a budapestiek lakhatását. Emellett egy Budapesti Lakásügyi Tanácsot és a fővárosi lakásügyi ombudsman intézményét is létrehozta volna annak érdekében, hogy lakossági panaszokat és vitás helyzeteket vizsgáljanak ki. Azonban mindezen ígéretekből semmi sem valósult meg. Karácsony a 2019-es programjában kollégiumok létesítésének támogatására is ígéretet tett, majd pedig a megválasztása után, ha úgy tetszik, meghazudtolva saját magát, egy egykori kollégiumi épületet akart eladni a XI. kerületben.
Fotó: Hatlaczki Balázs
De a programjában ennél is továbbment Karácsony Gergely, ígéretet tett a korábban leállított panelprogram újraindítására, és a panellakások energetikai korszerűsítésére is támogató pályázati keretet hozott volna létre. Mindezek mellett részben uniós forrásokra építve lehetővé tette volna, hogy a családok önerő és hitel nélkül növeljék otthonaik energiahatékonyságát szigeteléssel, a nyílászárók cseréjével, a fűtés korszerűsítésével.
A Fővárosi városrehabilitációs keret pályázati feltételeinek módosításával összekapcsoljuk a kerületi és EU-s forrásokból elérhető támogatásokat. A források nagyobb részét társasházak és önkormányzati lakóépületek felújítására fordítanánk, míg kiegészítő támogatást kapnának azok az egyéni tulajdonosok, akiknek a jövedelme nem teszi lehetővé a pályázati önrész megfizetését
– írta 2019-es programjában a főpolgármester, majd pedig, megválasztása után hátat fordítva támogatóinak, nem valósította meg a lakhatási válságot enyhíteni kívánó intézkedéscsomagot.
Érkezik a vidéki lakhatási támogatás
Döntött a kormány a vidéki otthonfelújítás feltételrendszeréről. Azok a gyermekes családok jogosultak, aki 5000 fősnél kisebb településen laknak, ez a magyar települések 91 százaléka. A program nagyban megegyezik a korábban már, 2021-2022-ben futó otthonfelújítási programmal: legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást jelent, de legfeljebb a munkálatok 50 százalékos intenzitásával. De emellett jelzálogalapú hitelkonstrukció is nyílik állami támogatással. Ennek a maximális összege 6 millió forint, az állami kamattámogatás mértéke az ügylet kamaton belül 3 százalékpont. Fontos, hogy aki a korábbi programban részt vett és kimerítette a 3 millió forintot, az újra nem vehet részt. De a 3 millió forintig igen, tehát aki korábban csak például 2 millió forintot hívott le, annak 1 milliós puffere még van.
Forrás: Youtube/Magyarország Kormánya
Facebook
Twitter
YouTube
RSS