Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria azon végzését, amely szerint a Kormányzati Tájékoztatási Központ február 24-i hírlevelével megsértette a választási eljárásról szóló törvényt. Az indoklás szerint ugyanis az „ellenzék” kifejezés nem vonatkoztatható egy konkrét pártra, csupán azok értendőek alatt, akik a kormány álláspontjával ellentétes véleményen vannak. Ennek tükrében sokat elárul a baloldalról, hogy magukra vették a hírlevélben szereplőket, kvázi beismerve, hogy valóban magyar katonákat küldenének az ukrán frontra.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria azon végzését, amely szerint a Kormányzati Tájékoztatási Központ február 24-i hírlevelével megsértette a választási eljárásról szóló törvényt – írja az Index. A hírlevélben azt írták, hogy felelőtlennek tartják és nem támogatják azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére. Az Alkotmánybíróság szerint viszont a hírlevélben szereplő „ellenzék” kifejezés nem egy meghatározott politikai pártra utal, hanem a kormány álláspontjához képest határozta meg a nem kormányzati álláspontot mintegy gyűjtőfogalomként.
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság határozatát részben megváltoztatva megállapította: a Kormányzati Tájékoztatási Központ 2022. február 24-én az [email protected] e-mail-címről küldött hírlevelével megsértette a választási eljárásról szóló törvényt azzal, hogy kormányzati kommunikációként állami erőforrásból az ellenzéket negatív színben feltüntető kampányüzenetet küldött. A kiküldött levélben az állt:
Éppen ezért felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.
A cikkből kiderült: a Kúria jogerős végzését a kormány nevében a Miniszterelnöki Kabinetiroda március 8-án kelt levelében megtámadta az Alkotmánybíróságon. Az indítvány szerint a kormány feladata a lakosság tájékoztatása a szomszéd országban zajló fegyveres konfliktusokhoz kapcsolódó kormányzati álláspontról, amelynek célja az állampolgárok megnyugtatása. A kiküldött hírlevél a kormány döntéseit, intézkedéseit és álláspontját tartalmazta, a választói akarat befolyásolására nem volt alkalmas. Mint írták, a hírlevélnek az előzetesen önkéntes hozzájárulást adó polgárok számára történő megküldésével a kormány nem kampánytevékenységet folytatott, hanem a kormányzati tájékoztatási kötelezettségének tett eleget. A Miniszterelnöki Kabinetiroda szerint a Kúria végzése sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz, illetve a demokratikus tájékoztatáshoz fűződő alapjogot.
Az alkotmánybírák megalapozottnak találták a Miniszterelnöki Kabinetiroda alkotmányjogi panaszát. Az Alkotmánybíróság 1. számú öttagú tanácsa (az ügy előadó alkotmánybírája Sulyok Tamás, a testület elnöke volt) határozatában megállapította, hogy a vitatott közlés a tartalma alapján önmagában nézve nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem közérdekű célt szolgált.
Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a hírlevélben szereplő „ellenzék” kifejezés sem egy meghatározott politikai pártra vagy jelölő szervezetre utal, hanem a kormány álláspontjához képest határozta meg a nem kormányzati álláspontot mintegy gyűjtőfogalomként. Ebben a tekintetben sem lehet tehát azt állítani, hogy a kormány a vizsgált hírlevélben kampánytevékenységet folytatott volna, hanem a demokratikus közvélemény kialakítását elősegítendő bemutatta a kormány álláspontjához képest különböző álláspontot, véleményt.
A határozat indoklása szerint egy olyan váratlan, rendkívüli és az állampolgárok biztonságérzetét alapjaiban meghatározó helyzetben, amikor Magyarország közvetlen szomszédságában háború van, az állampolgároknak joguk van tudni, a kormánynak pedig az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére is visszavezethetően kötelessége közölni, mi az álláspontja a kialakult helyzetről. Az Alaptörvényből az következik – mutatott rá egyhangú döntésében az öttagú tanács –, hogy a tájékoztatási kötelezettség mindenkori címzettjének a tényeken alapuló helyzetet kell objektíven, a demokratikus közvélemény kialakulását elősegítendő, a saját álláspontjától eltérő véleményeket is bemutatva a lehető legszélesebb körű nyilvánosság elé tárnia. Az Alkotmánybíróság tanácsa mindezek alapján megállapította, hogy a Kúria döntése Alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
Forrás: Index; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS