A krími hidat felrobbantani nem kell félnetek jó lesz

Igen, így központozás nélkül, csak itt nem Merániai Gertrúd a célpont, hanem Európa békéje és jövője. A baj csak az, hogy Olaf Scholz, a németek “karakán” vezetője sem használ írásjeleket, sőt, az általa elhangzott mondatok is nehezen értelmezhetők. Pedig ez aztán botrány a javából, hiszen ismert: az oroszok olyan beszélgetést hallgattak le, amelyben a német légierő tisztjei a Krími híd felrobbantásáról értekeztek, és állítólag azon morfondíroztak, hogy hogyan lehetne ezt úgy kivitelezni, hogy ne utaljon semmi a német érintettségre. Ha Scholz nem tudott róla, az a baj, ha igen, az talán még nagyobb baj. A maradék tekintélyének azonban nem tesz jót az ügy, ahogy a teszetosza reakciója sem, a káoszt pedig tovább erősíti, hogy egyes német politikusok ezt az ügyet arra használták fel, hogy elítéljék Scholzot, amiért nem küld katonákat Ukrajnába. Most akkor mit akartok, srácok, tényleg háborút?

Rengeteg kínos kérdést felvet a német légierő tisztjeinek beszélgetése, hiszen egyrészt totálban mutatja meg mindenkinek, hogy a németek és Európa békét papoló liberális fele valójában tűkön ül, hogy valódi, széles körű háborút robbantson ki, persze úgy, hogy ők egy nagy monitor előtt játszogatva élvezhessék akár milliónyi ember halálát. Csak itt egy-egy rossz döntés után nem lehet visszamenni a játékban elmentett állapothoz és újrakezdeni valami más módszerrel a hentelést.

Az ugyancsak igen komoly probléma, hogy a rendkívül híres és megbízható német elhárítás és titkosszolgálatok olyan szinten vannak, hogy egy ilyen magas rangú belső beszélgetésnél nem veszik észre, hogy mindezt Moszkvában is hallják. És ki tudja még, miről tudnak az oroszok, amit nem mondanak, csak dörzsölik a tenyerüket. A harcias szólamok önmagában nem jelentenek semmit, az ordítozó hőbörgéstől még egyetlen komoly ellenfél sem futott meg a világtörténelem során, de az azért leszűrhető, hogy egyesek nagyon akarják azt a széles háborút. Az oroszok meg egyre nagyobbakat röhögnek, mert ők nemcsak beszélnek róla, hanem gőzerővel készülnek is egy esetleges konfliktusra, Európa pedig az ukránoknak megígért lőszert sem tudja leszállítani, nemhogy ütőképes haderőt kiállítani. Ha minden elfogy, akkor majd kövekkel dobálják az oroszokat? Érthetetlen, hogy ha már a németek és franciák is folyamatosan bőszítik az oroszokat, akkor miért nem tesznek azért, hogy az elrettentés ne csak szóban működjön. Meg amúgy is, el kéne dönteni, hogy mit akarnak; mindig nem lehet Amerikára várni, hiába ők diktálnak az európai báboknak.

Egyre inkább úgy látszik, hogy az orosz propaganda fájó pontokra mutat, amikor le akarja járatni Nyugat-Európát, hiszen a belső egyenetlenség mellé belpolitikai káosz, gazdatüntetések morzsolják az erőt és a morált; komoly hadsereg és utánpótlás nem látható, csak fenyegetőzések. De nagyon nehéz egy olyan embertől csodát várni, mint Olaf Scholz, aki még ifjúszocialistaként a világbékéért és a fegyverek beolvasztásáért tüntetett, most pedig hiába ordibál vagy motyog, nincs meg benne az eltökéltség, tudás és határozottság se egy háborús felkészülésre, se valódi békefolyamatok határozott véghezvitelére. Semmire se jó, ahogy a kormánya sem. Csak ül a szemétdombon és nem érti, hogy folyhat ki alóla még ez is, tenni azonban nem tud semmit. Miközben sunyin a Taurus-rakéták bevetését fontolgatja a német légierő, aközben arról beszél egész Európa, hogy nem vagyunk hadviselő felek. Akkor ez mi? Csupán egy zsíros böffenet az ebédre bedobott currywurst után, vagy tényleg itt tartunk?

Közben pedig Európa beleöntött rengeteg pénzt és fegyvert egy olyan háborúba, amiről Orbán Viktor és néhány józanul gondolkodó európai politikus már az elején megmondta, hogy teljesen értelmetlen és fölösleges, hiszen békét kellene szerezni inkább. És igen, lehet tárgyalni, 2022 tavaszán is meg lehetett volna kötni a békét, de nem, akkor sem akarták igazán. Ismerjük a gyerekeknél a dacos “csakazértis” korszakot, amikor hiába nincs már értelme, megy a hiszti, nem hagyják abba akkor sem, amikor már ők is érzik, hogy nem jó az irány. Európa most ilyen dacos gyermek, aki nem akar változtatni, pedig már érzi, hogy rossz lóra tett. A legjobb pedig az egészben, hogy mindezt amerikai nyomásra és parancsra teszik, de közben az Egyesült Államok egy jó ideje nem tudja/nem akarja elfogadni a következő hatalmas katonai csomagot az ukránoknak. Aki ennyire nem tudja képviselni a saját érdekeit, mint a jelenlegi európai vezetés, az tragédiát okoz a saját népének és az egész kontinensnek, de júniusban lehetőség adódik változtatni a vezetők összetételén. A kérdés csak az, hogy mennyire veszik észre a nyugat-európai emberek, hogy mekkora a baj, mert a mostani elit biztos nem fog változtatni az öngyilkos mélyrepülésen – le kell őket váltatni, de nagyon sürgősen.