A lengyel államfő bejelentette kedden, hogy nem vesz részt a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet január 23-i Holokauszt Világfórumán, amelyen megemlékeznek az auschwitzi koncentrációs tábor 75 évvel ezelőtti felszabadításáról. Andrzej Duda azért határozott így, mert a szervezők nem tették lehetővé, hogy beszédet mondjon a rendezvényen.
Andrzej Duda a lengyel miniszterelnökkel, Mateusz Morawieckivel közösen tartott sajtóértekezleten tudatta döntését. A két politikus a Duda kezdeményezésére összehívott kabinettanács ülése után lépett a sajtó elé. A rendkívüli ülésen a kormánytagok az államfő vezetésével az auschwitzi haláltábor felszabadításának január 27-én esedékes évfordulójának nemzetközi vonatkozásairól, valamint a közel-keleti helyzetről tanácskoztak.
Andrzej Duda kifogásolta, hogy az auschwitzi náci német megsemmisítő tábor felszabadításának 75. évfordulója, a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartandó jeruzsálemi rendezvényen a tervek szerint felszólal Vlagyimir Putyin orosz elnök, továbbá a német és a francia államfő, valamint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok képviselői, miközben Lengyelország államfője – az ennek érdekében tett diplomáciai lépések ellenére – nem kapott ilyen lehetőséget. Duda emlékeztetett arra, hogy Auschwitz áldozatai közül a legtöbb, hárommillió ember, lengyel állampolgár volt. Döntése fontos vonatkozásaként kiemelte, hogy az utóbbi időben Vlagyimir Putyin “a történelmi igazságnak teljesen ellentmondó” kijelentéseket tett Lengyelország második világháborús szerepéről. Ezzel arra utalt, hogy Putyin nemrégen kétségbe vonta az 1939 augusztusában kötött szovjet-német Molotov–Ribbentrop-paktum jelentőségét a második világháború kirobbantásában. A paktum titkos záradékával összhangban a Szovjetunió 1939. szeptember 17-én megtámadta Lengyelországot. Az orosz elnök emellett “antiszemita disznónak” nevezte a háború előtti berlini lengyel nagykövetet.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök ebben a vonatkozásban valószínűnek nevezte, hogy Moszkva az elkövetkező hónapokban további provokációkat hajt végre, destabilizálni próbálja Lengyelországot. Ezért a kabinettanács “különféle hibrid támadások” megelőzéséről is egyeztetett – mondta. Duda elmondta továbbá: Auschwitz felszabadításáról a 75. évforduló napján, január 27-én a volt haláltáborban fog megemlékezni több ország államfőjével és túlélőkkel együtt. Kilátásba helyezte, hogy az auschwitzi emlékhelyen leróják tiszteletüket a vörös hadsereg azon katonái előtt is, akik 1945-ben (miután a németek a tábort nagyrészt evakuálták) “a haláltáborban még megmaradt foglyok felszabadításáért harcoltak”, valamint megemlékeznek az ott korábban meggyilkolt orosz foglyokról.
Forrás: MTI
Zsuzsa
2020-01-08 at 17:19
Elképesztő,hogy ennyi évvel háború után és rengeteg rendelkezésre álló dokumentum ellenére a német -szovjet paktum létezését vitatják.Elgondolkoztató ,hogy a XXI században mért nem kaphat szót a lengyel államfő,ahol francia és német államfő is szót kap.Ezekben az államokban is sok szerencsétlen zsidó ember lett Holokauszt áldozat.
felsatan
2020-01-07 at 21:52
Azért a lengyelek nem olyan ártatlanok ilyen téren. Ott még a világháború után is gyilkoltak tömegesen zsidókat….azt pedig már nehéz lenne a nácikra/németekre fogni 😀 sőt mára gyakorlatilag el is tűntek a zsidók onnan.
zolatiguszti
2020-01-08 at 01:51
Milyen zsidókat jóember? 4 évig rohadt ott a III birodalom. 45 után Lengyelországot áttolták német területre ahol korábban aktiválták a Nürnbergi törvényeket és az került az oroszokhoz ami paktumból rájuk esett.Ott meg azért nem tudtak 45 után gyilkolni. Gondolja ha a Németeknél vagy Lengyeleknél lett volna számottevő zsidóság akkor 44-ben vagonokkal hurcolják oda a többit megsemmisíteni? Még a Görögöktől is vittek vagy 56 ezret…..
khm
2020-01-08 at 17:07
ez mekkora hülye?
Benedek Károly
2020-01-07 at 20:03
“Andrzej Duda azért határozott így, mert a szervezők nem tették lehetővé, hogy beszédet mondjon a rendezvényen.”
Igaza van!
Ráadásul ráfogták a lengyelekre.
Az ember esze megáll.
Uu
2020-01-07 at 20:30
Azért ez nem teljesen így volt.
Úgy kezdődött, hogy a lengyel kormány rákente az egészet a németekre, áthárítva a teljes felelősseget a megszálló náci csapatokra.
Ezen megsértődtek az izraeliek, mert egy 3 milliós tömeget elég nehéz lett a lengyel állam tamogatása nelkül megsemmísíteni. Az izraeli (ideiglenes) külügyminiszter tett egy meggondolatlan megjegyzést a lengyelekről, amire viszont a lengyel kormány sértődtek meg. Közben Putyin is olajat öntött a tűzre, ami felhúzta a lengyeleket. Aztán az össze-vissza sértődesnek ez lett a vége.
Csúnya törtenet de nem katasztrofa.
Királytigris
2020-01-07 at 20:38
“3 milliós tömeget elég nehéz lett a lengyel állam tamogatása nelkül megsemmisíteni.”
A lengyel állam akkor nem létezett. A neve Lengyel protektorátus volt. Vagyis totális német megszállás, és terrorista diktatúra alatt lévő megszállt kirabolt gyarmat. Ilyen körülmények között egy nemzetet felelősé tenni a területén történtekért, HÜLYESÉG!
khm
2020-01-08 at 17:04
Királytigris
Lengyelország éppen NÉMET és SZOVJET kézen volt. Kettészakítva.
Ezért sem értem a Lengyel barátainkat,hogy miért csupán a megszűnt szovjetúniót (utódállam Oroszország) utálják,holott a Német Szövetségi Köztársaság szintén bűnös.
Csak nem lelkiismeret furdalásuk van a megszállt NÉMET területek miatt?
Ugyanis a TÖRTÉNELMI Lengyelország,”kicsit” KELETEBBRE volt,és ugyanígy Németország is.
khm
2020-01-08 at 17:05
Ja bocs.
Most olvastam eggyel lejjebb a hozzászólását. Szinte ugyanarról.
Királytigris
2020-01-07 at 20:32
A II. világháborúban az egyik legtöbbet szenvedett áldozatba, Lengyelországba rúgnak bele most 75 évvel a háború befejezése után.
Ráadásul Sztálin Lengyelországot 500 km-rel nyugatra tolta, Németország rovására, és így színtiszta lengyel területeket kebelezett be. Vagyis a Molotov-Ribbentrop paktumot is meghaladó mértékben.
Hans Landa
2020-01-08 at 00:10
Ezt a kérdést egyszer és mindenkorra alaposan tisztázni kellene.Az orosz levéltárak szerepe itt perdöntő lehet,egyébként Sztálin sem volt túl elnéző a zsidókkal(varsói gettó elpusztíttatása SS-által “44-ben).A II.VH-előtt Lengyelország elég meggondolatlanul viselkedett a területére került német lakosság ügyében(Gdanszk,volt Kelet-Porosz területek).
Túlzottan bíztak az Angol,Francia ígéretekben,ez később súlyosan visszaütött Hitler által.
A Lengyel-Orosz (v)iszony legendásan rossz,ezen körülmények megpecsételték az ország sorsát a VH-alatt (Katiny).39-után megszállt országként már nem sokat tehettek,mint ahogy Horthy sem “44márc után,és valóban talán a legtöbbet szenvedett ország a II.VH-ban.