Pesti Srácok

A magyar az egyik legstabilabb kormány Közép-Európában

A magyar az egyik legstabilabb kormány Közép-Európában

A közép-európai régióban Magyarországon, Szerbiában és Horvátországban a legstabilabb a kormány. Idén a tizenkét közép-európai ország háromnegyedében volt kormányválság. Csak a magyar, a szerb és a horvát kormány tudta megőrizni stabilitását. Sem belső konfliktusok, sem erős kihívók nem veszélyeztetik hivatalban maradásukat– derült ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Nemzet oldalán publikált összehasonlító elemzéséből.

Egyértelműen kimutatható, hogy a kormányok stabilitása és teljesítménye összefügg. A gazdasági, munkahelyteremtési, az államadóssági és az átoltottsági adatok alapján a magyar, a szerb és a horvát, valamint a példátlan külföldi nyomás alatt álló lengyel kormány teljesítménye alakult a legjobban.

Kormányváltások a régióban

A 12 vizsgált ország közül ötben történt kormányváltás idén. Ausztriában kétszer, Romániában és Szlovákiában egy alkalommal, ciklus közben bukott meg a kormányfő, míg Csehországban és Bulgáriában a választások után alakult új kabinet. További három országban, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban ugyan nem volt kormányváltás, de a kormánykoalíciókat belső konfliktusok terhelik és a parlamenti többség fenntartása folyamatosan nehézséget okoz. Az elemzés +4 és –4 közötti pontszámmal értékelte az egyes kormányok kormányzati stabilitását és kormányzati teljesítményét, és e pontszámok összevetésével állították össze a kormányzati stabilitás és kormányzati teljesítmény rangsorát.

PestiSracok facebook image

A kormányzati stabilitást a kormányfő és kormánytagok állandóságán, a parlamenti többség stabilitásán, a kormány alkotmányos intézményekhez fűződő viszonyán, valamint a kormányok társadalmi támogatottságán keresztül értékelték. Mindez azt is jelenti, hogy az alkotmányos intézmények közötti harmónia vagy a parlamenti kormánytöbbség állandósága növeli a stabilitást, még akkor is, ha a kormány összetétele változik. A kormányzati teljesítmény indikátoraiként a gazdasági növekedés és a munkanélküliség 2021-es makrogazdasági mutatóit használta az elemzés, valamint az államadóssági ráta alakulását vette figyelembe. Ezeken felül a koronavírus elleni oltottság arányát vizsgálja a jelentés, mivel ezen mutatók alakulása közvetlenül a kormányzati felelősségi körbe tartozik.

Összefügg a stabilitás a teljesítménnyel

A Nézőpont Intézet elemzése bizonyította, hogy az egyes országok kormányzati stabilitása és kormányzati teljesítménye szorosan összefügg. Inkább az eltérések igényelnek magyarázatot, mint azok a példák, ahol a stabil kabinetek sikeresek is. Azok a kormányok gyorsabban, rugalmasabban és innovatívabban tudtak reagálni a koronavírus okozta gazdasági, egészségügyi és társadalmi nehézségekre, amelyek idejét és energiáját nem a belső konfliktuskezelés és a parlamenti többség szervezése kötötte le. A kormánystabilitás és a kormányteljesítmény összefüggését támasztja alá Magyarország és Szerbia példája: mindketten a két rangsor elején végeztek. Horvátország szintén stabil kormánya a koronavírus kihívásait is sikeresen kezelte. Lengyelország az egyetlen, ahol nehéz volt 2021-ben megőrizni a kormánytöbbséget, az ország mégis sikeresen kezelte a koronavírus okozta gazdasági és egészségügyi kihívásokat.

Bulgária és Szlovákia instabil

A három választással terhelt Bulgária kormányzata 2021-ben egyértelműen instabilnak nevezhető, így nem meglepő, hogy a bolgár kormányzatok teljesítménye is a rangsor végére került. Hasonló volt a helyzet a folyamatos koalíciós vitákkal és 2021-ben kormányfőváltással terhelt Szlovákiában is, amely a teljesítmény alapján a 12 ország között csak a 9. helyen végzett. Üdítő kivétel Szlovénia, amelynek kormánykoalíciója nem lehetett biztos az év elején a túlélésében, de a közelgő választás és az uniós elnökség is segített stabilizálni helyzetét, s így jó munkát végzett: teljesítménye alapján a negyedik legjobbat a régióban.

Az elemzést a Nézőpont Intézet a 12 ország szakértőivel együtt 2021. december 10-én megvitatta és véglegesítette.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.