Pesti Srácok

A Magyar Narancs véletlenül lebuktatta az ellenzék kampányát segítő NGO-kat

A Magyar Narancs véletlenül lebuktatta az ellenzék kampányát segítő NGO-kat

A civil sikerek kulcsát kereste, de valójában az ellenzéki NGO-k finanszírozására mutatott rá a Magyar Narancs. Több helyen is norvég civil alapos, illetve a Soros-alapítvány által támogatott szervezetek álltak az októberi győztes ellenzéki kampányok mögött – írja a Magyar Nemzet.

A civil szervezetek több helyen is meghatározó szerepet vállaltak az ellenzéki pártok győzelmében az október 13-i önkormányzati választásokon. A Magyar Narancs tényfeltáró cikkben mutatta be a sikerek titkát és közvetve azt is, hogy milyen pénzforrásokból segítették a civilek az ellenzéki kampányt. A lap példaként említi a Civil Kollégium Alapítványt (CKA), amelynek mentor-trénere önkéntesként segítette Józsefvárosban Pikó András kampányát. Bálint Mónika korábban is lelkes kampánysegítő volt, csak akkor nem járt sikerrel.

A cikkből kiderül az is: a CKA évek óta dolgozik azért, hogy részvételre buzdítsa a választópolgárokat, és közösségszervező projektekkel segíti a lakosokat érdekeik érvényesítésében a hatalommal szemben. Arról azonban a Magyar Narancs nem ír, hogy a Civil Kollégium Alapítvány 2013 és 2016 között 150 ezer eurót kapott a Norvég Civil Alaptól, mindemellett a Soros-alapítvány is adott nekik 113 millió forintot; ebből tartottak polgári engedetlenségre oktató táborokat civileknek. Emlékezetes ugyanis, hogy a CKA hozta létre azt a kunbábonyi kiképzőközpontot, ahol polgári engedetlenségre tanították az NGO-tagokat. A CKA szerkesztette azt a Sebály Bernadett által jegyzett tanulmányt is, amely a közösségszervező program eredményeit mutatja be, és amelynek kiadását a Soros-birodalom Open Society Initiative for Europe elnevezésű tagja támogatta. A CKA egyébként sok civil szervezethez hasonlóan tavaly februárban bekapcsolódott az országgyűlési választási kampányba, honlapján pedig azt hirdette: „2018-ban még van választásunk”, mintha a jövőben – nyilván a Fidesz–KDNP választási győzelme esetén – ez a lehetőség megszűnne.

A kampányhoz több, mint ötven civil szervezet és közösség csatlakozott, többek közt a Political Capital, a K-monitor, a Menedék Egyesület, a TASZ, a Transparency International és természetesen az önkormányzati választás ellenzéki sikereiért elismerésben részesített Ökotárs Alapítvány. Összességében elmondható: a Magyar Narancs a hazai NGO-k választási szerepéről közölt cikket, amiről több kormánypárti politikus már számtalanszor beszélt az elmúlt években, a balliberálisok azonban igyekeztek cáfolni, a Stop, Soros!-törvénycsomag kapcsán pedig boszorkányüldözésről beszéltek.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.