Egyértelművé tettük, hogy a magyar kormány, a magyar államfő, a miniszterelnök és a magyar parlamenti képviselők többsége támogatja a svéd NATO-tagságot – mondta el a TT svéd hírügynökségnek Hende Csaba, volt honvédelmi miniszter, aki Németh Zsolttal, Győri Enikővel és Schaller Baross Ernővel érkezett Stockholmba, hogy találkozzanak a svéd házelnökkel. A találkozó célja az volt, hogy a korábbi sérelmeket a felek tisztázzák, ugyanis a finn és svéd képviselők egyaránt durva kritikákat és álhíreket terjesztettek hazánkkal kapcsolatban, most viszont a támogatásunkat kérik.
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter már korábban elmondta, hogy ugyan fájó pont Magyarország számára, hogy az elmúlt években, hazugságokkal és koholt vádakkal illeték a svéd kormánytisztviselők hazánkat és ugyanezt tette több finn képviselő is a jogállamisági kérdésekben, de ennek ellenére támogatni fogja a magyar kormány a NATO-hoz való csatlakozásukat. Ennek fényében pedig nem meglepő, hogy az előbb Stockholmba majd Helsinkibe látogató magyar parlamenti delegáció ezt most megerősítette, miután találkoztak a svéd parlament elnökével annak érdekében, hogy a múlt politikai vitáit elsimítsák – számolt be a APnews.com. A portál úgy fogalmazott, hogy néhány magyar képviselőnek voltak kétségei afelől, hogy a magyar kormány fogja-e támogatni a svéd és finn NATO csatlakozási törekvést a sérelmek miatt. A magyar delegáció azonban kedden jelezte, hogy ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását.
Egyértelművé tettük, hogy a magyar kormány, a magyar államfő, a miniszterelnök és a magyar parlamenti képviselők többsége egyértelműen támogatja a svéd NATO-tagságot.
-fogalmazott Hende Csaba, volt honvédelmi miniszter a TT svéd hírügynökségnek. Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár Brüsszelben üdvözölte a döntést. Mint fogalmazott:
Pozitív üzenetet küldenek, és a ratifikációt javasolják. Tehát természetesen még van mit tennünk, de haladunk.
A parlamenti delegáció találkozott Tobias Billström svéd külügyminiszterrel is, aki azt mondta, hogy
feltételezzük, hogy a ratifikáció hamarosan megtörténik. A dátum, amiről szó volt, március vége, és ez az amire törekszünk.
Magyarország az egyetlen NATO-tagország Törökországon kívül, amely még nem hagyta jóvá Svédország és Finnország közös csatlakozási kérelmét a nyugati katonai szövetséghez. Az észak-európai szomszédok májusban NATO-tagságot kértek, válaszul Oroszország ukrajnai háborújára, feladva régóta fennálló katonai semlegességüket. A svéd parlament külügyi bizottságának elnöke a magyar delegációval is találkozott, Aron Emilsson szerint a magyar képviselők nem helyeztek kilátásba feltételeket a ratifikációért cserébe.
Beszéltünk a kétoldalú kapcsolatok megerősítéséről és javításáról, valamint egymás alkotmányos hagyományainak megértéséről
– mondta Emilsson. Hende szerint javítani kell a kétoldalú kapcsolatokat Budapest és Stockholm között.
Hende Csaba a Magyarországot ért támadásokkal kapcsolatban elmondta, hogy
Az lenne helyénvaló, ha a svéd politikusok, kormányképviselők és az EU parlamenti képviselői teljesen valótlan tényekre alapozva ne mondanák vagy sugallnák, hogy egy országban hiányzik a jogállamiság.
Ennek fényében pedig már csak Törökországon múlik, hogy a két ország csatlakozhat-e a NATO-hoz.
A kritikus hangok főként a bal és ultraliberális képviselőktől érkeztek
Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk a magyar kormánnyal szembeni kritikus svéd kormányzati és politikusi megszólalások leginkább az előző, szociáldemokrata-zöld kisebbségi svéd kormány és baloldali, balliberális, valamint ultraliberális politikusok részéről érkeztek. A jelenlegi kormányt alkotó Mérsékeltek, Kereszténydemokraták, Liberálisok és az őket támogató Svédországi Demokraták jellemzően nem használták a magyar kártyát az elmúlt években. Kormányra kerülésük óta pedig nem volt markáns, nyilvános megjegyzésük.
Tytti Tuppurainen EU ügyekért és állami vállalatirányításért felelős miniszter például ugyanazt a lózungot hangoztatta, amit a hazai baloldal is, miszerint Orbán Viktor és a kormány álláspontja nem a teljes nemzet álláspontja. A kormányfő groteszk ámokfutása pedig árt a magyar államnak. Majd a jogállamiságért aggódott és a korrupció felszámolását követelte.
Li Andersson oktatási miniszter is a jogállamisági kérdésekben akadékoskodott, Eero Heinäluoma EP-képviselő pedig az adófizetők pénzéből működő magyar médiát vette górcső alá, majd azzal fenyegetőzött, hogy keményebben kellene ellenünk fellépni. Olyan is akadt a finnek között, aki szerint Orbán Viktor félelemben tartja az embereket.
Karin Karlsbro svéd EP-képviselő pedig azt állapította meg, hogy Orbán megszüntette a demokráciát hazánkban, majd amellett foglalt állást, hogy ne kapjuk meg a nekünk járó forrásokat. Malin Björk, ellenzéki svéd Baloldali Párt EP-képviselője pedig rasszisták vagyunk, mert nem várjuk tárt karokkal a migránsokat. A sort még persze folytathatnánk, de lényegében mindenki a magyar demokráciáért aggódik és a korrupció miatt, nem látva a fától az erdőt.
Forrás: APnews.com, fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS