A magyar zenei kultúra világítótornya – Elkészült a Magyar Zene Háza
A Magyar Zene Házával egy olyan, különleges zenei beavató intézmény jött létre, amely a zene világába oly módon vezeti el a látogatókat kiállításaival, zenei rendezvényeivel, zenepedagógiai programjaival, amely semmi máshoz nem hasonlítható a világon – hangzott el a tíz éve zajló Liget Budapest Projekt első új épületének bemutató sajtótájékoztatóján. Az intézmény célja, hogy sugározza a magyar zeneművészetet, kultúrát, a magyar zenepedagógia világraszóló eredményeit, egyszersmind legyen nyitott a külföldi előadók számára is. Az épület létrehozása egyúttal látványos bizonyítéka annak, hogy az elmúlt években a Millennium óta nem látott mértékű kulturális beruházások zajlanak hazánkban.
Elkészült a Magyar Zene Háza látványos épülete, amely 2022 január végén izgalmas kiállítással és zenei programokkal nyitja meg kapuit a közönség előtt – jelentette be Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. A japán sztárépítész, Fudzsimoto Szou által tervezett ház egy ikonikus kortárs építészeti remekmű: organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezetével és hatalmas üvegfalaival összetéveszthetetlen látványt nyújt; nem véletlen, hogy világszerte 2021 legjobban várt új épületei között tartja számon a nemzetközi szakma. A Zene Háza a korábban itt álló, egykori lepusztult Hungexpo-irodaházak helyén épült fel, az új épület környékén pedig egy évtizedekig elzárt és elhanyagolt, mintegy 7000 négyzetméternyi zöldfelületet újult meg és válik ismét a Városliget szabadon látogatható parkfelületévé.
A házat már a tervei alapján 2019-ben Európa legjobb középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb, széles körben jegyzett elismerése. 2020-ban pedig a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg: az amerikai Music Cities Awards kiírásában, a legjobb zenei tematikájú ingatlanfejlesztésnek járó kitüntetését.
Történelmi léptékű kulturális beruházások zajlanak Magyarországon
Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója az ünnepélyes megnyitón arról beszélt: a Magyar Zene Háza ikonikus épületének megnyitója az egyik legjobban várt pillanat, amely egy olyan program részeként valósulhatott meg, amely az egész nyugati világ egyik legnagyobb, jelenleg is zajló kulturális fejlesztése. Mint kifejtette, ennek a folyamatnak a részeként valósulhatott meg a Szépművészeti Múzeum történetének eddigi legnagyobb felújítása, az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ létrehozása, a Millennium Háza felújítása, a komáromi Csillagerőd újragondolása, és a Városligetben megvalósuló minden parkfejlesztés.
Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében kiemelte: a Millennium óta nem zajlottak Magyarországon akkora volumenű kulturális beruházások, mint jelenleg. Kiemelte:
soha nem volt olyan periódusa a magyar történelemnek, ahol közpénzből ennyi forrást fordítottak volna kulturális intézményeknek a felújítására, létrehozására, új csodák születésére.
A Magyar Zene Háza kapcsán pedig úgy fogalmazott: egy csoda született, egy olyan épület jött létre, amely méltó helyszíne lesz a fantasztikus magyar zenei alkotók és alkotások bemutatásának.
Az épület tervezői víziója feloldja a határokat a Magyar Zene Háza és a Városliget parkja között; az épületbe belépve olyan élménye támad a látogatónak, mintha továbbra is a természetben sétálna. Ezt a fajta légiességet és transzparenciát elsősorban a hatalmas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli homlokzati üvegfalak adják, pontosan 94 darab, amelyek mindegyikét egyedileg gyártották le, és amelyek egyes szakaszokon elérik a közel 12 méteres magasságot is. A ház és természet harmonikus összeolvadását pedig az álmennyezetben elhelyezett többezer, stilizált növényi levelet mintázó díszítő elem is hangsúlyozza, amelyek aranyló színezete folyamatosan reagál a fényviszonyok változásaira. A ház másik ikonikus jellemzője az organikus, lebegő tetőszerkezete, amelyet a hang rezgésének vizuális képéből, a hanghullámból kiindulva formált meg a tervező. A tetőzetében szinte nincsenek szögletes elemek, csak kizárólag hullámzó formák; felületét közel 100 egyedi tervezésű fénykút töri át, amelyek közül több átvezeti a természetes fényt a belső terekbe, és ezzel különleges atmoszférát teremt.
Zenei beavató intézmény
Baán László a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa a sajtótájékoztatón kiemelte: a CNN az idei év elején kiadott egy listát a leginkább várt épületek átadásáról az egész világon, amelybe a Magyar Zene Házát is beválogatták. Mint hozzátette, ez is azt jelzi, hogy
a világ egyik legtöbbet csodált új kortárs épülete lesz az intézmény.
A miniszteri biztos elmondta: az éppen tíz éves Liget-projekt keretében első alkalommal mutatkozik be elkészült új épület, amely január végétől várja a látogatókat. Baán László hangsúlyozta: az épület annak is bizonyítéka, hogy a XXI. század nyelvén is lehet olyan csodákat teremteni, amely a Ligetben már 150 éve elkezdődött. Hozzátette: egy olyan különleges modernitás-tengelyt hoz létre a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, és a lepusztult Petőfi Csarnok helyén még megépítésre váró Új Nemzeti Galéria, amely egy világszínvonalú kulturális negyeddé varázsolja a Városligetet. Hangsúlyozta:
egy különleges zenei beavató intézmény jött létre, amely a zene világába oly módon vezeti el a látogatókat kiálltásaival, zenei rendezvényeivel, zenepedagógiai programjaival, amely semmi máshoz nem hasonlítható a világon.
Az épület unikális külső megjelenéséhez hasonlóan egyedi belső felépítés párosul; a Magyar Zene Háza összetett zenei-, pedagógiai- és programkínálatát az épület hármas szintfelosztása is tükrözi. A térszint alatti terek a kiállításokéi, itt kapnak helyet az állandó és időszaki tárlatok, összesen mintegy 2000 négyzetméteren, illetve itt kapott helyet az egyedülálló hangdóm is. A park szintje az előadóművészeté, ahol koncerttermeiben és a szabadtéri színpadán nyújt élőzenei programokat, valamint kikapcsolódási lehetőséget a tó melletti kerthelyiségben. Az épület emeleti szintje pedig az elmélyüléshez és az oktatáshoz kínál világos, de jól tagolt tereket. Itt található a digitális archívum, amely elsősorban a magyar könnyűzene történetének számos dokumentumát tartalmazza, a multimédiás könyvtár és klub, valamint a zenepedagógiai termek.
A magyar zenei kultúra világítótornya
Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezetője köszöntőjében arról beszélt: az a cél, hogy az intézmény minél hamarabb és minél hangsúlyosabban beépüljön az európai és a nemzetközi köztudatba,
sugározza a magyar zeneművészetet, kultúrát, a magyar zenepedagógia világraszóló eredményeit, egyúttal legyen nyitott a külföldi előadók számára is.
Az intézmény küldetéséről szólva az ügyvezető elmondta: hangsúlyos szerepet kap az intézmény mindennapjaiban a gyökerek ápolása, a népzene múltjának, jelenének és jövőjének kérdése, de ebbe a budapesti zenei hagyomány is beletartozik. Szintén lényegesnek nevezte lehetőséget biztosítani a találkozásra a műfajok, művészek, zenei irányok között. Batta András kiemelte: emellett a programokon keresztül megvalósuló közösségi élmény az, amelyben a Magyar Zene Háza világszinten is egyedi és különleges lesz.
Az épület elkészültével párhuzamosan folyamatosan zajlik az állandó kiállítás kivitelezése, amely a jövő január végi nyitást követően az európai, s benne kiemelten a magyar zenetörténet fordulópontjain vezeti végig a látogatókat. A Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben címet viselő, 1000 négyzetméteren felépülő tárlaton a látogató interaktív résztvevőként egy élményekkel teli történetet járhat be. A zenetörténeti kalandozás az ősember mágikus cselekményeitől, vagyis a zene születésének pillanatától indul, majd a magyar népzene gyökereivel folytatódik. Az első fordulópont az írott zene megjelenése, ezt követi a többszólamúság, majd az újabb fordulat, az opera műfajának megszületése. „Bekopogtathatnak” az érdeklődők a legnagyobb mesterekhez, Haydnhoz, Bachhoz, Mozarthoz, Beethovenhez, illetve virtuális terepasztalon elevenednek meg a zenetörténet szempontjából fontos, XVIII. századi európai városok. Kiemelten mutatja be a tárlat Erkel Ferenc és Liszt Ferenc alkotó egyéniségét, jelentőségét, és megjelenik a XX. század is, amelynek zenetörténete elképzelhetetlen Bartók Béla és Kodály Zoltán nélkül. De ez a kor egyben az avantgárd zenei kísérletek, az újító törekvések ideje is, megjelenik a technológia fejlődésének hatása, a fonográftól a legmodernebb hanghordozókig és az elektromos hangszerekig, amelyek végigkísérik a mindent elsöprő populáris zenei stílusok térhódítását. A tárlat végére pedig eljutunk saját korunkig, ahol egyfajta zenei felhő vesz körül bennünket, karnyújtásnyira. Az állandó tárlat mellett különleges élményt nyújt majd az úgynevezett hangdóm, amelyben felfedezhetjük a bennünket körülvevő hangzó világot. Az egyszerre körülbelül 50 látogatót befogadni képes attrakció mintegy 150 négyzetméteren kapott helyet a kiállítóterek mellett. A látogatót egy kupola alakú tér öleli körül, amelyre körben vetítővásznat feszítettek, ahol a látvány mellett több mint 30 hangszóróból hallhatók a minket körülvevő hangok: a természet hangjaitól a komponált zenéig sokféle hangzó effektust hallunk.
Galéria: Elkészült a Magyar Zene Háza épülete – 2022. január végén kiállítással, zenei programokkal nyitja meg kapuit a zenei beavató intézmény
1/12
Elkészült a Magyar Zene Háza épülete – 2022. január végén kiállítással, zenei programokkal nyitja meg kapuit a zenei beavató intézmény
