A Népi Mozgalom Párt (PMP) pártjához tartozó román parlamenti képviselők egy csoportja törvénymódosítással az állam magánvagyonába helyezné a katonatemetőket, és a román védelmi minisztériumra bízná a sírkertek gondozását – erről nyilatkozott hétfőn Marius Pascan Maros megyei képviselő, a PMP ügyvezető elnöke az Agerpres hírügynökségnek.
A parlamentben november végén iktatott törvénymódosítási kezdeményezésről a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert politikus elmagyarázta: a 2003/379-es törvény értelmében a háborús emlékművek és katonatemetők jelenleg az állam vagy az önkormányzatok közvagyonában vagy magánvagyonában, jogi vagy természetes személyek tulajdonában vannak. A törvénymódosítási javaslat azt kezdeményezi, hogy kerüljenek az állam magánvagyonába a katonatemetők és háborús emlékművek azok kivételével, amelyek a törvénymódosítás életbe lépésekor a települések magánvagyonában vagy magántulajdonban vannak. Azt javasolja, hogy az állam magánvagyonába vett temetők és emlékművek legyenek az állam elidegeníthetetlen javai, amelyeket a védelmi minisztérium kezel. A javaslat kitér arra is, hogy a tárca rendelettel egyes katonai alakulatokra bízhatja a sírkertek gondozását. A javaslat megszabná az önkormányzatoknak, hogy a módosított törvény hatályba lépése utáni 60 napban szolgáltassák be a védelmi tárcának a jelenleg a közvagyonukban lévő katonai emlékművek és temetők teljes, eredeti dokumentációját, illetve a magánvagyonukban lévő hasonló létesítmények dokumentációjának a másolatát. A kezdeményezést a Népi Mozgalom Párt (PMP) 18 képviselője iktatta a parlamentben.
A román védelmi tárca már júniusban úgy próbálta orvosolni az úzvölgyi katonatemető körül kialakult helyzetet, hogy saját gondozásába veszi a sírkertet. Gabriel Les korábbi miniszter szerint ezt éppen a temető nemzetközi jellegének a megőrzése teszi szükségessé. A román és a magyar hadisírgondozó hivatal képviselőinek a júniusi bukaresti megbeszélésen Kovács Vilmos ezredes, a magyar hivatal vezetője jelezte, hogy Budapest ezzel nem ért egyet, hiszen a temetőt eddig a csíkszentmártoni önkormányzat gondozta “nem is rosszul”. Az ezredes a tanácskozás után elmondta: a hadisírgondozásról szóló román-magyar kormányközi megállapodás nem tiltja ugyan, hogy kivételes helyzetben egy hősi temetőt állami kezelésbe vonjanak, de a megállapodás azt is leszögezi, hogy a partner előzetes beleegyezése nélkül ezt nem lehet megtenni.
Forrás/fotó: MTI
sorry
2019-12-02 at 18:59
Borzalom, micsoda dolgokra képesek és attól tartok, ez nem az utolsó cselekedetük lesz az katona temetővel kapcsolatban.
Királytigris
2019-12-02 at 18:27
Nem értem a románokat. Exhumáljanak egy sírt, és DNS mintavétel alapján már könnyen megállapítható, hogy a hősi halott “dákó-román” e vagy sem. Pont.
Persze egész Erdélyben nincs latin eredetű sír, de ez nem probléma, lehet mintát venni az olaszoktól, mert ők biztosan a rómaiak leszármazottai.
Egyébként ez az egész dákó-román elméletet ezen a DNS vizsgálaton lehetne kisiklatni. Mert amikor a XIX sz.-ban ezt kitalálták, akkor nem volt még, és nem is tudták, hogy lesz DNS.