Az idei évi jogállamisági jelentés azt a tendenciát mutatja, hogy ez a gyakorlat nagy hatással van a pozitív tagállami reformok előmozdítására, a tavaly megfogalmazott uniós ajánlások 68 százalékát a tagállamok részben vagy egészben végrehajtották – jelentette ki Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban az uniós parlament plenáris ülésén.
Mint mondta, a jelentés évről évre fejlődik, és konszolidált gyakorlattá vált, amelyet a tagállamok és az uniós intézmények teljes mértékben magukévá tettek, és lehetővé tette a tagállamok számára, hogy reformtörekvéseiket oda összpontosítsák, ahol a legnagyobb szükség van rá.
Az Európai Bizottság a jelentés elkészítése során továbbra is az összes tagállam számára nyilvános, közös módszertant alkalmazza, amely lehetővé teszi az objektív elemzést
-hívta fel a figyelmet. Jourová szerint számos tagállam folytatta vagy véglegesítette az igazságszolgáltatás függetlenségének megőrzését vagy megerősítését célzó reformokat.
Ezen a területen azonban továbbra is fennállnak komoly aggályok, és egyes esetekben romlást tapasztaltunk, és például a bírák, ügyészek és bírósági alkalmazottak javadalmazása, valamint a munkaerőhiány egyes országokban még mindig aggodalomra ad okot
-tette hozzá. A biztos méltatta, hogy a tagállamok további lépéseket tettek a korrupció megelőzése érdekében, például integritási intézkedések bevezetésével vagy megerősítésével, továbbá, hogy több tagállam büntetőjogi reformokat hajtott végre a korrupció elleni küzdelem megerősítése érdekében.
Egyes tagállamokban azonban még mindig nem vizsgálják ki a magas szintű korrupciós ügyeket, büntetőeljárás sem indul
-jelentette ki. A médiaszabadsággal és pluralizmussal kapcsolatban a biztos megjegyezte, hogy több tagállam is elfogadott az újságírók biztonságát és munkakörülményeinek javítását célzó intézkedéseket, pozitív fejlemények történtek a médiatulajdonlás átláthatóságának növelésére irányuló erőfeszítések terén is.
Néhány tagállamban azonban továbbra is aggodalomra ad okot az állami hirdetések terjesztésének és a közokiratokhoz való hozzáférés átláthatóságának hiánya. A nemzeti közszolgálati műsorszolgáltatók független irányításával kapcsolatban egyes tagállamokban problémák merültek fel, amelyek továbbra is megoldatlanok
-fűzte hozzá. Jourová bírálta, hogy néhány tagállamban még mindig nem hoztak létre akkreditált nemzeti emberi jogi intézményt, sőt néhány esetben a civil társadalmat aláássák és nem bocsátanak a civil szervezetek rendelkezésére elég finanszírozást.
Ezen túlmenően a tagállamok egy részében a civil tér szűkülése figyelhető meg, ami aggodalomra ad okot
-hívta fel a figyelmet.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője felszólalásában elmondta: ellenzéki párti képviselőként számos téren bírálja a magyar kormányt különösen a korrupciót tekintve, de visszautasítja azt, hogy Magyarországon nincs jogállamiság vagy szólásszabadság. Véleménye szerint az Európai Bizottság egyoldalúan szerzi be információit, olyan szervezeteket von be a vizsgálatba, amelyek ideológiai ellenfelei a hagyományos értékeknek és a nemzeti gondolatnak.
Ezek az NGO-k soha nem fognak jót mondani jobboldali kormányokról
-tette hozzá. Arra is rámutatott felszólalásában, hogy a jelentés számos tagállam tekintetében állapít meg súlyos jogállami problémákat, mégis egyedül Magyarországgal szemben alkalmaznak forrásblokkolást.
László András, a Fidesz EP-képviselője felhívta a figyelmet: “a jogállamisági jelentés politikai fegyverré és önmaga paródiájává vált, leginkább arra szolgál, hogy megtudhassuk, hogyan viszonyul politikailag a bizottság az egyes kormányokhoz”.
Ezt látjuk Magyarország esetében. Jogállamiságról beszélnek, de valójában azt akarják, hogy engedjük be a szexuális tartalmakat és genderideológiát az iskolákba. Azt akarják, hogy engedjük be az illegális migránsokat Magyarországra és a schengeni övezetbe. Ez nem jogállamiság kérdése, hanem politikai választás kérdése
-mutatott rá. A képviselő emlékeztetett Lengyelország jogállamisági esetére is. “Amikor Ursula von der Leyen politikai szövetségesei nyerték a lengyel választásokat, akkor az Európai Bizottságnak a jogállamisági aggályai csak úgy kirepültek az ablakon, annak ellenére, hogy az új lengyel parlament még egyetlen törvényt sem módosított” – jelentette ki, hozzátéve, hogy “ugyanazt láttuk az olasz választások előtt”. Mint mondta, Olaszország esetében, amikor “Giorgia Meloni jelenlegi olasz kormányfő volt a választások legfőbb esélyese, akkor a bizottság elnöke megfenyegette őt és az olaszokat, hogy felfüggeszti az uniós pénzeket, hogyha nem úgy szavaznak, ahogy kell”.
Az Európai Bizottság dolga az lenne, hogy biztosítsák a tagállamok közötti hatékony együttműködéshez a keretet. Ehelyett Ursula Von der Leyenen eluralkodott a hatalomvágy, és olyan politikai szerepet követel magának, amelyet kifejezetten tiltanak neki az uniós szerződések
-hívta fel a figyelmet László András.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS