Pesti Srácok

A magyarok a legkedveltebb népek közé tartoznak Lengyelországban

A magyarok a legkedveltebb népek közé tartoznak Lengyelországban
Lengyel-magyar barátság (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)

A magyarok továbbra is a legkedveltebb népek közé tartoznak Lengyelországban, az irántuk érzett rokonszenv ráadásul jelentősen nőtt tavaly óta – derül ki a CBOS lengyel állami közvélemény-kutatónak felméréséből.

A kutatásban 22 nemzet, illetve etnikai csoport iránti viszonyt vizsgáltak február 1. és 11. között, egy 1172 fős mintán. A kutatás résztvevői az adott nemzetek iránti rokonszenvükről, illetve ellenszenvükről nyilatkoztak. A magyarok iránt a megkérdezettek 60 százaléka deklarált rokonszenvet, ugyanannyian, ahányan az amerikaiakat is kedvelik. Hasonló fokú rokonszenvvel viszonyulnak a lengyelek a két szomszédos nemzethez, a listavezető csehekhez (63 százalék) és a szlovákokhoz is (61 százalék). A legkedveltebb népekhez tartoznak az olaszok is, hozzájuk a válaszolók 62 százaléka viszonyult pozitívan. Az előző évi felméréshez képest – amelyben szintén a legkedveltebbek közé tartoztak – a magyarok iránti rokonszenv 12 százalékkal magasabb lett, és a rájuk vonatkozó mutató egyébként is most a legmagasabb az 1993 óta szinte évi rendszerességgel végzett kutatásokban. Egyúttal 1993 óta a legalacsonyabb (9 százalékos) lett azon válaszolók aránya, akik nem kedvelik a magyarokat.

A magyarok kedveltsége szinte azonos a nők és a férfiak körében (59, illetve 61 százalék). Korcsoportok szerinti felbontásban a legmagasabb (66 százalékos) a 18 és 24 évesek között, a legalacsonyabb (54 százalékos) a legidősebb csoportban, a 65 évnél idősebbeknél. A félmilliónál népesebb városok csoportjában a megkérdezettek 70 százaléka nyilatkozott kedvezően a magyarokról; ez a legmagasabb mutató a települések nagysága szerinti felbontásban. A rokonszenv a képzettség fokával arányos, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 72 százalékot ért el. Azonos mutató jellemzi a vezető munkahelyi pozíciót betöltőket, a diákok és az egyetemisták körében a magyarok ennél is magasabb kedveltséget élveznek (74 százalék). A rokonszenv valamivel alacsonyabb a baloldali vagy a centrista politikai nézeteket vallók között (58, illetve 55 százalék), míg a jobboldali nézetűek soraiban a magyarok kedveltsége 67 százalékos.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.