Pesti Srácok

A magyarság megmaradását segíti a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program

A magyarság megmaradását segíti a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program

Az identitás erősítése, a külhoni magyar családok segítése és a szülőföldön maradás támogatása áll a magyar nemzetpolitika középpontjában. Ennek részeként mintegy kétezer óvoda újul meg vagy épül a Kárpát-medencében a 2014-ben kezdődött, 2022-ig tartó óvodafejlesztési programban, amelynek első üteme lényegében lezárult - írja a Magyar Idők.

A 38,5 milliárdos Kárpát-medencei óvodafejlesztési program a jelenleg futó legnagyobb költségvetésű külhoni program. Összességében mintegy ezer állami, önkormányzati, illetve ötszáz-ötszáz határon túli és egyházi nevelési intézmény újul meg vagy épül majd fel.

Érdemes felidézni, hogy a magyar kormány 2016 decemberében indította el az óvodák, bölcsődék, iskola-óvoda komplexumok, a hozzájuk kapcsolódó köznevelési intézmények és környezetük építését, felújítását, az óvodapedagógusok képzését, az egészségügyi, sport- és rekreációs szolgáltatások fejlesztését, a védőnői szolgálat fejlesztését is magában foglaló Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot.

A program első ütemében, 2018 végéig legalább hetven óvoda épül, több, mint kétszáz óvoda esetében lesz bővítés és felújítás, valamint több, mint 1500 úgynevezett magyar sarok kialakítására lesz mód. Az első fázist érintő beruházások már elkezdődtek, így a program megvalósításának első szakasza lényegében lezárult.

PestiSracok facebook image

Az intézményekben elhelyezett oktatási segédanyagok nagyban hozzájárulnak majd az óvodai oktatás színvonalának emelkedéséhez, a magyar kultúrához kapcsolódó ismeretek elsajátításához, továbbá a nemzeti identitás erősödéséhez. Az óvodaprogram komoly figyelmet fordít a magyar nyelvet beszélő cigányságra is.

Az Erdélyt, Felvidéket, Kárpátalját, Muravidéket és Horvátországot érintő óvodafejlesztéssel a kormány azt akarja elérni, hogy növekedjen a határon túli magyar óvodások száma, amely jelenleg 48 ezer körül van, a cél, hogy ez legalább 60 ezerre duzzadjon, azaz a vegyes házasságból származó gyerekek is nagyobb eséllyel kerüljenek magyar intézményekbe.

Ez hosszú távon segít bővíteni azoknak a számát, akiknek fontos a magyar identitásuk megőrzése. A cél, hogy a gyerekeket első pillanatban „megfogják” a magyar ügynek, a magyar intézményrendszernek, és magyar identitású embereknek tartsák meg őket.

Magyar kormányzati forrásból, 69 ezer eurós támogatásból újult meg a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda. A megújult óvodaépületet még május végén adták át ünnepélyes keretek között. A kapott összegből kicserélték a teljes tetőszerkezetet, valamint víz- és hőszigetelést végeztek az épületen. Emellett rendezték az udvart, a játszóteret, és kifestették az osztálytermeket.

Teljes rekonstrukción esett át Felvidéken a mátyusföldi Alsószeli magyar óvodájának épülete is. Megerősítették az alapjait, megnagyobbították az osztálytermeket és az ablakaikat is. Jutott a 115 ezer eurós támogatásból új osztályteremre és közös étkezőhelyiség létrehozására is.

A magyar kormány támogatásával megújul az egyik dunaszerdahelyi óvoda is. A 108 millió forintnak megfelelő 337 ezer eurós támogatást a város legnagyobb, Október utcai magyar tanítási nyelvű óvodájának felújítására fordítják, a munkálatok szeptember végéig tartanak majd. A támogatás egyik feltétele volt, hogy az adott intézményt legalább tíz évig magyar tannyelvű óvodaként kell működtetni. A felújítás mellett az óvodát egy új osztállyal is bővítik.

A program második üteméről még 2017 októberében döntött a kormány. Mintegy 21,5 milliárd forintos forrásból 77 új óvoda, bölcsőde épül, és több, mint 200 intézmény újul meg 2019 végéig.

Forrás: Magyar Idők; Fotó: deltakn.sk

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.