A német parlamenti államtitkár szerint nem megoldás a tömeges bevándorlás

A migráció kezeléséről, illetve az azt kiváltó problémák orvoslásáról rendezett konferenciát a Konrad-Adenauer-Stiftung szerdán este, ahol a magyar kormány képviselői mellett két német szakembert, Dr. Maria Flachsbart német parlamenti képviselőt és Katharina Landgraf szintén német néppárti EP-képviselőt hívtak meg a kérdés megvitatására, Magyarország képviseletében pedig Menczer Tamás és Azbej Tristan államtitkárok vettek részt a pódiumbeszélgetésen.

Arról kell beszélni, amiben egyetértés van

A pódiumbeszélgetést megelőző beszédeket Azbej Tristan, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár nyitotta, aki arról beszélt, hogy bár a migráció kezelésében a német és a magyar álláspontok között van eltérés, véleménye szerint inkább arról érdemes beszélni, amiben egyetértés van a felek között, hiszen csak ez vezet megoldásra. Az államtitkár szerint ugyanis a tömeges illegális bevándorlás sem az európaiaknak, sem a bevándorlóknak nem jó, mivel csak újabb konfliktusoknak ágyaz meg. Éppen ezért álláspontja szerint a segítséget kell helybe vinni, amit a Hungary Helps program innovatív módon a helyiek bevonásával, véleményük kikérésével tesz. Az államtitkár szerint nem általános gyakorlat a nyugat-európai segélyezési gyakorlatban, hogy a segítségnyújtó országok konzultáljanak a segítséget fogadó országgal, hogy annak mire lenne szüksége. Ez a gyakorlat viszont rontja a beruházások hatékonyságát. Véleménye szerint ebben különbözik a Hungary Helps a nyugati modelltől. Azbej Tristan kitért arra is, hogy a magyar állam elkötelezett az üldözött keresztények védelme mellett, ami jelenleg a legüldözöttebb vallás a világon. Hozzátette: a keresztényi segítségnyújtásba beletartozik, hogy más felekezetekhez tartozókat is segítenek, ha üldöztetés alatt állnak, de mivel jelenleg a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon (mintegy 200 millió ember áll üldöztetés alatt hite miatt), van egy prioritási sorrend.

Korlátlan migráció: a gyarmattartó múlt túlkompenzálása

Hölvényi György EP-képviselő felszólalásában arról beszélt, hogy Magyarországon megvannak a történelmi gyökerei a segítségnyújtásnak, most pedig, hogy az ország anyagi helyzete lehetővé teszi a jótékonykodást, a kormány fel is élesztette ezt a hagyományt. Ez azonban nem jelentheti az illegálisan érkezők korlátlan befogadását. Az EP-képviselő szerint ugyanis annak támogatása nem nyújt valódi segítséget azoknak sem, akik valóban háborús üldöztetés elől menekülnek, sokkal inkább csak a befogadó, jellemzően egykori gyarmattartó országok lelkiismeretének megnyugtatására szolgál, egyfajta rosszul kivitelezett "kompenzációként" a gyarmati elnyomásért, amit a kibocsátó országok elszenvedtek.

Magyarország nem kér tanácsot a migráció terén

Gulyás Gergely közölte: Magyarország nem szeretne senkinek sem "tanácsot adni" migrációs kérdésekben, de ugyanígy nem is szorul arra, hogy mások adjanak nekünk tanácsot. Hozzátette: a menekültek befogadása ugyan valóban uniós hatáskör, de a migráció már tagállami hatáskör, így annak szabályozásába semmilyen külső nyomásgyakorlás sem elfogadható. Ezzel együtt, mint kifejtette, Magyarország uniós csatlakozása óta a 2004 előtti összeg négyszeresével (285 millió dollárral) támogatja az Európán kívüli nehéz helyzetű országokat, ami az ország GDP-jének 0,21 százaléka. A miniszter szerint ez az ország méretéhez és teljesítőképességéhez mérten igen komoly összeget jelent.

Németország nem tudja egyedül megoldani a migrációs válságot

Dr. Maria Flachsbart német parlamenti államtitkár arról beszélt, hogy Németország nem tudja és nem is akarja egymagában megoldani a világ problémáit, az ország befogadóképessége véges.

– fogalmazott.Az államtitkár hozzátette: nemhogy Németország, de egész Európa sem képes megküzdeni a migrációval, ha nem helyben kezelik a felmerülő problémákat. Mint elmondta, a modern információs társadalomnak köszönhetően nehézzé vált helyben tartani a jobb élet reményében Európába vándorlókat, hiszen az internet segítségével betekintést nyerhetnek az európai életszínvonalba, aminek egyenes következménye, hogy ők is hasonló színvonalú életet akarnak. Ha pedig ezt otthon nem találják meg, elindulnak Európába. Ezt összeadva a valóban üldöztetés elől menekülők tömegével olyan néptömeg áll Európa kapujában, amelynek befogadására nem képes a kontinens. A politikus példaként Libanont említette, ahol 100 lakosra 20 menekült jut.

– mondta Flachsbart. A parlamenti államtitkár azonban figyelmeztetett: a helyi megoldás már nem elégséges, hiszen sokan már Európában vannak, ez pedig nehézségeket jelent. A politikus szerint csak Németországban 250 ezer emberre várna kitoloncolás, azonban ebből 200 ezret különböző okokból nem tudnak kitoloncolni a hatóságok. A helyi segítségnyújtásról szólva kiemelte: nemcsak az újraépítésre kell koncentrálni a konfliktus sújtotta országokban, hanem a szakképzésre is, különös tekintettel a nők oktatására. Mint elmondta, a német kormány folyamatos tárgyalásban van a német cégekkel, hogy a beruházások mellett képzéseket is vigyenek oda, ahova segítség kell.

Ehhez az állásponthoz csatlakozott Katharina Landgraf EP-képviselő is, aki elmondta: fontosnak tartja, hogy a harmadik világbeli országok megfelelő technológiát és tudást kapjanak ahhoz, hogy önellátóak legyenek, ehhez pedig kulcsfontosságú a megfelelő szakképzés. A politikus szerint ugyanakkor oda kell figyelni az oktatási támogatásoknál, hogy ne csak felsőfokú képzésekkel támogassák ezeket az országokat, hiszen elsősorban a szakember hiány jelent problémát.

– összegezte gondolatait Landgraf.

Ilyen a keresztényi politizálás

Menczer Tamás a pódiumbeszélgetés során megemlítette: a magyar kormányt gyakran támadják, hogy keresztényietlen a politikája, mert az ellenzi a korlátlan illegális bevándorlást. Az államtitkár szerint legalábbis tévednek, akik ezt hangoztatják, hiszen Magyarország segít a bajbajutottakon, de nem az önfeladás szintjéig. Hozzátette: bárki tartózkodhat Magyarországon, ha azt legális módon teszi.

– fűzte hozzá.

Forrás: MTI/Bruzák Noémi