Valamelyest csökkent a választói kedv Németországban – legalábbis erre utal, hogy a német szövetségi választási bizottság közleménye szerint a vasárnap reggel kezdődő szövetségi parlamenti választáson kora délutánig mindössze a szavazásra jogosultak harminchat és fél százaléka vett részt. A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson tizennégy órakor regisztrált 41,1 százalékos részvételi arányhoz képest ez jelentős visszaesés.
A választásra jogosultak 36,5 százaléka szavazott Németországban a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson délután tizennégy óráig vasárnap – közölte a szövetségi választási bizottság. Ez csökkenés a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson tizennégy órakor regisztrált 41,1 százalékos részvételi arányhoz képest. Ugyanakkor a levélben szavazók adatait nem tartalmazza a kimutatás. Választási szakértők szerint a koronavírus-járvány miatt a levélben szavazók aránya jelentősen növekedhet a 2017-es 28,6 százalékhoz képest, akár az ötven százalékot is elérheti.
A második világháború utáni huszadik Bundestag – szövetségi gyűlés – megválasztására jogosult hatvanmillió-négyszázezer állampolgár tizennyolc óráig szavazhat az egyéni képviselőjelöltekre és tartományonként felállított pártlistákra. Két tartományban, Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában helyi törvényhozási választást is tartanak. A Bundestag-választásról a szavazóhelyiségből távozó választók megkérdezése alapján készített felmérések (exit poll) közvetlenül az urnazárás után jelennek meg. A levélben szavazók valószínűleg minden korábbinál nagyobb aránya torzíthatja az exit pollokat. A hivatalos előzetes végeredmény hétfőre várható.
A felmérések alapján a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) 2005 óta megszakítás nélkül kormányzó szövetsége csak a második helyet éri el, támogatottsága történelmi mélypontra süllyed és akár ellenzékbe is szorulhat. A pártszövetség a legutóbbi, 2017-ben tartott Bundestag-választáson elért 32,9 százalék után a szavazatok huszonegy-huszonhárom százalékát szerezheti meg. A legtöbb szavazatot várhatóan az eddigi koalíciós társ, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gyűjti össze: huszonhárom-huszonöt százalékra számíthat a 2017-es – történelmi mélypontot jelentő – húsz és fél százalék után.
Forrás: MTI; Fotó: EPA/Ronald Wittek
Facebook
Twitter
YouTube
RSS