Pesti Srácok

A nő és a férfi – Avagy hogyan harapott a saját farkába a szexuális forradalom

A nő és a férfi – Avagy hogyan harapott a saját farkába a szexuális forradalom

Valóban felszabadulást hozott-e a nők részére az emancipáció, vagy olyan nemi szerepekbe kényszerítette őket, amelyek már biológiailag is ellentétesek a női léttel? Ezt a kérdést járták körbe az Identitás, mint politikai fegyver konferenciasorozat záróelőadásán.

A nemi szerepek egyértelmű válságban vannak. Elmosódnak a határok a férfi és a nő között, az erős nő karaktere, ma már kizárólag akkor érvényesülhet, ha hagyomásan férfi ismertetőjegyeket hordoz, és kezdjük elfelejteni a nőiség saját erejét. A XXI. Század intézet és a Terror Háza Múzeum előadássorozatának zárónapján arra keresték a választ, hogy mi okozta a normák ilyetén változását.

Amint arra a Horváth-Fodor Zsófia, Nagy Ferő, Kokó Kovács István, Bajusz Orsolya és Szekely Levente részvételével tartott pódiumbeszélgetésen kitértek, a nemi szerepek felborulásával, a család háttérbeszorulásával maga a nőiség is elvesztette saját erejét. A neofeminista értékrend éppen azokat a társadalmi szerepeket bírálta felül, melyek a nők sajátjai voltak.

A beszélgetés során kitértek arra, hogy a szexuális forradalom szabadossága felszabadulás helyett inkább bilincset tett azokra, akik a helyüket keresték a nemi szerepek átalakulása során. Míg Nyugaton a fogamzásgátlás lett a norma, addig a béranyaság is előretört, furcsa kettősséget alkotva a nemi kisebbségek család iránti vágya, és a családmodell lebontása között.

PestiSracok facebook image

A "metoo" mozgalom mindeközben egyfajta önmagába harapó kígyóként fordította meg a szexuális forradalom pozitív eredményeit. Elérte azt, hogy a felszabadulás helyett öngátat szabjanak éppen azoknak az eredményeknek, melyek segíthették volna a nemi egyenlőség előmozdítását. A zöldmozgalom becsatolása a kérdésbe, a "gyermek szülés környezetkárosító hatása" pedig egy olyan eredményt szült, mely a női kiteljesedést, az anyaságot negatív fényben tünteti fel.

G. Fodor Gábor záróelőadásában azonban kijelentette, hogy liberális mozgalmak által kiforgatott szexuális forradalom minden valószínűség szerint saját hamvába hol, hiszen amellett, hogy öngyilkos ideológiák mentén szerveződik a természet törvényeinek is ellent mond.

Fotó: XXI. Század Intézet

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?