Kezdődik az iskola, kezdődnek a kormányellenes demonstrációk – pedagógustüntetésbe csomagolva. Van egy hangos kisebbség, akik nagyon nem akarnak tanítani; és van egy másik még kisebb kisebbség, jobbára budai véndiákok, akik meg a tanulást akarják megúszni. Inkább Soros-pénzekből (nem kisládikákba dobált adományokból), politikai aktivistaként csinálják a fesztivált és várják az Orbán-kormány bukását. És persze vannak a tanácstalan baloldali politikusok, akik jobb híján kimennek az utcára, morgolódnak, méltatlankodnak, káromkodnak és lőnek néhány szelfit – mintha lenne valami elképzelésük Magyarország jövőjéről. Politikai pótcselekvés, cinikus magatartás, Orbán Viktor dehumanizálása és a fülünket bántó vulgáris hangnem. Kezdődik!
Kamutanárok, véndiákok, kormányellenes show
Szeptember elseje, kezdődik a tanév, s mintha mi sem történt volna a nyáron, ugyanott folytatja a pedagógusok hangos kisebbsége és a kamutanárok egy csoportja, illetve a jól érzékelhetően aktivista kiképzésen részt vett véndiákok kicsiny része, mint ahol tavasszal abbahagyták. Azóta persze a tanárok egy része már nem tanár (sokan előtte sem voltak már azok), a diákok is elballagtak (vagy évet halasztottak), de az oktatásért továbbra is aggódnak. Nem úgy, mint a vakáció alatt, mikor egyébként sem kellett dolgozni, vagy tanulni.
Országos tanévnyitó címmel szervezett demonstrációt péntek délutánra a Kossuth térre az Egységes Diákfront (EDF), amelyhez más civil szervezetek, köztük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Civil Bázis is csatlakoztak. A szervezők a programot a szeptember 15-i, nagyobbnak szánt, tüntetés előkészítő eseményeként harangozták be. Nos, annyira előkészítőnek sikerült a tüntetés, hogy alig százan jelentek meg. Azután jött a szokásos forgatókönyv: politikai showműsor, zenekarok és performansz – hátha szexi és vonzó lesz a diákoknak. Ránézésre nem kis pénzből, profi színpadtechnikával, Soros-pénzekkel megtámogatva.
De minden balul sült el. A beszédek értelmezhetetlen kormányellenes monológok, vagy éppen céltalan káromkodásokkal teli stand up műsorszámok voltak, az egész rendezvény pedig tivornyába fulladt. Ennek így, ebben a formában tényleg semmi értelme nem volt!
Miért nem a Demokratikus Koalíció, a Jobbik vagy a Momentum székháza elé vonultak? Ha ugyanis tényleg őszintén aggódnak és szeretnék, hogy jobb feltételek legyenek, hogy a rendszerváltoztatás óta legnagyobb béremelés eltűrhető időn belül megtörténjen, akkor jelezni kellene a baloldali uniós képviselőknek, hogy ne akadályozzák tovább a Magyarországnak járó pénzek kifizetését.
Donáth Anna külön is megérdemelne egy nyílt levelet a tüntetőktől, hisz a képviselő asszony rátett egy lapáttal a vamzerkedésre, mikor az új pedagóguséletpálya-törvényt lobogtatva szaladt Brüsszelig, hogy kérje a források további befagyasztását. Mintha a Bizottság bármelyik tagja, vagy tisztségviselője venné a fáradságot, hogy lefordíttassa és elolvassa azt, hogy mi áll benne. Inkább huhognak Donáth Annával és küldik a szellemi energiát, no meg a pénzügyi támogatást a tüntetésekre.
Demonstrációk Soros-pénzekből
A Tanítanék Mozgalom milliókat áldozott már eddig is a tüntetésekre és jutott belőle a diákfrontnak is, ám a pénz ebben az esetben sem aggódó magyar állampolgárok kisládikákba bedobált aprópénzéből jött össze. A Tanítanék Mozgalom ugyanis részesült a Soros-hálózat által támogatott, a még 2012-ben Gulyás Márton által alapított Humán Platform ernyőszervezet költségvetéséből. Ezt pedig a Soros-hálózat tartja köldökzsinóron.
Ennek ellenére volt képük a tanulni nem akaró véndiákoknak a rendezvény előtt kalapozni, pénzt kérni az ellenzéki érzelmű állampolgároktól.
Persze, a tüntetések költsége nagy, és a tanítani nem akaró vagy már régóta nem pedagógusként dolgozó extanároknak, illetve a már elballagott véndiákoknak is meg kell élniük valamiből. Politikai aktivistákról beszélünk, akiknek ugyanúgy meg kell venniük a kenyeret és ki kell fizetniük az egyébként egész Európában legalacsonyabb rezsiköltségeket. Enni, inni és szórakozni is kell valamiből, a sör és a cigi ára pedig egyre csak emelkedik.
Mikor egy kamutanár momentumos polgármester-jelölt lesz
Vannak itt olyan egyedi, ide illő esetek, amelyek minden határt átlépnek, ugyanakkor kitűnően jelképezik a politikai események valódi célját.
A héten derült ki ugyanis, hogy egy bizonyos történelemtanárt, Dukán András Ferencet elbocsátották, mert tavaly december óta nem tartotta meg az óráit. Valójában nem is akart tanítani, hisz másnap bejelentette, hogy ő lesz a Momentum csepeli polgármester-jelöltje. (Még szerencse, hogy Csepelen egy olyan rátermett polgármester dolgozik, mint Borbély Lénárd.)
Nehéz elképzelni olyan komolyan vehető munkahelyet Magyarországon, ahol valaki úgy veszi fel a fizetését, hogy közben nem végzi el a munkáját. Mindamellett oktatási intézményről van szó, aminek működése, ahogy a diákok szempontjából az órák megtartása kiemelten fontos elvárás.
Ez nem mond ellent annak, hogy bizonyos keretek között lehet sztrájkolni, lehet tüntetéseken az oktatáspolitika ellen beszélni, és ugyan a magyar jogszabályok nem definiálják pontosan, de a demokráciában van helye a polgári engedetlenkedésnek is.
A tanár úr, illetve mostantól momentumos polgármester-jelölt viselkedése viszont, miszerint december óta nem tartott meg egyetlen órát sem a gimnáziumban, túllépi ezeket a törvényes és demokratikus határokat. Aránytalan és nagyobb sérelemmel jár az iskolának, illetve a diákoknak, mint a szabad véleménynyilvánítás joga. Ebben az olvasatban jogos volt a tanár eltávolítása.
Valljuk meg, ez politikai provokáció és politikai reklám. Dukán András Ferenc célja az ellenzéki narratíva felerősítése és a sajtóba való bekerülés volt. Politikai hasznot igyekezett húzni egy szerencsétlen helyzetből. Ha tényleg a tanárok béremelése miatt aggódott volna, akkor a párttársait kellett volna arra kérnie, hogy ne akadályozzák a nekünk járó uniós források megérkezését. Az egész akció valójában a momentumos politikus jövőbeni politikai karrierjét szolgálta.
A gyermekeknek is vannak jogai. A tanuláshoz való szabadságjog minden magyar állampolgárt megillet. Egy ilyen mértékű engedetlenkedési akció, illetve annak aránytalansága éppen ezt a szabadságjogot korlátozta. Nagyobb kárt szenvedtek a diákok, ami miatt ez nem fér bele a demokratikus tiltakozás keretei közé. Mindenki szabadságjoga addig tart, míg másokét aránytalan módon nem korlátozza, vagy sérti.
És ez csak egy eset volt…
Tüntetni kell, mert más nem maradt!
Forró ősz várható, sok-sok botrányos tüntetéssel. Látni fogunk még a Soros-hálózat által pénzelt és a nyugati baloldal támogatásával megszervezett kormányellenes demonstrációt – pedagógustüntetésbe csomagolva. A kisebb-nagyobb tömegben kóborló, leszerepelt baloldali politikusokkal az első sorban. Lesz káromkodás, ismét dehumanizálják majd Orbán Viktort és Pintér Sándort, de talán a rendőröket is inzultálni fogják. Aztán beállnak áldozati pózba, majd küldik a fotókat Brüsszelbe, mert itt ugyebár mindenkit elnyomnak.
De hát Istenem, tényleg nem maradt más! Nincs valódi, koherens ellenzéki politika, Gyurcsány mögé meg nem mindenki akar beállni.
Kíváncsian várjuk viszont, hogy az őszi és a téli szünetben aggódni fognak-e a véndiákok és az önmagukat pedagógusnak nevező politikai aktivisták, avagy hasonlóan a nyári szünethez, abban a kegyelmi időszakban (amikor nem kell dolgozni és tanulni) nem lesz semmi gondjuk a kormány oktatáspolitikájával.
Tisztelet a kivételnek! Mert ne felejtsük el, hogy egy hangos kisebbségről beszélünk! A többség tanít és tanul. Szorgalmasan dolgozik. Tiszteletre méltó türelemmel várja, hogy az unió végre rendezze a nekünk járó pénzeket.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS