Ukrajnát mintegy féltucat oligarcha irányítja. A 2014-es “majdani forradalom” előtt a keleti, vagy más néven a donyecki csoport volt hatalmon, amelynek vezetője Rinat Akhmetov. 2014-ben Porosenko vezetésével a nyugati területekről származó érdekkör került hatalomra. Jelenleg a közép-ukrajnai dnyiprói területről származó Igor Kolomojszkij a domináns szereplő, aki talán Ukrajna leggazdagabb embere. A múlt héten jelent meg vele egy interjú a New York Timesben, amelyben megpendítette az Oroszországgal való kiegyezés lehetőségét.
Még az utcán kóborló kutyák is tudják, hogy Ukrajna nem került közelebb az EU-tagsághoz annál, mint ahol 2014-ben, az Euromajdan idején volt, vagyis ez a projekt kudarcot vallott. Ezeket a szavakat nem akárki mondta a New York Timesnek adott interjújában, hanem maga Igor Kolomojszkij, aki szerény személyében Ukrajna leggazdagabb embere. Aki keleti szomszédunk leghatalmasabb oligarchája, és aki a “háttértámogatást” biztosította a mostani elnök, Zelenszkij megválasztásához.
Ukrajna-gate Amerikában
Egyébként is mostanság az USA-ban a csapból is Ukrajna folyik, hiszen a Demokrata Párt Trump elnök ellen készít elő egy eljárást, aminek célja a hivatalából történő eltávolítása. Az a vád ellene, hogy hatalmával visszaélve megzsarolta Zelenszkij ukrán elnököt, hogy szolgáltasson bizonyítékokat az elnökaspiráns Joe Biden fia ellen, aki “tehetsége és olajmérnöki tapasztalata” okán a legnagyobb ukrán gáztársaság vezetőségi tagja lett. Trump azt feltételezi, hogy ebbe a zsíros állásba a hivatali hatalmát felhasználva Biden papa protezsálta be a kisfiát, aki akkoriban még Obama alelnöke volt. De ez most egy mellékszál; a téma nem az amerikai belpolitika legújabb botránya, hanem a félgyarmati sorba süllyedt Ukrajna talán legbefolyásosabb emberének elemzése az orosz-ukrán viszonyról.
A nyugat becsapta Ukrajnát
Kolomojszkij rezignáltan folytatja, hogy a nyugat nem fog eljönni. Szerinte az emberek békét és nyugalmat akarnak, ám eközben a nyugat háborúba kényszeríti az országot és még pénzt se ad hozzá. Németország és az USA csak annyi támogatást ad, hogy az ország épphogy víz felett maradjon; ezt is szigorú feltételekkel, drágán kamatozó IMF-hitelek formájában nyújtja. 2013-ban a németek kilátásba helyezték Ukrajnának az uniós csatlakozást, sőt, ennek menetrendjét is meghatározták. Ám azóta telnek-múlnak az évek, és semmi se történik. Igaz, hogy az ukrán polgárok ma már vízum nélkül utazhatnak az EU-ba, amely révén a nyugat több millió főnyi olcsó munkaerőhöz jutott, és ez rengeteg emberen segít Ukrajnában. Ám ezen kívül nagyon mást nem kapott Kijev. Ukrajna számára tehát nem maradt más, mint valahogy kiegyezni a keleti szomszédjával. A két testvérnép közötti kibékülés nem lehetetlen Kolomojszkij szerint.
Kolomojszkij egyébként oroszbarátsággal aligha vádolható, hiszen 2014-ben saját költségén egy kisebb miliciát fegyverzett fel az oroszok elleni harcra. Addig tartotta a frontot, amíg a kormánynak sikerült “rendes” csapatokat felfegyvereznie.
A NATO nem, az EU igen
Ukrajna számára tehát nem maradt más, mint valahogy kiegyezni a keleti szomszédjával. A két testvérnép közötti kibékülés nem lehetetlen Kolomojszkij szerint. Moszkva feltett szándéka, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát, amivel kapcsolatban kompromisszumra lehet jutni. Ha Ukrajna lemond a NATO-ról és semleges marad, cserébe szabadon alakíthatja a kapcsolatait az Európai Unióval. És ez Kolomojszkij szerint nem zárná ki az együttműködést a Moszkva által vezetett Eurázsiai övezettel. Kolomojszkij úgy véli, hogy ennek alapján kiegyezhetnek a “nagy testvérrel”, ám kérdés, hogy ezt elfogadja-e Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az orosz elnök mindenesetre kitért Zelenszkij indítványa elől, amelyben egy személyes találkozót javasolt. A diplomácia nyelvén ez azt jelentheti, hogy talán jobb ajánlatra vár az ukrán elnöktől és az őt támogató oligarchától, Igor Kolomojszkijtól. Nekünk, magyaroknak egyértelműen a helyzet stabilizlódása az érdekünk, hiszen Ukrajna a szomszédunk, és az ott élő magyar kisebbség sorsa alapvetően fontos számunkra.
Királytigris
2019-11-18 at 17:57
Na végre, leesett a tantusz! Ukrajnának ha békét akar, Oroszországgal ki kell egyeznie, és nem szabad a NATO-ba belépnie, valamint a nemzetiségeinek a jogait tiszteletben kell tartania!
Egy jó tanács Ukrajnának: Zavarják el az IMF-t!!! Ennek mikéntjében tájékoztatást kaphat az Orbán kormánytól, ha már a kárpátaljai magyarságot jogaikba visszahelyezte.
yindzsang19
2019-11-18 at 18:54
ukrajna a hátteres maffia gyarmata-nyugat-európa nem tudta ukrajnát cserbenhagyni mert szintén az-ha az oroszok ügyesek venezueláért vissza ukrajnát (mint a kubai válság idején-visszavonták a rakétákat kubából-amiket a törökországi zusa rakéták miatt vittek oda)
Ecsedi Imre
2019-11-18 at 19:50
Roshen, Kolomeai, Zöld… Milyen szép echt ukrán nevek…
Csikós Sándor
2019-11-20 at 06:33
A Roshen elnevezés Porosenkó angolosan írt nevéből származik (PoROSHENko). Az ő édességgyáraiban készül a Roshen fantázianevű csokoládé.
Porosenkó apját még Valcmannak hívták. Ám ő is, mint ahogy utóbb a drágalátos fiacskája is lopta-sikkasztotta a szovjet köztulajdont (így alapozták meg vagyonukat). 1956-ban Alekszej Valcman egy goj lányt vett feleségül. Mivel a rendőrség akkor már a nyomában volt, ezért (kivételesen) ő vette fel feleségének családnevét, így bújva el a rendőrök elől. Fiacskája, Petike (Pjotr-Petró) így már Porosenkó néven látta meg a napvilágot.
Ez a véreskezű tömeggyilkos birtokolja a hajdani szerencsi csokoládégyárat is (ahol pl. a mindmáig népszerű “Tibi” csokoládét gyártják.
Kolomea – város a Kárpártok túloldalának előterében. Nem biztos azonban, hogy az ő családneve onnan származna.
Zelenszkij neve állítólag lengyel eredetű. Lengyelül nem tudok, de a név csakugyan közel van az orosz “zeljonij” (“zöld”) szóhoz.
Hesslerezredes
2019-11-20 at 14:13
Ukrán az oroszhoz: mint csángó a magyarhoz. Ennyi a két nyelv között a különbség mindkettő esetben. Nincs is szebb a testvérháborúnál!