A politikailag "független" és "objektív" LIBE-küldöttség újra megfogalmazta azt, amit már úgyis tudtunk
Nem akármilyen csapat tette "tiszteletét" újra Budapesten: az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) öttagú küldöttsége ismét országunkba látogatott, hogy mélyen magukba szívjanak egy kis friss magyar levegőt, és hogy az uniós értékek helyzetével összefüggő témákat és ügyeket vegyék górcső alá. Az ítélet persze előre borítékolható volt, de azon sem lepődnénk meg, ha a LIBE "szakmai" következtetéseit tartalmazó dokumentumok már korábban elkészültek volna, természetesen az ellenzék merőben "objektív" állításai alapján. A mindenért is aggódó bizottság azonban a demokrácia jegyében pont - a számukra oly fontos - nyilvánosságot zárta ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökével, Lánczi Tamással folytatott tárgyalásokról.
A helyi hatóságok, a civil társadalom, a média, az igazságszolgáltatás és a kormány képviselőivel, valamint a magyar Országgyűlés tagjaival folyatott megbeszéléseket követő szerdai sajtótájékoztatón Tineke Strik holland zöldpárti EP-képviselő - ahogy az várható volt - kijelentette: a civil társadalmat érintő, a gyülekezési jog korlátozásával járó magyar szabályozás "első áldozata" a budapesti Pride lesz.
A zöldpárti küldöttségi tag hozzátette: a küldöttség intézkedéseket sürget, hogy az Európai Unió Bírósága ideiglenes intézkedéssel tegye lehetővé a Pride jogszerű és békés megtartását.
Tineke Strik szerint a magyar kormányfőnek a civil társadalmi tevékenységek korlátozására irányuló tervei, különös tekintettel a gyülekezési jogra, veszélyeztetik a véleménynyilvánítás szabadságát és az Európai Unió alapértékeit. A nemzeti szuverenitásról szóló törvénnyel és a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásával kapcsolatban megjegyezte: noha ezek célja a külföldi beavatkozások elleni küzdelem, s mint ilyen, önmagában jogos, a gyakorlatban a hivatal olyan újságírókat és civil szervezeteket céloz, amelyek és akik az uniós jog betartását ellenőrzik. Ezzel kapcsolatban Tineke Strik úgy fogalmazott:
Problémás, hogy Magyarország az uniós finanszírozást külföldi beavatkozásnak tekinti, ahogy az is, hogy ezt az eszközt csupán a civil társadalom megszorítására használja.
Az igazságszolgáltatást illetően azt mondta, a vonatkozó jelentős számú reformok a bíróságok függetlenségét is veszélyeztethetik.
Sophie Wilmés belga EP-képviselő, a Renew uniós parlamenti frakció tagja a magyar média helyzetére helyezte a hangsúlyt. Mint mondta, a delegáció a látogatás során találkozott néhány médium képviselőjével, ami csak fokozta aggodalmaikat, különösen az információs pluralizmus és sokszínűség kapcsán. "Tudjuk, hogy a piaci bevételek 80 százaléka a kormányhoz közel álló médiumokhoz kerül, és ez egyértelműen a kormányzati narratíva felerősítését szolgálja, miközben gazdaságilag ellehetetleníti, és nyomás alá helyezi a független médiumokat, akik így kénytelenek lehetnek feladni a kritikus álláspontjukat" - szögezte le. Szerinte Magyarországon korlátozzák az információszabadságot is, ugyanis "a független újságírók komoly akadályokba ütköznek, amikor információhoz, megbeszélésekhez, nyilvános adatokhoz vagy akár tisztségviselőkkel való interjúhoz szeretnének hozzáférni."Itt talán érdemes lenne tisztázni, hogy ki is számít valójában - legalábbis Wilmés szerint - független újságírónak. Itt nyugodtan élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy mindenki, aki szembemegy a magyar kormánnyal, vagyis Orbán Viktorral. És kész is vagyunk.
Ezen túl a liberális képviselő aggódva tekint a politikai retorikára, de nem ám akármelyikre, mert Wilmés csak "a magyar kormány által vezérelt propagandakampányok" agresszív retorikája kongatta meg a vészharangot. És ezt a retorikát - jól kapaszkodjunk meg - a delegáció maga is megtapasztalta az illetékes hatóságokkal folytatott megbeszéléseken. Azt nem is kell mondanunk, hogy az ellenzék retorikájában, megnyilvánulásában semmi kivetni valót nem talált a "bölcs" küldöttség.
Michal Wawrykiewicz, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselője azt mondta: a delegáció tagjai egyetértenek abban, hogy Magyarországon a helyzet romlott, "a jogállamiságot nyilvánvalóan megsértik". A képviselő emellett azt hangoztatta, hogy csökkent az igazságszolgáltatás függetlensége is. Úgy vélte, a kormány szándékosan nem hajtja végre az EU-s bíróság sok, kulcsfontosságú rendelkezését. "A lojalitás minden uniós tagállamot arra kötelez, hogy alkalmazza a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy teljesítse kötelezettségeit, illetve tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely veszélybe sodorná az EU-s célok megvalósítását" - jelentette ki. Hozzátette: a magyar kormánynak kötelessége az EU-s bíróságok minden rendelkezését alkalmaznia.
Krzysztof Smiszek szociáldemokrata (SD) EP-képviselő képviselő a törvény előtti egyenlőséget hangsúlyozta, külön kitérve az LMBTQ-közösség tagjaira, akiknek képviselőivel a delegáció szintén egyeztetett. Elmondta, hogy a közösség képviselői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy "a gyülekezési szabadság megnyirbálásával kapcsolatos törvény közvetlen hatással lesz a közösségre". Mint mondta, az LMBTQ-közösség tagjai már korábban is szembesültek korlátozásokkal, példaként említve a többi között "nemi identitás elismerésével kapcsolatos tilalmat".
Pernando Barrenza Arza, a Baloldal EP-képviselője pedig határozottan kijelentette, hogy a jogállamiságot vizsgáló delegáció legutóbbi, 2021-es magyarországi látogatása óta az emberi jogi helyzet tovább súlyosbodott Magyarországon, ez pedig mély aggodalmakra ad okot. A baloldali EP-képviselő végül a migránsok és menekültek helyzetére is, akiknek "gyakorlatilag lehetetlen belépni Magyarország területére", valamint azt vetette a kormány szemére, hogy "a többség zsarnokságát"teremtette meg és lábbal tapossa a kisebbségek jogait. "Meg kell szüntetni a magyar kormány büntetlenségét, amelyet eddig élvezett az EU-s törvények kijátszásával kapcsolatban" - jelentette ki és aggodalmát fejezte ki a Magyarországon a 2020 óta érvényben lévő különleges jogrend meghosszabbítása miatt is.
A jogállami értékek érvénysülését vizsgáló LIBE pont a nyilvánosságot zárta ki a tárgyalásokról
A Szuverenitásvédelmi Hivatal közösségi oldalán írt arról, hogy miután a Hivatal elnöke, Lánczi Tamás fogadta a LIBE delegációját, annak vezetője elzárkózott attól, hogy a tárgyalásokról "videó- vagy hangfelvétel készüljön, vagyis megakadályozták, hogy a magyar és az európai állampolgárok hiteles és pontos képet kaphassanak a találkozóról".
Úgy fogalmaztak, hogy
A találkozó során világossá vált, hogy miért zárták ki a nyilvánosságot: koncepciós eljárás zajlik a szuverenitásvédelmi törvénnyel és Magyarországgal szemben. A delegáció a USAID és a brüsszeli Bizottság által finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek vádjait ismételgették, és elzárkóztak attól, hogy a Hivatal elnökének bármilyen kérdésére vagy felvetésére érdemi választ adjanak. A magát „tényfeltárónak” nevező bizottság működése álságos, hiszen az Európai Bizottság már megindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, melyet az Európai Parlament is támogat. Maguknak a képviselőknek is nyilvánvaló a személyes pártpolitikai elkötelezettségük, az egyik bizottsági tag például pár hónappal ezelőtt egy budapesti pártrendezvényen is felszólalt, most pedig pártatlan tényfeltáróként tetszeleg.
A Hivatal kiemelte, hogy
Ez a látogatás is megerősíti, hogy összehangolt politikai beavatkozás zajlik Magyarországgal szemben. A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem enged a politikai nyomásgyakorlásnak és folytatja a külföldi beavatkozások feltárását.
Forrás: MTI/Szuverenitásvédelmi HIvatal Facebook oldalaVezető kép: MTI
