Második napjához ér szerdán a Fővárosi Ítélőtáblán Vizoviczki László korrupt rendőreinek szuper titkos tárgyalása. A vád lényege szerint a diszkópápa megvesztegetett egy sor hatósági embert, köztük magas rangú rendőrfőtiszteket, hogy folyamatosan lássák el információval a várható razziákról, üzleti ellenfeleiről és lépjenek közbe, ha hatósági fellépés fenyegetni Vizo négy tucatnyi érdekeltségét fővárosszerte, valamint Debrecenben. Cserében komoly összegek ütötték a lekorrumpáltak markát. Mindez a vád szerint. Ennél több nem nagyon tudható a titkosított ügyről.
Zárt ajtók mögött zajlanak a perbeszédek a Vizoviczki László lefizette rendőrök perében, másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán, tudta meg a Pesti Srácok.
Vizoviczki László emberei társaságában Surnyák Mihály felvételén Fotó: PS
A tizenegy éve indult tárgyalássorozat mindvégig titkosított volt, mivel akár államtitkok is szóba kerülhetnek, lévén olyan mélységű korrupcióról van szó, ami megrengette a rendőrséget is.
Annyi azért tudható, hogy múlt héten szerdán a katonai ügyész fenntartotta a vádakat, ha a táblabíróság elfogadja az érvelését, akkor bizony a lefizetett rendőrök súlyos fegyházbüntetést kapnak. Legalább akkora büntetéseket, mint első fokon kimértek rájuk a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa előtt.
Igen súlyos ítéletek születtek első fokon
- Hopka Lajos, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori vezetője – 11 év fegyház;
- Gulyás Imre, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztálya egykori vezetője – 11 év fegyház;
- Kalmár Tamás, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egykori közrendvédelmi főosztályvezetője – 10 év fegyház;
- Koblencz Attila, a BRFK volt felderítő nyomozója – 9 év fegyház;
- Orosz Péter, a BRFK volt őr- és járőrszolgálati alosztályvezetője – 6 év fegyház.
Az elsőfokú ítélet szerint mind a hat volt rendőrtisztet kizárták a kedvezményekből, azaz a kiszabott büntetést teljes egészében le kell tölteniük. Persze, csak ha a táblabíróság jóváhagyja az elsőfokú ítéletet, vagy változtat a büntetések mértékén, de a tényállást változatlanul hagyja.
Hopka Lajos informálta elsőként Vizoviczkiékat az ellenük folyó nyomozásról? (Hopka itt még letartóztatásban volt.)Fotó: MTI
Itt említjük meg, hogy valamennyi elsőfokon elítélt vádlott az ártatlanságát hangoztatta a per során.
Akár folytatódhat is a peres eljárás?
Abban az esetben folytatódik az eljárás, ha a táblabíróság az elsőfokú ítélettel ellentétes ítéletet hoz, például felmenti a vádlottakat. Ekkor harmadfokra, a Kúriára kerül az ügy.
Akkor is folytatódik, illetve elölről kezdődik, ha a táblabíróság visszaadja elsőfokra az ügyet, például eljárási hibák miatt. Információnk szerint erre gyakorlatilag nincs esély. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség vádat képviselő ezredes ügyésze jogilag rendben találta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú eljárását és ítéletét.
A felmentésre – bennfentes információnk szerint – pedig annyi esély van, mint a jéghegynek ütközött Titanicnak a továbbhajózásra. Azaz szintén semmi.
Mennyit beszélhetnek a védők perbeszéd címén?
Nincs szabályozva, hogy a perbeszédek mekkora időtartamban hangozhatnak el. Az a bírón múlik, hogy engedi-e a parttalan beszédet, azaz például hogy időhúzás céljából valaki többször elmondja ugyanazt. Ám ha a perbeszéd összefüggő, nem ismétlő érveléseket tartalmaz, legyen az akár egy nap hosszúságú is, a bíró engedni fogja elmondani azt.
Vizoviczki László és 32 társának perét 2013. november 19-én kezdte tárgyalni a Fővárosi törvényszék. Fotó: Mészáros Péter/PS
Most szerdán éppen a védői perbeszédek kezdődnek. Október 30-ra van még tervezve a folytatás. Amennyiben nem jön közbe semmi váratlan, novemberben akár ítélethirdetés is következhet.
Hol vannak a vádlottak? Megszökhetnek?
Egyelőre teoretikus kérdés, hogy megszökhetnek-e a súlyos ítéletek elől a vádlott volt rendőrtisztek. Egy kivétellel valamennyien szabadlábon voltak az elsőfokú eljárás során is, és jelenleg is. Gulyás Imre esetében fenntartották a bűnügyi felügyeletet. Az elsőfokú tárgyalás ítélethirdetésén mindössze két volt rendőr vádlott jelent meg. A másodfokú tárgylaáson sem kötelező ott lenniük, a védő képviseli őket.
Amennyiben jogerős ítélet születik novemberben a táblabíróságon, dönteni kell majd a vádlottak elleni kényszerintézkedésekről is. Amennyiben maradnak a súlyos büntetések, az elítélteket le kell tartóztatnia a bíróságnak. Távollétükben is megtehető ez, ám ha a rendőrök nem találják az elítélteket, körözést kell kiadni ellenük.
Ám ne szaladjunk ennyire előre.
Vizoviczki László a tárgyalóteremben 2017.04.28 -án Fotó: Horváth Péter Gyula
Zárt ajtók mögött zajlik majd az ítélet indoklása?
A zárt ajtók mögött lebonyolított másodfokú bírósági eljárásnak csak a rendelkező része lesz nyilvános, az ítélet indoklását azonban ugyancsak államtitokként kezelik, és arról a táblabíróság sem adhat tájékoztatást.
A vád: bűnszervezetben elkövetett vesztegetés
Emlékeztetőül: az éjszaka császárának tartott Vizoviczki Lászlót, Gulyás Imrét, a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni főosztályának volt vezetőjét, Hopka Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori vezetőjét, Kalmár Tamást, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetőjét, valamint Koblencz Attilát, a BRFK volt felderítő nyomozóját és több alacsonyabb beosztású rendőrt és civilt bűnszervezetben, folytatólagosan és üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május végén fogták el az első gyanúsítottakat. A gyanú szerint Vizoviczki László több budapesti éjszakai szórakozóhelyet (Studio, Coronita, Dokk Aréna, White Angel, Moulin Rouge, Come In, Dolce Vita stb.) üzemeltetett és azok működését irányította. Annak érdekében, hogy több bevételt szerezzen, valamint az éjszakai életben betöltött szerepét erősítse, alkalmazottja, Varga István közvetítésével korrumpálható rendőröket keresett. Erre Vizoviczkinak az előbb említettek mellett azért is szüksége volt, mert a szórakozóhelyeken rendszeresen drogfogyasztó közönség is megjelent, az üzletek működése pedig több szakhatósági szabályt is felrúgtak. Vizoviczki célja volt még az erőszakos terjeszkedés, azaz a konkurencia ellehetetlenítése és felvásárlása. Utóbbit általában a megvesztegetett rendőrök által a konkurens üzletben elrendelt razziákkal érte el. De a korrupt rendőrök a szakhatóságokat is távol tartották, vagy ha nem tudták, akkor az ellenőrzéseket előre jelezték, valamint büntetőeljárásokat manipuláltak, bűnügyi információkat szereztek a bűnszervezetnek.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS