Pesti Srácok

A román kultúra része a lopás. Jól értettem?

A román kultúra része a lopás.  Jól értettem?

Sokan felkapták a fejüket a hír hallatán – külföldön legalábbis, mert az országban ezen senki sem ütközött meg túlságosan – , hogy kiderült: egy román bűnszervezet tagjai éveken keresztül – pontosabban 2016 óta – egy dobrudzsai stratégiai fontosságú amerikai légi támaszpontról mintegy 2 millió dollárnyi üzemanyagot loptak el. Nem semmi. Még romániai viszonylatban sem. Az sem, ahogyan a román védelmi miniszter reagált az esetre. Egészséges erkölcsi érzékkel bíró ember számára ennél a kényelmetlenebb helyzetet nehezen tudnék elképzelni. Romániáról lévén szó, itt minden megtörténhet. Amiként az ellenkezője is. Lássuk, mit is mondott a miniszter: „A Mihail Kogălniceanu katonai támaszpontról való üzemanyaglopásért végső soron az amerikaiak a felelősek, akik nem számoltak a román kulturális szokásokkal” – jelentette ki Vasile Dîncu. Ezek szerint a hazugság, a lopás, az árulás nem valami erkölcsi szeplő, hanem román kulturális szokás. Következésképpen hazugnak, tolvajnak, árulónak lenni nem elítélendő. Legalábbis a miniszter szerint. Hanem akkor mi? – kérdem én. Milyen állapotban leledzik – szellemi, lelki, erkölcsi értelemben egyaránt – az a nép, nemzet, társadalom, amelynek tagjai így viszonyulnak a bibliai tízparancsolat egyikéhez? Nem beszélve arról, hogy egy felelős miniszternek inkább követendő példát kellene mutatnia, s nem megértést az ominózus iránt. Szintén az említett bűnben érték tetten a román kormány alig kinevezett kutatásért, innovációért és digitalizálásért felelős liberális párti miniszterét. Az illető – amellett, hogy plagizált –, akkorát hazudott, hogy neki lehet támaszkodni: azt állította, hogy a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen végzett, amit az egyetem rektora sietett cáfolni. Kérdés: vajon szellemi képességei nem engedték a politikusnak, hogy számoljon tettének lehetséges következményeivel, vagy úgy gondolta, ő ezt is megteheti?… Az eset kapcsán jut eszembe az idei, az EB által megrendelt felmérés, amely kimutatta: a román lakosság 40 százaléka szövegértelmezési nehézségekkel küzd. Magyarán: funkcionális analfabéta. Mit mondjak? A politikus sem lehet más/különb, mint maga a közösség/tömeg, amelyből vétetett.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.