Ismételten, változatlan formában szavazta meg a román szenátus azt a Trianon-törvény néven elhíresült rendeletet, amelynek értelmében június negyedikét – legnagyobb nemzeti tragédiánk napját – állami ünnepnappá nyilvánítanák. Annak ellenére történt a szavazás, hogy a román államfő korábban megfontolásra visszaküldte a tervezetet – számolt be az Origo.
Klaus Iohannis felülvizsgálati kérelmében azt kifogásolta, hogy a több szakértő és civil szervezet által bírált törvénytervezet autentikus és tartalmas közvita nélkül született, ezért a jogalkotási folyamat újrakezdésére, történészek, kutatók, a civil szféra bevonására kérte fel a parlamentet. Az elnök szerint Romániának EU-tagállamként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie a megosztó témákat, és ebben nagyfokú felelősségük van az állami intézményeknek.
A szociáldemokrata többségű román parlament az elnök érveit elutasítva eredeti formájában továbbította végső döntésmeghozatalra a törvénytervezetet hetvenhat igen és ötvenkét nem szavazattal. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mellett a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) illetve a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) is ellenezte a Trianon-törvény ismételt elfogadását.
A bukaresti kétkamarás parlament képviselőháza májusban valamennyi román párt és a – nem magyar – kisebbségi frakció támogatásával, illetve az USR tartózkodása közepette, nagy többséggel fogadta el a szociáldemokrata többség törvénykezdeményezését, amely a trianoni szerződés napjává nyilvánítja június 4-ét Romániában. A jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.
A román törvényhozók arra számítottak, hogy az államfő kihirdeti a törvényt a trianoni szerződés századik évfordulója előtt. Iohannis azonban ezt nem tette meg, hanem először az alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy a törvény sérti a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, és inkább politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály. Az alkotmánybíróság júliusban elutasította az óvást, de Iohannis ezt követően sem hirdette ki a törvényt, hanem szeptemberben visszaküldte megfontolásra a parlamentnek. A tervezetet kidolgozó Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor szerint a törvény kihirdetésének megtagadása nemzetellenes gesztus volt Iohannis részéről.
A volt román külügyminiszter Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter május 26-i bukaresti látogatásával hozta összefüggésbe azt, hogy Iohannis nem hirdette ki a centenárium előtt a Trianon-napot Romániában ünneppé nyilvánító törvényt. A képviselőházban, amely a megfontolásra visszaküldött Trianon-törvényről a végső döntést hivatott meghozni, a PSD-nek nincs többsége, de volt kormányzati partnerei rendszeresen támogatják kezdeményezéseit.
Forrás: Origo; Fotó: Baranyi Ildikó
Facebook
Twitter
YouTube
RSS