Egészen különleges politikai helyzet áll majd fenn a települési önkormányzatok életében június 9‑e után. A megválasztott új képviselőtestületek csak október elsejétől lépnek hivatalba, amikor lejár a 2019-ben megválasztott képviselők és polgármesterek mandátuma. Különösen fontos, hogy ebben az átmeneti időszakban a helyi állampolgárok figyelemmel kísérjék a még hivatalban lévő testület munkáját, valamint az új képviselők terveit, és arra hívjuk a civil szervezeteket, csoportokat, hogy kövessék nyomon a június 9. és október 1. között hozott döntéseket! – minderről a Civil Kollégium Alapítvány oldalán lehet olvasni. Ez a szervezet áll a szentendrei Fülöp Zsolt baloldali polgármester mögött. Itt halkan jegyeznénk meg, hogy a CKA 2019 és 2022 között több mint egymilliárd forint külföldi támogatásban részesült, amelynek jelentős része közvetlenül Soros György szervezetétől, a Nyílt Társadalom Alapítványtól érkezett a helyi civil szervezethez.
Egészen kedves felhívás, hogy legyünk a demokrácia őrei, vagyis figyeljünk és jelentéseket készítsünk, majd aztán szervezzünk a településünkön olyan eseményt, „ami lehetőséget teremt a beszélgetésre a szomszédaiddal, szomszédaid között, és alkalmas arra, hogy megmutassuk a nyilvánosság előtt, hogy milyen helyi témákban szeretne a lakosság több beleszólást, és konkrétan, melyek azok az ügyek, amelyek megoldását várja a közösségtől és a választott képviselőktől”. Ez lehet ez egy egyszerű köztéri kitelepülés, kérdőívezés, beszélgetés, civil séta, vagy helyi fórum, közösségi műhely, gyűlés, alternatív közmeghallgatás, vagy közös felkészülés az önkormányzati közmeghallgatásra – ilyen és ehhez hasonló ötleteket is lehet találni a CKA-hoz kapcsolódó beleszolok.hu oldalon.
A cuki civilek azonban igen komoly háttértámogatással és nem éppen demokratikus módon próbálják befolyásolni a választókat. Így történt ez Szentendrén is, ahol több mint egymilliárd forinttal támogatták külföldi, elsősorban Soros Györgyhöz köthető szervezetek a helyi szervezeteket és a baloldali polgármestert 2019 óta – erről még a Mandiner tett közzé egy pikáns összefoglalót korábban. Cserébe a baloldalhoz köthető civil hálózat és az ellenzék befolyásos politikusi körei gond nélkül magukénak érezhették a települést.
Milliárdos külföldi támogatásból vette be Szentendrét a baloldal
A baloldalhoz köthető civil hálózat szentendrei beágyazottságát és a Soros-hálózat közvetlen befolyását jól mutatja, hogy a város szervezeti és működési szabályzatát, és más alapdokumentumokat nem a városvezetés és a település jegyzője készített el, hanem a szintén a nemzetközi baloldalhoz köthető Amnesty International. A szentendrei, baloldali vezetésű szentendrei önkormányzatban a közvetlen külföldi befolyásgyakorlásnak tekinthető feladatért az AI ráadásul több millió forintos díjazásban részesült.
A listán előkelő helyen szerepel az Ökotárs Alapítvány is, amely a kormányellenes civil szervezetek egyik legnagyobb támogatója lehet. A saját bevallása szerint 1994 óta a szentendrei civil ügyekkel foglalkozó CKA nyilvánosan hozzáférhető beszámolóiból arra lehet következtetni, hogy az elmúlt években a Fülöp Zsolt vezette baloldali önkormányzat közvetve és közvetlenül is hozzájuthatott a Soros-hálózathoz kötődő Nyílt Társadalom Alapítvány külföldi forrásaihoz. A pénzt kampánycélokra, illetve LMBTQ-szervezetek és balliberális gazdasági körök javadalmazására költhették.
Az Ökotárs Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért, az Emberség Erejével Alapítvány és a CKA partnerségében indult 2019-ben az EMMM-projekt. Ennek előkészítő találkozói valósultak meg 2019 folyamán. A projekt vállalása 2020 tavaszára egy kérdőíves és egy fókuszcsoportos kutatás olyan civil szervezetek körében, akik aktívak voltak a választói ismeretek terjesztésében és választók mobilizálásában 2019 őszén, és akik a továbbiakban is szerepet vállalnak a helyi közélet formálásában. A kutatást követően 2020 őszétől képzéseket tervezünk közösen ezen szerveződéseknek. A Story of Change program (Erasmus +) nemzetközi projektben a korábbi ECOS projekt eredményeire építve a történetmesélés eszközét előtérbe helyezve kívánják a nemzetközi partnerek terjeszteni a közösségszervezés eszköztárát. 2019-ben a projekt előkészítése zajlott.
A városrészek költségvetési vitájába is belevonjuk a helyieket! De jó!
Ha a részvételi szemléletet nem tudja magáévá tenni az önkormányzat a saját működésében, akkor hiteltelenné válik az állampolgárok szemében – vélekedett Pikó András egy ellenzéki szeánszon. A részvételiség maga a kommunikáció a választópolgárokkal, vagyis egy ilyen önkormányzat nem engedheti meg magának az egyirányú kommunikációt. „A részvételiség egy kovász, ami elkezd normalizálni maga körül” – vélekednek a nagyon okos és képzett szakemberek, akik kísérleti terepként használták Szentendrét ennek bebizonyítására.
A helyi szintű részvételi folyamatok egyike a részvételi költségvetés, amelynek lényege, hogy bevonja az állampolgárok széles rétegeit a helyi költségvetés tervezési folyamatába (Fazekas 2010). A részvételi költségvetés egyre nagyobb népszerűségnek örvend napjainkban, hiszen viszonylag rövid időn belül konkrét eredményeket hoz a helyi közösségek számára – nem csoda tehát, hogy egyre több kutatás középpontjába is bekerül (Cannabes 2017). A szakirodalmak általában azt emelik ki, hogy a részvételi költségvetés elősegíthet társadalmi, politikai változásokat, intézményi innovációkat és a „jó kormányzás”-ra való áttérést. Az International Institute of Administrative Sciences (IIAS) kormányzásról és közigazgatásról szóló könyvsorozata részeként jelent meg 2021-ben a részvételi költségvetési gyakorlatok nemzetközi trendjeit bemutató „International Trends in Participatory Budgeting Between Trivial Pursuits and Best Practices” című kötet. A könyv az európai országok részvételi költségvetési gyakorlatainak összegyűjtésével és bemutatásával arra tesz kísérletet, hogy megállapítsa, vajon valóban alkalmas-e a részvételiköltségvetés-tervezés a marginalizált csoportok szükségleteinek kielégítésére, valamint a helyi önkormányzatok részvételiségen alapuló döntéshozatali folyamatainak elmélyítésére.
A baloldal új főhadiszállása
A 2022-es baloldali választási kudarc Szentendre új baloldali vezetésén belül is feszültségekhez vezetett. A Mandiner először számolt be még 2020-ban, hogy a 2019 őszén hivatalba lépett új, baloldali szentendrei városvezetés körül szinte azonnal elkezdődtek a botrányok, amint a járvány miatt elrendelt korlátozások fokozatosan megszűntek és újra a helyi ügyekre irányulhatott a figyelem. Fülöp Zsolt polgármestersége alatt egymást érték a botrányok Szentendre önkormányzatában, miközben – a lap önkormányzati forrásainak beszámolói és a nyilvánosan elérhető információk alapján – a város tulajdonában álló ingatlanokat és a település intézményrendszerét gond nélkül használhatták saját céljaikra a nemzetközi támogatást élvező „helyi civilek”, és a legfelsőbb baloldali körökhöz, vagyis Bajnai Gordonhoz és Gyurcsány Ferenchez közvetlenül köthető befolyásos személyek.
Politikai szélkakas
Nos, aki mindennek teret adott, nem más, mint Fülöp Zsolt – az Órás –, aki az elmúlt két évtizedben az összes létező politikai szervezetet kiszolgálta, így indult az MDF, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt színeiben is; most éppen a DK, az MSZP, az LMP, a Jobbik és Momentum támogatja. Azt ígérte, hogy ő egyfajta hídemberként fogja majd össze a horrorkoalíció tagjait. Érdemes megemlíteni, hogy ennél jóval egyszerűbb együttműködéseket is többször felrúgott korábban: információnk szerint 2006-ban például részt vett az akkori MSZP-s polgármester megbuktatásában, 2009-ben pedig, miután nem a barátját választotta a testület egy fontos pozícióra, felrúgva az írásos megállapodást, kilépett az akkori jobboldali frakcióból. Polgármesterként Szentendrén sok mindent sikerült megvalósítania: tönkretenni mindazt, ami működött, eladósítani a várost, illetve a helyiek adataihoz hozzáférést biztosítani külföldi szervezeteknek, alattomos, sunyi módon, kérdőívezés formájában.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS