A Svéd Akadémia megmagyarázta, miért nem Karikó Katalinnak adták a Nobelt - Csak türelem, időre van szükségük
A nagy várakozásokkal és a magyar reményekkel ellentétben nem Karikó Katalin kapta az idei fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. A Science cikke arra a világszerte tapasztalható megrökönyödésre reagál, hogy a koronavírus elleni vakcinákat megalapozó kutatások nem kaptak Nobelt idén. Karikó Katalin kutatási eredményei alapján persze abszolút a Nobel-esélyesek körébe tartozott; a magyar tudós és Drew Weissman februárban elnyerték a Rosenstiel-díjat, augusztusban pedig a Horwitz-díjat, és azóta sem áll meg a díjeső, ami egy potenciálisan Nobel-díj-várományos felfedezés esetében nem meglepő.
A Science a díj történetét kutató szakértők és neves tudósok mellett megkereste a Nobel-díjat odaítélő Svéd Akadémia főtitkárát, Göran Hanssont is. Az intézmény alapvetően nem szívesen nyilatkozik arról, ki más kaphatta volna az aktuális díjait, de Göran Hansson bizonyosan érzékelte az értetlenséget és a csalódottságot, ezért konkrétan kitért a Karikó Katalinék által kifejlesztett technikára, mint jövendőbeli esélyesre:
Az mRNS-vakcinák fejlesztése csodálatos sikertörténet, amely hatalmas előnyére vált az egész emberiségnek. Ez az a fajta felfedezés, amelyet jelölni fognak. De időre van még szükségünk.
A főtitkár megjegyezte: nem az a kérdés, hogy megérdemli-e a Nobel-díjat az mRNS-technológia, hanem az, hogy mikor és pontosan kinek, illetve milyen felfedezésért ítélik oda.
Úgyhogy maradjanak velünk
– fogalmazott.
A lap megemlíti a felháborodott reakciókat, illetve számos hozzáértő szakembertől is magyarázatot kért, akiknek szinte mindegyike azt mondta: több időre van szükség. Kiemelték, hogy februárig kellett leadni a jelöléseket az idei Nobelre, és akkor még korántsem volt egyértelmű, melyik vakcinának és melyik technológiának milyen hatása lesz. Abban is egyetértés mutatkozik, hogy a koronavírus elleni oltások mögött álló technológiák közül az mRNS jelent Nobel-díjat érdemlő áttörést, ám a bizottságnak nem lesz könnyű eldöntenie, hogy személy szerint kik érdemlik a díjat.
Karikó Katalin kutatási eredményei alapján abszolút a Nobel-esélyesek körébe tartozott; Karikó és Drew Weissman februárban elnyerték a Rosenstiel-díjat, augusztusban pedig a Horwitz-díjat, és azóta sem áll meg a díjeső, ami persze egy potenciálisan Nobel-díj-várományos felfedezés esetében nem meglepő.
Az említett két díjat azonban a tudományos körökben – főleg az orvosi területen – úgy tekintik, mint a Nobel-díj közvetlen előzményét. Emellett Karikóék elnyerték a Breaktruogh Prize-t (Áttörés-díjat) is, amit sokan a tudomány Oscar-díjának tekintenek: többek között Stephen Hawking is kiérdemelte. Jelentős a Lasker-díj is, amit amerikai Nobel-díjnak is neveznek.
Karikó Katalin egyébként úgy nyilatkozott, hogy nem a díjak fontosak, hanem maga a felfedezés: számára a legnagyobb örömöt a kutatás izgalma jelenti, valamint az a tudat, hogy a munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a gyógyításban fontos platformtechnológia létrejöjjön.
Forrás: 444; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
