A svéd kormány nem adná a lakosság kezébe a NATO-csatlakozás kérdését. Stockholmban úgy döntöttek, hogy a referendum kiírása biztonságpolitikai problémákat vetne fel, így az arról való döntést a kizárólag a parlament jóváhagyására bíznák.
A svéd kormány nem tervez népszavazást kiírni a NATO-csatlakozásról, amennyiben a parlament jóváhagyja a belépést – jelentette be a skandináv ország miniszterelnöke csütörtökön. Magdalena Andersson újságírók előtt rossz ötletnek nevezte a referendumot és leszögezte: mivel a NATO-csatlakozás kérdése több, bizalmas nemzetbiztonsági információt is érint, nem alkalmas arra, hogy népszavazás tárgya legyen. Andersson szociáldemokrata pártja mindezidáig hevesen ellenezte a NATO-csatlakozást, ám a párt áprilisban közleményben leszögezte: az ukrajnai háború fényében készek felülvizsgálni álláspontjukat.
A népszavazás ötletét elvetette a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Mérsékelt Párt vezetője, Ulf Kristersson is. A pártelnök az Aftonbladet című svéd napilapnak azt mondta, a szavazóknak nincsenek illúzióik Oroszországgal kapcsolatban, és egészen nyilvánvalóan megértették, mi történt február 24-én, a háború kezdetekor, “és levonták a következtetést”. Ezzel szemben Nooshi Dadgostar, a csatlakozást ellenző Baloldali Párt vezetője kiállt a népszavazás mellett és leszögezte: egy ilyen horderejű döntéshez komoly demokratikus támogatás szükséges. Svédországban szeptemberben tartanak parlamenti választásokat. A Demoskop közvélemény-kutató intézet múlt héten végzett felmérése szerint a svédek 57 százaléka támogatja a NATO-tagságot, hat százalékkal több, mint márciusban. A felmérésből emellett kiderült az is, hogy a Svéd Szociáldemokrata Párt szavazói között is nőtt a csatlakozást pártolók aránya.
A svéd mellett a finn kormány is bejelentette, hogy felülvizsgálja évtizedek óta tartó katonai semlegességét. Bár a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása óta a két észak-európai ország egyre szorosabb együttműködésre törekedett a NATO-val, korábban Stockholm és Helsinki ellenezte a csatlakozást, amelyet a közvélemény sem támogatott az Ukrajna elleni orosz offenzíva megindulása előtt. Míg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, Finnországot és a Svédországot a NATO tárt karokkal fogadja, Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese hétfőn arról beszélt, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása esetén Oroszország kénytelen lenne megerősíteni katonai, különösen nukleáris képességeit a Balti-tenger és Skandinávia térségében.
Forrás: MTI; Fotó: wilsoncenter.org
Facebook
Twitter
YouTube
RSS