A szabadság kis körei – célkeresztben Cseh Tamás és Csengey Dénes
Nemzedéki talajvesztésről, tévelygésről beszélt Csengey Dénes azon az 1985-ös műsoros esten, amelynek ő és Cseh Tamás volt a főszereplője. Egy jelentéssel idézzük fel a paksi előadást, amely után a társaság autóba ült, és egy ismerősénél folytatta a beszélgetést. Velük tartott egy ügynök is (talán több is, de egyről tudunk). Csengeyt a nyolcvanas években végig megfigyelte az állambiztonság, hiszen kiemelten veszélyesnek tartották a népszerű, fiatal költőt (későbbi politikust). A két ikon néhány évvel a paksi előadás és a bölcskei beszélgetés után elkészítette első és egyetlen közös albumát. Most azt az 1985-ös napot idézzük fel. Bibó Istvánnal szólva (még akkor is, ha más kontextusban használta): bemutatjuk a szabadság kis köreinek egyikét.
„Így szállok én is el nemsokára,te pedig így hajolsz majd utánaannak a személyvonatnak,melyen utazomhaza én, haza egyedül.” Cseh Tamás – Csengey Dénes: Anna
Van, hogy az állambiztonsági munka, a titkos jelentés utólag ad is valamit, nem csak elvesz. Egy-egy irat segítségével olyan történeteket látunk, amelyekre máskülönben talán már nem is bukkannánk rá. A most következő este felidézése éppen ilyen, még akkor is, ha az állambiztonsági lencse nyilvánvalóan eltorzította a valóságot.
A költő Szokolay Zoltán a III/III. titkos megbízottja volt, állítása szerint erőszakkal, zsarolással szervezték be. Erről az Irodalmi Jelennek beszélt először nyilvánosan (én is az ott megjelent cikk után kértem ki a dossziéját), de filmünkben (Szétszakadt Magyarország, itt megnézhető HD minőségben) is szóba került a története. Igazságot tenni azóta sem tudunk, ugyanis beszervezési dossziéja nem kutatható, csak a munkadosszié.
Az tény, hogy egyik feladata költőtársa, Csengey Dénes megfigyelése volt. Szokolay szerint ezt személyesen is elmondta Csengeynek, sajnos a rendszerváltás legendás alakját már nem kérdezhetjük meg erről, hiszen 1991-ben, fájdalmasan fiatalon, harmincnyolc évesen (mint én most) elhunyt.
Nem titok, hogy azok közé tartozom, akik Csengeyt igazi példaképnek, a kevés tisztességes, egyenes, radikális politikusok egyikének tartják (ajánlott olvasmány Szegényen, szabadon, szeretetben című esszékötete), ezért is különösen érdekes az a jelentés, amelyben barátjával, Cseh Tamással szerepelnek. A jelentést 1985-ben adta le “Havasi”, azaz Szokolay Zoltán, Cseh Tamás és Csengey Dénes pár évvel később, 1988-ban jelentette meg közös albumát, a Mélyrepülést. A fent idézett vers, dal is ennek a közös munkának az eredménye.
Csengey Dénes és Cseh Tamás Pakson
Szokolay ("Havasi") jelentése akkor készült, amikor Cseh Tamás és Csengey műsoros estet tartott Pakson. „1985. május 10-én 19 órai kezdettel került sor Pakson, az Ifjúsági Házban Cseh Tamás énekes-zeneszerző és Csengey Dénes iró müsoros estjére. A programon – noha az előzetes propaganda minimális volt, meghivók nem készültek, plakát is csak egy, mely az utolsó pillanatban került ki az Ifjúsági Ház elé – sok néző, mintegy száz-száztiz fő vett részt, zömében gimnazisták, az ERBE fiatal dolgozói, illetve a fiatal paksi irók és baráti körük. A müsor első részében Cseh Tamás szerepelt, Jóslat cimü, legutóbb megjelent nagylemezének dalait adta elő, nagy sikerrel.
https://www.youtube.com/watch?v=Blt_h6kM-wM
<...> A második részben Csengey Dénes vezetésével beszélgetés következett Cseh Tamás produkciója kapcsán. Ezen kb 40-en maradtak ott, de aktivan beszélgetésben csak négyen-öten vettek részt.
Csengey Dénes mindenek előtt a történelmi tudatról, az egyes nemzedékek társadalmi beilleszkedéséről beszélt. Elmondta, hogy az ötvenes években született nemzedék, különösen annak az értelmiségi réteghez tartozó része, nehezen találja a helyét a mai magyar társadalomban, történelem-szünetet érez, nincsenek – mert nem lehettek – konkrét történelmi tapasztalatai, ez okozza a tévelygést, talajvesztést, identitás-hiányt, amelyről a dalok is szóltak.
A történelemoktatás súlyos hibái
A helykeresés szempontjából Csengey Dénes rendkivül károsnak itélte a Király István akadémikus által a hetvenes évek közepén fölvetett fogalmat: >a mindennapok forradalmisága<. Véleménye szerint az ilyesféle jelszavak nem vezethetnek megoldáshoz, a szellemi-közéleti kielégületlenséget nem csökkentik, nem vezetik a fölös energiákat.
Súlyos hibát követ el ezen a téren a történelemoktatás is, amely gyakorlatilag 1956-tal befejeződik az iskolában, az azt követő csomópontok, fordulópontok nem eléggé ismerhetők meg, holott felelős szocialista ifjúságot csak igy lehetne nevelni. <...>”.
Teresa Worowska lengyel műforditónő
önként elvállalta a halált egy elítélt társa, Franciszek Gajowniczek őrmester helyett, mert az családos ember volt – MG>.
Csengey Dénes zárszava szerint az efféle erkölcsi tisztaság manapság is elérhető és tettekben kifejezhető lenne, ha ezek a tettek nem is olyan drasztikusak, mint egy éles történelmi szituációban, hanem inkább a szellemi életben találják meg kifejezhetőségüket.
Zártkörű Cseh Tamás-est Bölcskén
<...> Ezután az est hivatalos része lezárult, a társaság személygépkocsival Bölcskére,
A paksi fiúk előzetesen megbeszélték, hogy
Ezt természetesen a hatalom nem türhette, mint ahogy – sajnos – semmiféle pluralizmust nem tür, ezért szükségszerü következmény volt a bukás.
„Értékelés: A tmb jelentése értékes mert, az eligazitásnak megfelelően részt vett – Csengey Dénes és Cseh Tamás paksi önálló estjén, melyről részletes tájékoztatást ad <…>
Beszámol arról, hogy Csengey, bár korábbi magatartásához képest visszafogottan, de foglalkozott a nemzedéki problémákkal.
<…> A bölcskei látogatásából a paksi fiatalok kihagyták
Az állambiztonsági értékelésből látjuk, hogy O. Zoltán irányában egy rendőri intézkedés miatt voltak bizalmatlanok. Mivel az iratban nem említik O. érintettségét, így kevéssé valószínű, hogy a BM-nek dolgozott volna. Nem úgy mint az estéről jelentő Szokolay Zoltán, aki - vélhetően - azért elhallgatott néhány dolgot a III/III. előtt, hiszen látjuk, egészen visszafogott (még az értékelésben is ez a kifejezést használják) lett a jelentés.
A dalok nem válaszok, nem megoldások
Lezárásként hadd idézzek abból az Alföldben, 1981-ben megjelent interjúból, amit Csengey készített Cseh Tamással és Bereményi Gézával. Ebből az interjúban ugyanazt a gondolkodást fedezhetjük fel, amelynek különös lenyomatát a jelentésben is láttuk.
„Csengey Dénes: Mesélj az előadásokat követő beszélgetésekről! Milyen élmények érnek olyankor?
Cseh Tamás: Nem is tudom, hogyan lehetne ezt összefoglalni.
Olyanok ezek az asztaltársaságok, mint megannyi tanácstalan vezérkar, főtisztek, sereg nélküli stratégák, akik nem tudnak dönteni semmiben. Ezer kérdésük van, és . . . Én mindig tudtam, hogy a dalok nem válaszok, nem megoldások, csak megfogalmazások.
CSD: Tehát téged úgy ültetnek le a székre, hogy vacsorázzunk meg, igyunk egyet, aztán pedig te állj fel, és ...
CST: . . . mondjam tovább. Hogy mi a megoldás. Hogyha tudjátok, hogy nem megy vonat, meg ha ilyen pontosan láttok mindent, akkor mondjátok meg, hogy végül is mi van. Most már nincs színpad, most itt ülünk egymással szemközt, hát most már elárulhatod.
Bereményi Géza: Hogy mi a titok.
CST: Igen, hogy mi a titok. És hát én mindig tudtam ezekben a beszélgetésekben, hogy amit énekeltem, az nem véletlenül műsor, az úgy jelent valamit. Majdnem mindig újra elmondtam azt, ami benne van a Frontátvonulásban. A dalokban nincs titok, és én tudom, hogy bennünk sincs titok. De az emberek titkokat gyanítottak, pedig ezeket a dalokat talán ők' is megírhatták volna. Ezzel kapcsolatos élményeimet nem tudom pontosan megfogalmazni.
Szeretet a dalok iránt, nagy ragaszkodás hozzájuk és ahhoz az életérzéshez, amit képviselnek.”
Csengey Dénes 1991-ben hunyt el (Cseh Tamás 2009-ben). Többen azt mondták (köztük egy volt állambiztonsági tiszt), hogy halálában komoly szerepe volt a magát átmentett hálózatnak. Egykori MDF-es párttársai szerint halála idején az MSZMP/MSZP vagyonátmentésével kapcsolatos iratokat vizsgálta. Az igazságot valószínűleg sohasem tudjuk meg, de az tény, hogy a hozzá hasonló megvásárolhatatlan, igazságkutató emberek mindig a hatalom útjában álltak.
Fotók: MTI
