csengey dénes
„Tiszta szívvel” – Csengey Dénesről Csengey Balázzsal ma este a Pesti TV-n!
Tiszta szívű író-politikus volt, fájdalmasan korai halála után legenda lett. Csengey Dénesről beszélgettünk a fiatalabb fiával, Csengey Balázzsal, aki kutató lett és a Cseh Tamás Archívum munkatársa. Esti (22h, PestiTV) adásunkban felidézzük Csengey alakját, bemutatva igazságkereső karakterét, kicsit kitérve máig megemészthetetlen halálára és a Cseh Tamással készült közös dalokra.
A Krassó–Csengey sarkán állok, míg Demszky a börtönben énekel – Fantáziakép egy párhuzamos Magyarországról
Voltak itt hősök, csak kevesen ismerik őket. Akik valódi rendszerváltást akartak, nem ezt a talmit, ezt a sáraranyt. És igen, volt ellenállás a Kádár-rezsim legvégén is. „Igen, átverte a fél országot az SZDSZ, de ez a bábjáték, ez a játszma nem jelenti azt, hogy nem voltak valódi ellenzékiek. Ahogyan azt sem jelenti, hogy az MDF-fel annyira elégedettek lehetnénk. Nem erről álmodtak a rendszer-szaggatók.” Kesernyés publicisztika a Molnár Tamás-interjú (PestiTV) hatására.
Harminc éve halt meg Csengey Dénes író, országgyűlési képviselő
Harminc éve, 1991. április 8-án halt meg a hivatalos jelentés szerint hirtelen szívmegállás miatt Csengey Dénes, az MDF alapító politikusa, a rendszerváltás egyik legfontosabb értelmiségi alakja. Csengey Dénes mindössze harmincnyolc éves volt.
A Juszt Lászlóknak „be kellett futniuk” – Nagyinterjú a Magyar Nemzetben Mező Gáborral a mindent túlélő hálózatról
Az MDF-nek meg kellett buknia? A Juszt Lászlóknak be kellett futnia? Csengey Dénes tényleg a hálózat útjában volt? Nagyon sok témát érintett az a beszélgetés, amelynek alanya Mező Gábor, a PS újságírója volt és amely most jelent meg a Magyar Nemzetben. Pataki Tamás és Mező utóbbi most megjelent könyvéről, A média lenyúlásának titkos története című kötetről beszélgetett. Szóba kerülnek még azok az utazóhalak, akik nem voltak túl tehetségesek, de a hálózat felemelte őket – nem ritkán családi bekötöttségük okán. És persze az is kiderült, miért vigyorog éppen Gyurcsány Ferenc és Gyárfás Tamás a könyv borítóján.
Csengey Dénest szerinte eltették az útból, őt „csak” tönkretették – Szokolay Zoltán (1956–2020) portréja a PestiTV-n (Videó!)
Költő volt, titkos megbízott volt. Szokolay Zoltán pár hete halt meg, haláláról nem írtak a lapok, portálok. Pedig országgyűlési politikus volt, a rendszerváltozás, rendszerváltás szereplője. Jelentett Csengey Dénesről, állítása szerint szólt neki erről, megbeszélték. Szokolay Zoltánt a lányával zsarolta meg az állambiztonság, egy különösen durva, embertelen akcióval. Kameránknak azt mondta, nem akarta úgy végezni, mint Csengey. Akit szerinte – szerinte is – eltettek az útból. Egy áldozat és bűnös emlékére – két gyönyörű verssel.
„A szemétkosárba fogunk titeket visszadobni” – Mindenki célpont lett, aki a nemzetet képviselte (Stefka István és a médiaháború, 2.rész)
Harminc éve, 1990-ben tört ki a médiaháború. Stefka István ott harcolt az első sorban. Most visszatekintő sorozatot indított, amelynek népszerű első része után következik a folytatás. Szó lesz a tiszta szívű Csengey Dénesről, akit halála előtt pár nappal Stefka István még beszélgetésre várt, és arról a Csurka Istvánról, aki már 1990-ben mindent világosan látott. „A szemétkosárból emeltünk ki, oda is kerültök vissza”, mondta a szélsőliberális Gádor Iván a Fideszről, miután a párt nem volt hajlandó részt venni a kormánybuktató Taxisblokádban, de ugyanúgy viselkedtek mindenkivel, akik a nemzeti érdeket próbálták képviselni. Amikor Aczél Endrét, a katonai hírszerzés emberét leváltották, ő az egész baráti sajtót telesírta bánatával, mialatt Abu Dzabiban nyaralt. Csurka akkor írta meg, hogy nem hagyhatjuk, hogy egy törpe kisebbség irányítson. Rögtön antiszemitizmussal vádolták, pedig ő kádári-aczéli hálózat továbbélésre, a régi klikk átmentett és új uraira gondolt.
Csurka és Csengey megkésett igazsága, avagy egy megnyerhetetlen meccs a hálózati sajtóbirodalom ellen (10. rész)
„Óriási disznóságok vannak ott, írjátok meg, hogy rendet lehessen teremteni” – állítólag ezt mondta Csengey Dénes a Reform újságírójának azokról a tévés visszaélésekről, amelyek ügyében halála előtt vizsgálódott. A legmegdöbbentőbb, hogy bár az állambiztonsági hátterű újság a tragédia után nyilvánosságra hozta a „Csengey-hagyaték” egy részét, utána visszalépett és Tőke Péter titkos munkatárs-főszerkesztő vezetésével megsemmisítették a Csengey Dénestől kapott dokumentumokat. Legalábbis ezt írták. Tény, hogy Csengey a rendszerváltás idejében következetesen felszólalt a posztkommunista-liberális tábor hihetetlen médiaereje ellen, amellyel gyakorlatilag megfojtották a diktatúra után felállt első kormányt. Nála is radikálisabban beszélt Csurka István, aki „kujtorgó ellenforradalomat” emlegetett, és azon értetlenkedett, hogy hogyan lehet még 1990-ben is a legnagyobb példányszámban kiadott napilap a pártállam szócsöve, a Népszabadság. Tény, hogy az idealista, népszerű Csengey sokak szemében szálka volt, nem lehetett sem antiszemitizmussal, sem korábbi cinkossággal vádolni, és lejáratni sem volt egyszerű. Halálának okát sokan megkérdőjelezték, Végvári József egykori állambiztonsági őrnagy pár évvel ezelőtt félreérthetetlenül arra célzott a stábunknak, hogy a sokat kutakodó, népszerű Csengeyt a Szolgálat tette el az útból. Az igazságot talán sohasem tudjuk meg, de az tény, hogy halálával hatalmas űr támadt, ahogyan az is, hogy az egyik tévés vizsgálatból sem lett semmi. Mind Bayer József, mind az őt követő gazdasági igazgatók megúsztak mindent. Csengey és Csurka is megnyerhetetlen meccset játszottak, és bejött az országos 1-es: 1994-ben az MSZP vette át vagy inkább vette vissza a hatalmat.
Csengey Dénes: Auschwitz nem arra való, hogy bűnöket takargassunk vele (videóval)
Sokan szerettük Csengey Dénest, aki fájdalmasan fiatalon ment el. 1990-ben készült az a felvétel, amelyben Sándor György író-humoristával beszélget az antiszemitizmusról és az ahhoz hasonlóan nagy bűnről: az antiszemitizmus hamis vádjáról. Csengey kristálytisztán megfogalmazta, hogy másképp gondolunk a rabbira, mint arra a kádárista vezető újságíróra, aki Kádárt és Aczélt is kiszolgálta, és amikor kritizálják, azt mondja: azért támadnak, mert zsidó vagyok. Nem, nem azért. Egy igaz ember gondolatai a magyarság és a magyar zsidóság közös útjáról, és a fegyverként használt gyalázatos bélyegről.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
