Csengey Dénest szerinte eltették az útból, őt „csak” tönkretették – Szokolay Zoltán (1956–2020) portréja a PestiTV-n (Videó!)
Költő volt, titkos megbízott volt. Szokolay Zoltán pár hete halt meg, haláláról nem írtak a lapok, portálok. Pedig országgyűlési politikus volt, a rendszerváltozás, rendszerváltás szereplője. Jelentett Csengey Dénesről, állítása szerint szólt neki erről, megbeszélték. Szokolay Zoltánt a lányával zsarolta meg az állambiztonság, egy különösen durva, embertelen akcióval. Kameránknak azt mondta, nem akarta úgy végezni, mint Csengey. Akit szerinte – szerinte is – eltettek az útból. Egy áldozat és bűnös emlékére – két gyönyörű verssel.
„Hiába próbálod megfogni a történetét.
Az igazság az, hogy azért sem akarnak szembenézni a halálával, egyáltalán gondolni rá, mert saját gyengeségeiket, saját múltbéli kis-nagy árulásaikat kellene mérlegre tenni. Egyszerűbb azt mondani: gyenge volt. Nem értette a megállapodásokat. Idealista volt. Túl durva volt – és a többi szarságot, hogy az alkoholizmust ne is említsük.
Hányan maradtak itt velünk, akik sokkal többet ittak? Hányan konzerválták magukat pezsgő-, bor- és sörpácban, hogy megöregedve összevissza hazudozzanak a nagy időkről?
És mi, „moralisták”. Ki tudja, nem mi látjuk-e bele a lázadást, magunk jobbik énjét, a fény felé törést, sokkal többet, ami benne volt? Nem hiszem. Ez az egész nem lehet ámítás. A Csengey-jelenség. Valami volt, valami ragyogott benne, a tudáson, szavakon, kimunkált mondatokon túl. Valami több, ami sokaknak nem tetszett, nem tetszhetett.
Most olvastam az MSZP-s Szekeres Imre gusztustalan megjegyzését Csengey halálát követően. Még akkor, frissen, a gyász-cikkben. Megrázott, a gyomrom beleremegett Szekeres szavaiba, aki a halála után is támadta Csengeyt.
Hogy egy ilyen bélféreg, egy ilyen káder-Kádár-csinovnyik-nyomoronc mit meg nem engedett magának? Hogy nem volt kéz, ököl, amely a fejére csapott volna.”
Ezt írtam pár napja Csengey Dénesről csak úgy magamnak. Egyáltalán nem jó, nagyon is nyers szöveg, de sokat elárul arról, hogy mit gondolok, mit gondolunk róla. A PestiTV A Hálózat műsorának legújabb adása csak részben szól Csengeyről; egykori politikustársát, ismerősét, Szokolay Zoltánt mutatja be, aki – jelentett Csengeyről.
Akit Csengeyre állítottak. Ezt nem ismerte el a kameránknak, mármint azt, hogy ez a feladata volt, de így volt, kristálytisztán benne volt a jelentésekhez fűzött állambiztonsági megjegyzésben. Kerüljön közel Csengeyhez, használja ki utóbbi „atyáskodó” viselkedését.
Szokolay Zoltán szerint Csengey tudta róla, hogy besúgó lett, elmondta neki. Talán amúgy is tisztában volt vele, volt érzéke ehhez. Szokolay Zoltán szerint a lányával zsarolták be, egy nagyon gusztustalan, felháborító történettel, amelyben akkori ismerőse, egy ma is ismert helytörténész, bizonyos Töttős Gábor is részt vett. Ő szigorúan titkos tiszt volt, bemutatjuk őt is az adásban.
Ennél is fontosabb, hogy Szokolay szerint őt is a hálózat iktatta ki, miután tisztázni akarta a dolgokat az ügynökügyben. Ezt nem tudjuk, ez egy verzió. De szintén lényeges, hogy ő is azok közé tartozott, akik szerint Csengeyt – aki éppen akkor az MSZ(M)P vagyonátmentését és a médiaprivatizációt (az én egyik mostani témám) kutatta – egyszerűen eltették az útból. Így volt?
Végvári József egykori III/III-as őrnagy szintén azt mondta nekünk, hogy kiiktatták Csengeyt.
Így vagy úgy, Csengey Dénes áldozata volt a rendszerváltozásnak. Szokolay bűnöse és áldozata. Még a Szétszakadt Magyarország című dokumentumfilmünk forgatásán találkoztunk vele, de ezt a teljes anyagot csak most vágtuk össze. Két nagyszerű, megrázó verset mond el a műsor elején és végén. Legyen neki könnyű a föld.
