Pesti Srácok

A "szakértő" baloldal és a számok ismét máshogy látják a valóságot – Hazánk gazdasága terjeszkedik a leglátványosabban a régióban

A "szakértő" baloldal és a számok ismét máshogy látják a valóságot – Hazánk gazdasága terjeszkedik a leglátványosabban a régióban

Magyarország elszigetelődött, elszegényedett és jelentéktelenné vált – tudjuk meg, ha megnyitjuk bármelyik letiltott, beszántott és sóval behintett baloldali lapot. Aztán jönnek a számok, amelyekből kiderül, hogy a magyar magántőke-társaságok rekordszámú 566 vállalatba fektettek be Közép- és Kelet-Európában 2020-ban, az ügyletszámot vizsgálva Magyarország áll a dobogó tetején: 236 vállalat jutott 226 millió euró támogatáshoz, amelyből 220 kockázati tőke volt – közölte a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) az MTI-vel az Invest Europe adatai alapján. Vagyis hazánk gazdasága terjeszkedik a leglátványosabban a régióban.

Az Invest Europe, az európai magántőke, kockázati tőke és infrastruktúra ágazatokat, valamint azok befektetőit képviselő szakmai egyesület éves jelentése szerint a régióban magántőke-befektetésekben részesülő 566 vállalat száma 15 százalékkal nőtt az előző évi rekordhoz képest, és 46 százalékkal haladta meg az ötéves (2015-2019) átlagot. A kockázati tőke volt a vállalati befektetések mozgatórugója 2020-ban; a befektetők 474 induló és bővülő vállalkozást támogattak 358 millió eurós összértékű befektetéssel, ami csak 4 százalékkal alacsonyabb a 2019-ben elért történelmi csúcsnál. A teljes magántőke-befektetések összege tavaly 1,7 milliárd euróra csökkent, főként a 300 millió eurót meghaladó tőkekötelezettséggel járó nagy kivásárlási ügyletek hiánya miatt.

Lengyelország adta a régió teljes beruházási értékének egynegyedét (431 millió euró) és a finanszírozásban részesülő vállalatok egyötöde lengyelországi. Beruházási érték szerint őket követte Észtország (teljes befektetett érték 21 százaléka), Csehország (17 százalék), Magyarország (14 százalék), végül Horvátország (9 százalék). A befektetési ügyletszámot vizsgálva Magyarország volt az első, 236 vállalat jutott 226 millió euró támogatáshoz, ebből 220 kockázati tőke volt. Lengyelország összesen 105 új beruházásról számolt be, ebből 82 volt kockázati ügylet. A teljes régióban az információs és kommunikációs technológia szektorban lévő cégek jutottak a befektetések feléhez; ezt követte a fogyasztási cikkek és szolgáltatások iparág.

A nyilvános tőzsdei bevezetések erős évet zárták a magántőke kiszállások révén, jelezve a kelet-közép-európai országokban létrehozandó vállalatok erejét és lehetőségeit. A kiszállások 47 százalékkal, 1,4 milliárd euróra nőttek a beruházások korábbi bekerülési költségein mérve, a nyilvános tőzsdei jegyzések pedig rekordértéket, 690 millió eurót értek el. Tavaly a kelet-közép-európai régió több mint kétszeresére (5,8 százalékra) emelte az európai kiszállási érték arányát a jelentés szerint. A régió magántőke-forrásbevonása 1 milliárd euróra csökkent, mivel a térség nagy alapkezelői nem hoztak létre új alapokat. Ugyanakkor a kockázatitőke-szektor 667 millió eurót gyűjtött össze 2020-ban, ami a rekordok közül a második legmagasabb. Mindez tartósan magas szintű befektetési tevékenységet vetít előre a következő években – áll a HCVA közleményében.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.