Az Oroszországban maradt legnagyobb nyugati bankok tavaly több mint 800 millió euró adót fizettek a Kremlnek, ami négyszerese a háború előtti szintnek, számolt be a Financial Times.
Az Oroszországban működő hét legnagyobb eszközállományú európai bank – Raiffeisen Bank International, UniCredit, ING, Commerzbank, Deutsche Bank, Intesa Sanpaolo és OTP – együttesen több mint 3 milliárd eurós nyereséget jelentett be 2023-ban. Ez mintegy háromszorosa volt a 2021-es nyereségnek, és részben olyan pénzeszközökből származott, amelyeket a bankok nem tudnak kivonni az országból.
Mindez azt eredményezte, hogy az európai bankok mintegy 800 millió eurónyi adót fizettek, szemben a 2021-es 200 millió euróval –
derül ki a Financial Times elemzéséből. Az európai bankok által fizetett adók, amelyek Oroszország 2024-re várható összes nem energetikai költségvetési bevételének mintegy 0,4 százalékának felelnek meg, példája annak, hogy az országban maradó külföldi vállalatok hogyan “segítik” a Kremlnek a nyugati szankciók ellenére fenntartani a pénzügyi stabilitást.
A lap szerint külföldi hitelezők nemcsak a magasabb kamatlábakból, hanem az orosz bankokat sújtó nemzetközi szankciókból is profitáltak. Ezek az intézkedések megfosztották riválisaikat a nemzetközi fizetési rendszerekhez való hozzáféréstől, és növelték a nyugati bankok “vonzerejét” az ország ügyfelei számára.
Az elemzés kimutatta, hogy az európai bankok 800 millió eurós adóbefizetéseinek több mint fele az osztrák Raiffeisen Bank Internationalé, amely a külföldi hitelezők közül a legnagyobb jelenléttel rendelkezik Oroszországban.
European Central Bank demands Raiffeisen to stop its business in Russia
European Central Bank (ECB) increases pressure on Raiffeisen Bank International – the regulator calls on it to leave the Russian market. It is reported by Reuters citing five knowledgeable sources.
The… pic.twitter.com/if8LAvNlE1
— NEXTA (@nexta_tv) March 23, 2023
Érdekesség, hogy a lap által közzétett adatok szerint az RBI (Raiffeisen Bank International) oroszországi nyeresége 2021 és 2023 között több mint háromszorosára, 1,8 milliárd euróra emelkedett. Ez az osztrák csoport teljes profitjának felét teszi ki, szemben a háború előtti haszon mintegy harmadával. A rendszeres adóbefizetések mellett 2023-ban a Raiffeisen 47 millió eurót fizetett a Kreml által tavaly egyes vállalatokra kivetett váratlan adó eredményeként.
A Deutsche Bank, a magyar OTP és a Commerzbank jelentősen csökkentette jelenlétét Oroszországban. Az Intesa áll a legközelebb a kilépéshez, de oroszországi üzletágát még nem adta el. Az UniCredit nem kívánt nyilatkozni.
Az amerikai óriás sem távozott még
Annak ellenére, hogy bezárta vállalati és lakossági üzletágát, a Citigroup, az Egyesült Államok negyedik legnagyobb hitelezője, amely 1449 millió dollár nyereséget termelt és 53 millió dollárt fizetett Oroszországban 2023-ban. A Kijevi Közgazdasági Iskola orosz központi banki adatokon alapuló számításai szerint a negyedik legnagyobb adófizető lett a nyugati bankok között Oroszországban.
Egy másik jelentős amerikai bank, a JPMorgan 35 millió dollárt keresett és 6,8 millió dollárt fizetett adót a kutatóintézet szerint.
Russian court has frozen JPMorgan Chase & Co.’s assets
VTB Bank, Russia’s second-largest, claims JPMorgan owes them $440 million.
Court action stems from VTB’s allegations that JPMorgan was withdrawing its money from Russia, prompting a swift legal response to secure the funds. pic.twitter.com/jvZATNI1I6
— Vitalis Ngoka🇰🇪 (@Vitalis_Ngoka) April 24, 2024
A JPMorgan, amely egykor az orosz bankok fő szerződő partnere volt az amerikai dollárban nyitott levelező számlák megnyitására, 2022 óta próbál távozni az országból. A bank most elakadt, és egy több millió dolláros perrel néz szembe korábbi oroszországi partnere, a VTB részéről. Az elemzésben hozzátették, hogy az amerikai bankok adatait nem számították bele a 800 millió eurós összegbe. A nyugati hitelezők számára előnyös volt az orosz pénzügyi szektor nagy részét sújtó szankciók bevezetése, amely megakadályozta a hozzáférést a Swift nemzetközi bankközi fizetési rendszerhez. Ezáltal a nemzetközi bankok pénzügyi mentőövvé váltak Moszkva és a nyugat között.
Ezek a tényezők hozzájárultak ahhoz, hogy az RBI oroszországi nettó díj- és jutalékbevétele a 2021-es 420 millió euróról 2023-ra háromszorosára, 1,2 milliárd euróra emelkedett.
Nem csak az RBI érdeke, hogy Oroszországban maradjon. Az [orosz központi bank] mindent meg fog tenni, hogy ne engedje el őket, mert kevés olyan nem szankcionált bank van, amelyen keresztül Oroszország Swift fizetéseket fogadhat és küldhet
Az orosz betétekkel nem tudunk mit kezdeni azon kívül, hogy a jegybanknál tartjuk őket. Így ahogy a kamatlábak emelkedtek, úgy nőtt a nyereségünk is
A bankok nem férhetnek hozzá az Oroszországban szerzett készpénzhez a 2022-ben bevezetett szabályozási korlátozások miatt, amelyek megtiltották az orosz leányvállalatok osztalékfizetését „barátságtalan” nyugati országok vállalkozásainak.
A bankok a kamatemelésekből is profitáltak: az orosz központi bank irányadó kamatlába jelenleg 16 százalékon áll, ami majdnem kétszer magasabb, mint a háború előtt. A kamatemelések segítettek a hitelezőknek abban, hogy a változó kamatozású hiteleikből kimagasló bevételekre tegyenek szert, és az orosz betétszámlákon rekedt pénzeszközökből extra bevételeket halmozzanak fel – mutatott rá a Financial Times.
Forrás: Financial Times; Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
marci
2024-04-29 at 18:07
De most tényleg. Senki nem érzi a szankciókat? Mert valóban a szankciók működnek. Ja meg a propaganda. Mert a propaganda épp csak a szankciók célját fedi el.
Kérem szépen. Nem hülyék ülnek ott fent a háttérben. Nagyon is jól tudták, hogy Oroszország csak erősödni fog a szankciókkal. Az igazi cél Európa meggyengítése volt. ÉS valljuk be. Európa valóban meggyengült a szankciók hatására. Mondhatnám nem kicsit. Így Amerika fejlődik.
Másik hatás, hogy ezzel azok nyugati nagy agytrösztök iszonyatos vagyonra tettek szert. Mert ők nem Oroszország gyengülésére shortoltak, hanem Oroszország erősödésére és Európa gyengülésére. A propagandának meg sok kisbefektető beugrott, mert ők mire is spekuláltak, hogy Európa nagyot hasít. Mert az a kisbefektető akinek nincs ekkora globális tapasztalata, nincs elegendő információja nem fog egy háborúban álló országra spekulálni, sokkal inkább Európa megerősödésére. Így az Amerikai nagy tőzsdézők még nagyobbat hasítanak.
Szóval igenis működnek a szankciók, és pont azt is érik el vele, amit szeretnének.
Ungarn über alles !
2024-04-29 at 14:52
Solaris
néptárs ! csak a fél-és az egész kretének és a nagyon ütődöttek nem értik, hogy a Labancok miért “segítik” az ellenségüket
János
2024-04-29 at 12:35
Valamit – itt, Európában – nagyon nem értettek meg a brüsszeli vezetők: az oroszok szankcionálása ellenjavalt. Eddig még mindegyik visszaütött! Nem kicsit, nagyon (elkúrták)❗❗❗
Hogy az első néhányból nem okultak, már az is “fatál” error. De hogy ilyen sokból sem, az már bűn és mutatja, kiknek kötelezték el magukat. 🤬
Solaris
2024-04-29 at 12:28
Tűrhetetlen.
Azonnal felszámolni a “magyar” Reiffeisen-t.
Ja nem.
A játék része.
hivő
2024-04-29 at 11:37
Ez jo példa arra,hogy egy
nemzetállam,hogy tudja a
nagy bankokat es multikat
a szabalyok betartására
kényszeriteni és a nemzetállamok
kirablását csökkenteni.
Csak kacagok
2024-04-29 at 10:28
Megnéztem az EU hivatalos magyarázatát, mi a célja a szankcióknak:
“A gazdasági szankciók célja, hogy Oroszországot súlyos következményekkel sújtsák tettei miatt, és hatékonyan meghiúsítsák Oroszország agressziójának folytatását.”
“célja a szankciók orosz gazdaságra gyakorolt negatív hatásának maximalizálása”
Csak kacagok
2024-04-29 at 10:27
Megnéztem az EU hivatalos magyarázatát, mi a célja a szankcióknak:
https://www.consilium.europa.eu/en/policies/sanctions-against-russia/sanctions-against-russia-explained/
“A gazdasági szankciók célja, hogy Oroszországot súlyos következményekkel sújtsák tettei miatt, és hatékonyan meghiúsítsák Oroszország agressziójának folytatását.”
“célja a szankciók orosz gazdaságra gyakorolt negatív hatásának maximalizálása”
Csak kacagok
2024-04-29 at 10:19
Így szankciózunk mi!