A fabotok elkorhadtak az évszázadok alatt, így jobbára csak néhány, kőbe és csontba vésett rovásírásos nyelvemlékünk maradt ránk a múltból. A rengeteg megválaszol(hat)atlan kérdés mellett szerencsére egyre többet tudunk a magyarok ősi írásáról, amely ugyanakkor nemcsak a régi időkbe nyúló érdekesség, hanem ma is életképes dolog. A rovásírást nem használó magyarok számára ismeretlen élmény úgy írni, hogy minden egyes hangnak külön betűjele van – pedig ennek a kultúránk gazdagításán túl nyelvfejlesztő haszna is van. Honnan ered ez a hiedelmekkel és tudományos vitákkal övezett, a magyarságtudathoz is elválaszthatatlanul hozzákapcsolódó írásrendszer? Hogyan használták őseink, és mikor tűnt el, ha egyáltalán eltűnt? Hogyan fejtenek meg a mai tudósok egy ismeretlen feliratot? Hányféle rovásírást használtak a Kárpát-medencében, kik és hányféle nyelvet írtak le ezekkel? A számtalan kérdésből Fehér Bence klasszika-filológus igyekezett minél többre választ adni.
Facebook hozzászólás
bl
2023-10-18 at 21:21
Mondok néhány hülyeséget, hogy érezni lehessen miből lehet következtetni sokszor sokmindenre.
1. Az ír és a ró szavunkat is lehet elemezni, első blikkre feltűnő az r betű ami egy dobpergésre hasonlít, azaz betűk egymásutánjára.
2. A B betű egy X ami azt jelenti, hogy amikor kimondod egy pontot nyitsz a szádon.
3. A C betű egy felfelé nyíl és valóban a nyelved hozzáérinted a fenthez a szájpadláshoz, ott keletkezik a hang.
4. A CS egy létrára hasonlít, ami a hangképzésben tényleg így megy végbe, mert úgy ér a nyelved a szájpadláshoz, hogy két helyen képződik a hang.
5. A D egy függőleges vonal ferdén áthúzva. A függőleges vonal mindig arra utal, hogy van egy függőleges mozgás a képződésnél, lehet érezni, hogy nem ott képződik a hang ahol a C, nem a szájpadláson, hanem lejjebb, ezért van ez a ferde vonal és nem a nyíl a tetején.
6. Az E-ben ami egy balra néző kanyar két áthúzással, azért van a két áthúzás, ert amikor kimondom, hogy E, akkor konfliktus van, felszakad belőlünk, az É már harmonikusabb ezért nem áthúzás, hanem folytatás van benne. Hol képződik az E? Fent is lent is és kiszakad, ezért van benne két “áthúzás”.
7. Az F jele egy kicsit hasonlít a B-re mert a képzése is hasonló, ilyen például a G és L is. stb stb. Mindegyikre tudok 5-6 furcsa dolgot mondani, amit nem tudok hova tenni, mert nyilván a fantázia működik, de nem akar felbukkanni az ellentmondás. Ettől a véleményemtől csak akkor tudnék eltekinteni, ha beszélgetnék valakivel aki nyelvész sokat és feltárna sok-sok ellentmondást abban amit gondolok. Vagy kellene egy könyv arról, hol képezzük a hangokat.
Bukohill
2023-10-18 at 16:45
Q 2023-10-18 at 01:24
Köszönöm a hivatkozást, valóban pompás.
Különösen megragadott Esküdt hozzászólása az őseinkről szóló kínai idézettel, benne “Nincsenek hivatalnokaik.”
Boldog régi idők.
Dusa Lajos
2023-10-18 at 11:14
Tanulmányaim szerint a szkíta eredetű népeknél a rovásírás elterjedt volt mind gazdasági összeírásoknál, mind a törvény pálcái szerint. (Pálcát tör felette.)
Szerencsénkre a rovásírás fönnmaradt, bár a pálcák idővel tönkre mentek.Legyünk büszkék rá, hogy volt önálló írásmódunk, a hun avar és magyar törzsek egyáltalán nem volt analfabéta.
Sőt!
Q
2023-10-18 at 01:24
Bukohill2023-10-17 at 00:09
” a pásztorok akkor is őrizték tovább a kultúrát.
https://magyarrovas.hu/1800-as-evekbol/ ”
Nagyon igaz, amit írtál.
Az, hogy ilyen hosszú ideig őrizte a nép az ősi magyar-székely rovásírást,
az egyrészt a magyar nyelv sok ezer éves múltjára utal, másrészt arra utal, hogy mennyire elterjedt volt az írás ismerete a köznép között is.
A honlap többi része is értékes:
https://magyarrovas.hu/evezredesek/
ViAM
2023-10-17 at 08:43
Ismét nagyon jó volt a témaválasztás. Nem szabad a régi értékeket elfeledni!
(Mint ahogy az értékes anyagokat sem eldugdosni, mert tegnap délután például nem találtam meg újra ezt a műsort. Nem először fordul elő.)
bl
2023-10-17 at 07:51
Sokáig nézegettem a székely rovásokat. Meggyőződésem, hogy mindegyik jel azt mutatja, hogy hogyan kell kiejteni a hangot. Mutatja a jel az ajak, a száj, a nyelv, a torok, a szájpadlás helyzetét, a teendőket, egyszóval a hangképzést. S mivel ezt tanítja mindegyik jel, ezért az is teljesen biztos, hogy általános volt a rovások használata, hiszen végtelenül egyszerűen továbbadható a vele kapcsolatos tudás. Aki beszélni tud, az róni is (csak egy kis emlékezet kell hozzá).
Theo
2023-10-17 at 00:18
Engem érdekelne a téma, de olvasva. Nem lehetne le is írni ide? Nem hallgathatok itt éjjel videókat, nomeg az különben is sokkal tovább tartana.
Bukohill
2023-10-17 at 00:09
Enmagát minősítő gondolat az ősök hülyének nézése azzal a megállapítással, hogy a többség bizonyára nem tudott róni.
Miként az is, hogy a reneszánsz korban az értelmiségnek kellett volna újra felfedezni a rovásírást.
Amint arra Pap Gábor kitűnő előadásában rámutatott, amikor az intelligencia már átállt, a pásztorok akkor is őrizték tovább a kultúrát.
https://magyarrovas.hu/1800-as-evekbol/
bl
2023-10-16 at 22:33
Szerintem a székely rovás betűi azt mutatják, hogy mit kell csinálni a nyelvvel, a szájpadlással, a szájjal, ha ki akarjuk ejteni a kérdéses betűt.