székelyek
Szemtől szemben Simionnal
Csaknem hat évvel az Úzvölgyén található katonatemető románok általi meggyalázása után – amelyet a helyszínen éltem át – tartják meg a romániai elnökválasztást, amelynek jelenlegi legnagyobb esélyese az a George Simion, aki sírkert korábbi feldúlásának egyik legfőbb felelőse. Az, hogy a pogrom nem csupán részeg focihuligánok akciója volt, hanem abban vastagon benne volt a román állam, már a történtek idején is tudható volt. Az egy másik kérdés, hogy a hat éve még a legprosztóbb nacionalista ugatással üzletelő Simion miképp ér fel a csúcsra, a magyarázathoz talán közelebb jutunk, ha nem felejtjük el, hogy a román politikában bármi, és annak ellentéte is igaz lehet, akár ugyanabban a pillanatban. A Székely Hadosztály lehetetlen küldetése (Videó)
Közhelyesen szakmaiatlan feltevés a történettudományban a „mi lett volna ha…”, mégis ez szokott lenni az egyik legizgalmasabb kérdése is. Esetünkben pedig a „mi lett volna ha…” rendszerint Trianonra vonatkozik, és nem is alaptalanul. Annyiszor és annyi helyen lett valószerűtlenül, ráadásul a megszállóink számára legszerencsésebben elrontva az 1918 októbere és 1919 júniusa közti honvédelmünk, hogy az már szürreális. Amikor az ilyen hibák sorozata miatt már eleve térdre kényszerített országban, önálló kezdeményezésként, megalakult a Székely Hadosztály, annak rögtön nemcsak az óriási román túlerővel kellett felvennie a harcot, de folyamatosan a háta mögé is kellett néznie, a budapesti kommunista kormány áskálódásai és szabotázsai miatt. A győztes végkifejletre így esélyük sem volt az önkéntes honvédőknek, ám az egység megszervezése, felállítása és harci érdemei is megérdemlik, hogy a történelmünk dicsőséges lapjain szerepeljenek. Tari Tamás kutatóval jártunk utána ennek a bátor honmentő kísérletnek. A Magyar Királyság fő katonanépe – Honi felderítés (Videó)
Ha visszamehetnénk a középkori Magyar Királyságba, a határai mentén, a legtöbb helyen székely lövőket találnánk. Ezek a hagyományos lovasíjász harcmodort űző katonák őrizték az országot a kisebb betörések ellen, és az ő dolguk volt lassítani a nagy támadásokat, miközben a király hírét vette a veszélynek. A nemesekhez hasonlóan a vérükkel adózó székelyek azonban nemcsak a határokat védték az Őrvidéktől Kézdiszékig és a Morvától Baranyáig, hanem számosan ott voltak a mindenkori magyar királyok hadseregében a testőrségben, az ellenséget bekerítő, az utánpótlását zavaró, felderítő, illetve kémelhárító könnyűlovasként. A tevékenységük jóval szerteágazóbb volt, mint amit a romantikus emlékezet számon tart, hiszen különleges katonai feladatokat is rájuk bíztak időnként, akár ostromoknál is. A középkor során végig meghatározó katonanép hadakozását, határvédelmi fortélyait és hadtörténetét Sashalmi-Fekete Tamás történész mutatta be. A székely, magyar, avar ősi írás nyomában – Honi felderítés (Videó)
A fabotok elkorhadtak az évszázadok alatt, így jobbára csak néhány, kőbe és csontba vésett rovásírásos nyelvemlékünk maradt ránk a múltból. A rengeteg megválaszol(hat)atlan kérdés mellett szerencsére egyre többet tudunk a magyarok ősi írásáról, amely ugyanakkor nemcsak a régi időkbe nyúló érdekesség, hanem ma is életképes dolog. A rovásírást nem használó magyarok számára ismeretlen élmény úgy írni, hogy minden egyes hangnak külön betűjele van – pedig ennek a kultúránk gazdagításán túl nyelvfejlesztő haszna is van. Honnan ered ez a hiedelmekkel és tudományos vitákkal övezett, a magyarságtudathoz is elválaszthatatlanul hozzákapcsolódó írásrendszer? Hogyan használták őseink, és mikor tűnt el, ha egyáltalán eltűnt? Hogyan fejtenek meg a mai tudósok egy ismeretlen feliratot? Hányféle rovásírást használtak a Kárpát-medencében, kik és hányféle nyelvet írtak le ezekkel? A számtalan kérdésből Fehér Bence klasszika-filológus igyekezett minél többre választ adni. Ajánljuk még
Szivárványos madáremberek, és “büszke” céltalan nullák akarják megmondani, hogyan éljünk, vagy inkább dögöljünk-e meg egy háborúban
Valójában az a lényeg, hogy megmutatták magukat teljes valóságukban, a természetes közegükben azok, akik meg akarják mondani a gyerekes, családos, dolgozó, adófizető, a nemzetért aggódó többségnek, hogy hogyan kellene élnie, miben kellene hinnie és mit kellene tolerálnia. És akkor utolsó beszédében kazánb@szóknak nevezte párttársait Annalena Baerbock
Nem ez volt az első nyelvbotlása a leköszönő német külügyminiszternek. Belső lázadás Ukrajnában, begőzölt Zelenszkij
Az ukrán kormány folyamatosan botrányokba keveredik, lassan minden miniszterről kiderül, hogy sáros. Patyomkin Petike