A székelyekkel hozatnák rendbe a meggyalázott úzvölgyi katonatemetőt
Nem kíván beavatkozni az úzvölgyi katonatemető eredeti állapotának helyreállításába a romániai Bákó megyei prefektúra, amely nem érzi magát illetékesnek ebben – közölte szerdán a Krónika közéleti portállal az intézmény.
A moldvai Bákó megye kormányintézménye a csíkszentmártoni önkormányzathoz hasonlóan felperesként vett részt a törvénytelenül kialakított román parcella építkezési engedélyének érvénytelenítéséért indított perben, amelyben február 10-én hirdettek jogerős ítéletet. A Bákói Táblabíróság megalapozatlannak ítélte a Bákó megyei Dormánfalva város fellebbezését, és az alapfokú ítéletet léptette jogerőre, amely érvénytelenítette a temető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.
Érintettsége ellenére a Bákó megyei prefektúra a Krónikával közölte: nem érzi illetékesnek magát a bírósági ítélet végrehajtásában. Lucian-Gabriel Bogdanel prefektus válaszában azt írta az ítélet végrehajtásának mikéntjét firtató portálnak: forduljanak kérdéseikkel Csíkszentmárton polgármesteri hivatalához, és a Hargitai megyei prefektúrához.
A 2010/299-es számú kormányhatározat értelmében a katonatemető a Hargita megyei Csíkszentmárton köztulajdonába tartozik
– indokolta. Az elsőfokú bírósági döntés értelmében azonban a betonkeresztek lebontása Dormánfalva polgármesteri hivatalát terheli, és mindezt a táblabíróság jogerős ítélete is megerősíti. Maga a prefektus pedig a kormány területi képviselőjeként a törvényesség betartásáért felel Romániában.
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton RMDSZ-es polgármestere a jogerős ítélet meghozatala után kijelentette: megvárják a hivatalos értesítést, annak ismeretében keresik meg a jogászokkal a legcélravezetőbb megoldást a sírkert eredeti állapotának helyreállításához. Azt is elővetítette, hogy ez nem lesz egyszerű, mivel a temetőben korábban többször koszorúzó nacionalista román szervezetek már jelezték: nem engedik eltávolítani a betonkereszteket.
Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában nyilvánította saját közvagyonává a katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. 2019. június 6-án többezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután a székelyek ezt élőlánccal igyekeztek megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta: nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorát felolvasták a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremónia részeként. A nacionalista temetőfoglalók azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – immár a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Veres Nándor
