A gyöngyöspatai ügy és a börtönbiznisz is jelzi: jól működik a magyar jogállam. Hazánkban erős kontroll alatt áll a törvényhozás, és a magyar bíró az egyik legfüggetlenebb a világon, hiszen míg más országokban a bírák csak egyszerű jogalkalmazók, csupán végrehajtják a törvényt, nálunk felfüggeszthetik az eljárást, ha alkotmányos aggályaik támadnak, vagy úgy érzik, az adott jogszabály nem illeszkedik az uniós normákhoz – hangsúlyozta a PestiSrácok.hu-nak a Fidesz országgyűlési képviselője, Répássy Róbert volt igazságügyi államtitkár.
Répássy Róbert kifejtette: deja vu érzése támad, amikor azt olvassa a sajtóban, hogy az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság feltételeinek betartásához kötnék. A volt igazságügyi államtitkár érdeklődésünkre elmondta: nem létezik világosan megfogalmazott – a jogállamiság mérésére alkalmazható uniós – kritériumrendszer; ebből fakadóan az olyan, hazánkat érintő vádiratok, mint anno a Tavares-, aztán a Sargentini-jelentések csupán jogi köntösbe bújtatott politikai támadások.
2011-2012-ben, amikor a Velencei Bizottság elé járultunk, tudni akartuk, milyen mércével mérik a magyar törvényeket, de ezt nem tudták nekünk bemutatni. Mindig úgy kritizálnak minket, hogy sosem fogalmazzák meg, mi is lenne az európai standard, amelynek meg kell felelni. Nincs minőségi különbség a magyar és a nyugat-európai jogállamok között. Sőt. Láttunk példát arra is, hogy a Velencei Bizottság bizonyos ajánlásait nem hajtják végre a nagy nyugat-európai országok. Politikai lufik az igazságszolgáltatásunkat érő vádak, melyek kipukkadnak, amint objektív vizsgálat alá vetik őket
– fejtette ki érdeklődésünkre Répássy Róbert képviselő.
Megregulázták volna a magyarokat
Répássy Róbert felidézte, hogy 2010 és 2014 között, Viviane Reding jogállamiságért felelős biztos regnálása idején a magyarok megregulázásának céljából bevezették az igazságszolgáltatási monitoring-rendszert, a Justice Scoreboard-ot. Ezt azonban hamar levették a napirendről – manapság már nem szokták emlegetni –, ugyanis a magyarok és a lengyelek is igen előkelő helyre kerültek a tagállamok igazságszolgáltatásának, bírósági tevékenységének minőségét reprezentáló ranglistán. Répássy úgy véli, a hazai roma kisebbség elnyomásáról vizionált ellenzéki és brüsszeli vélemények is a politikai vádiratok kategóriájába tartoznak, hiszen a sajtóból is ismert antiszegregációs döntések hűen tükrözik, hogy Magyarország az egyik legstabilabb jogállam.
2006. november 3-án, amikor ez a kép készült és amely előtt alig pár héttel Gyurcsányék szétverték az 1956-os forradalom és szabadságharcot ünneplő tömeget, Viviane Redingnek semmi baja nem volt Magyarország jogállamiságával. Fotó: MTI/Földi Imre
A társadalom igazságérzetét borzoló döntések
Az egykori államtitkár kifejtette, hogy a bíróságok és például az Egyenlő Bánásmód Hatóság is minden korlátozás, presszió, illetve hátránytól való félelem nélkül, néha a társadalom igazságérzetét borzoló döntéseket hoznak. A többség ellenérzésével szemben is születnek pozitív diszkriminációra épülő ítéletek, amelyek pont a bírói szabadságot bizonyítják.
Melyik az a kisebbséget elnyomó állam, ahol ilyen kártérítéseket ítélnek meg szegregáció címén? Mutassanak még egy olyan országot, ahol az antidiszkriminációs intézmények nem működnek hatékonyan, mégis ekkora kártérítést kaphatnak a roma származású károsultak! Nem is lenne gyöngyöspatai ügy, ha hazánkban elnyomott szemlélet lenne a kisebbségek védelme. Megvannak a megfelelő jogszabályok és adott a bátorság is ezek alkalmazására a bírósági és hatósági berkekben. Lám, a magyar jogállam annyira erős, hogy nem is érdekli a bírókat, hogy a többség mit gondol ezekről a kérdésekről. Csak jogállamban fordulhat elő, hogy a többségnek nem tetsző, a kisebbség érdekeit védő döntéseket hoznak. A börtönbiznisz is hasonló történet: egyes elítéltek jogai sérülhettek, nem általános problémáról van szó, ám a magyar bíróságok, a magyar jogszabályok alapján igen komoly kártérítéseket ítélnek meg
– hangsúlyozta a PestiSrácok.hu-nak Répássy Róbert. A szakember elmondta: a jogállamiságnak több fokmérője is létezik. Az egyik legfontosabb kritérium, hogy van-e kontroll a törvényhozás felett, létezik-e olyan alkotmányos intézmény, amely még a törvényt is megsemmisítheti vagy megtilthatja annak alkalmazását. Nálunk ez adott, az Alkotmánybíróság a törvényhozás felett áll, de több ilyen intézményünk is van: ide tartozik például az ombudsman is, aki az Ab elé vihet ügyeket. A bírói függetlenség is a jogállamok jellemzője, ebben a tekintetben pedig kiemelkedően jól teljesít hazánk.
Jogállami megoldások
A magyar bírók sokkal függetlenebbek, mint például amerikai kollégáik, akik kampányt folytatnak megválasztásukért, mert akinek tisztsége a népakarattól függ, nehezen tudja mentesíteni magát a többség elvárásaitól
– véli a képviselő.
Mifelénk az ítélkezés nem népbíráskodás, mert ez nem jogállami megoldás. Így születhetnek gyakran a társadalom igazságérzetével szembemenő ítéletek. A legtöbb országban a bíró egyszerű jogalkalmazó, végre kell hajtania a törvényt és kész. Nálunk viszont a törvény alkotmányosságát is megkérdőjelezheti. Hazánkban, ha a bírónak kételyei merülnek fel a jogszabály alkotmányosságát illetően, akkor az Ab-hoz fordulhat; ha úgy véli, az adott jogszabály összeegyeztethetetlen az uniós joggal, akkor az unió bíróságán előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezhet. Ilyenkor a bíró felfüggeszti a folyamatban lévő ügyet és megvárja az Alkotmánybíróság vagy az EU bíróságának reakcióját. De az ügyfélnek is joga van ahhoz, hogy a bírói ítéleteket alkotmányossági kontroll alá vonja. Amennyiben minden fellebbezési lehetőséggel élt valaki, minden jogorvoslati fórumot bejárt már, a Kúria döntéseit az Alkotmánybíróság elé viheti. Büntetőügyekben öt fórumot is megjárhat egy ügy: háromfokú rendes, egy rendkívüli és egy alkotmánybírósági kontrollt
– érvelt portálunknak a jogi szakember, aki szerint hazánkban sokrétű és totális kontroll garantálja az alkotmányos berendezkedést.
Répássy Róbert szerint hazánkban sokrétű és totális kontroll garantálja az alkotmányos berendezkedést. Fotó: MTI/Soós Lajos
A Velencei Bizottságba Törökország is belefér
Répássy rávilágított, hogy az alkotmányos megoldásokat nem formai, hanem tartalmi szempontból érdemes vizsgálni. Amerikában például nincs alkotmánybíróság, az Egyesült Királyságban sincs, ám a legfőbb bírói fórum jogosult arra, hogy az ország íratlan alkotmányába ütköző törvényekről kimondja, hogy nem, vagy csak bizonyos feltételekkel szabad alkalmazni azokat.
Nagy-Britanniát nyilván nem soroljuk a deficites jogállamok közé azért, mert nincs alkotmánybírósága. Az Európa Tanács tanácsadó szervezetének, a Velencei Bizottságnak negyvenhét tagja van, melyben olyan államok is elférnek, mint például Törökország, mellyel jogállamiság tekintetében nem lehet hazánkat egy lapon említeni. Emlékezzünk csak arra az eseménysorra, mikor a puccskísérlet miatt több ezer török bírót letartóztattak, mert úgy gondolták, hogy részt vettek az összeesküvésekben. Az, hogy Törökország az Európa Tanács tagja és mások jogállamiságáról véleményt mondhat, kiválóan mutatja, hogy Európának nincs egységes kritériumrendszere a jogállamisággal kapcsolatban, de a nyugat-európai országokban is előfordult már olyan alkotmányos deficit, ami nálunk elképzelhetetlen lenne
– magyarázta Répássy Róbert. A képviselő kiemelte, hogy Magyarországgal szemben számos kötelezettségszegési eljárást sikerült megnyugtatóan lezárni. Vagy úgy, hogy hazánk módosította a kifogásolt jogszabályokat, vagy úgy, hogy az uniós bíróság elé vitte az ügyet, amely döntött ezekben a kérdésekben. Mégis, mikor fellobbannak a jogállamisági viták, a rég lezárt ügyeket is folyton Magyarország fejére olvassák.
A Tavares vagy Sargentini által jegyzett jelentések tele vannak már okafogyottnak számító vádpontokkal, melyeket úgy vetnek Magyarország szemére, mintha még mindig aktuálisak lennének. Ide tartozik például a bírák nyugdíjazásának kérdése. Hetvenről hatvanöt évre csökkentette a magyar törvényhozás a korhatárt, ezt az unió kifogásolta, mondván, túlságosan gyorsan került bevezetésre, ezért tíz évre elhúzott átmenet bevezetéséről döntött a parlament és ezzel lezárult ez a jogvita. Ennek ellenére a nyugdíjazás kérdését még ma is a bírói függetlenséget sértő kérdésként feszegeti az unió. Egyetértek Varga Judit miniszterrel abban, hogy amikor hazánk jogállamiságát érik kritikák, azok jogi köntösbe bújtatott politikai támadások. Ha jogállamisági feltételekhez kívánják kötni a költségvetési kifizetéseket, akkor az valójában azt jelenti, hogy politikai alapon akarják eldönteni, ki, milyen mértékű támogatásban részesüljön
– hangsúlyozta Répássy Róbert.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS